Áder miniszteri bársonyszékért sem hagyná el Brüsszelt
"Butasag. Kacsa. De ezen túlmenően azért is egyszerű cáfolni azokat a híreket, miszerint én lehetnék az Országos Bírói Hivatal elnöke, mert ha valaki megnézi a bírói testületre vonatkozó törvényjavaslatot, akkor világos, hogy a köztársasági elnök a bírák közül javasol elnököt a hivatal élére. És is ezt az álláspontot képviseltem kezdetektől fogva. És én ennek a törvényi feltételnek nem felelek meg" – így cáfolta Áder János azokat a jobboldali sajtóorgánumokban megjelent híreket, miszerint a bírói hivatal elnöki posztjának a várományosa lenne.
A fideszes EP-képviselő – aki Orbán Viktor miniszterelnök felkérésére a választójogi és az igazságszolgáltatási reform koordinátora – a Népszabadságnak nyilatkozva azt is egyértelművé tette: lassan félidőhöz ér a brüsszeli ciklusa, és azt kell mondja, ha elkezd egy munkát, azt szereti befejezi. Már amikor 2009-ben vállalta, hogy EP-képviselő lesz, egyértelmű volt a számára: ez a megbízatás 5 évre szól. Arra, hogy ha Orbán Viktor átalakítja kormányát és felajánl neki egy miniszteri bársonyszéket, az sem lenne-e elég nagy kísértés, Áder János megismételte: "nem tervezem, hogy a Brüsszeli munkámat otthagyjam 2014 előtt".
Határon túliak szavazati joga: 2014 után a listás szavazáson túl is gondolkodnak
A választójogi reform és a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogára vonatkozó kérdésünkre - Kövér László házelnök a listás voks mellett adott volna lehetőséget arra is a határon túliaknak, hogy egyéni képviselőkre is szavazzanak – Áder János elismerte: valóban két koncepció versenyzett a Fidesz-elnökség előtt. Az egyik, amit Kövér László is képviselt "kicsit a román mintához hasonlított": legyen egy egyéni választókerületi lehetőség, egy úgynevezett "x"-dik körzet a határon túliak számára, és emellett legyen lehetőségük országos listára szavazni is.
A másik alternatíva a pusztán az országos listára való voksolás lehetősége volt. Mind a két koncepció mellett mellett "súlyos érvek szóltak" – emlékezett vissza az EP-képviselő. Elmondása szerint a Fidesz-elnökség többsége azért foglalt állást végül a listás verzió mellett, "mert ez az egyszerűbb, jogilag könnyebben kivitelezhető megoldás. Aztán, ha később okosabbak leszünk, és ez a jogintézmény is hosszabb távra tekint vissza, esetleg érdemes lesz egy szofisztikáltabb megoldást választani.
Ha az első parlamenti választás után beválik a listás szavazás a határon túli magyar állampolgárok esetén, és eloszlanak azok a félelmek, amelyeket a balliberális oldal, illetve az ellenzék megfogalmazott, akkor érdemes a jogintézmény továbbfejlesztésén gondolkodni. Ha lesz rá politikai igény. Az látszik, hogy ahol már szembesültek ezzel a kérdéssel Európában – Franciaország, Románia, Portugália –, soha nem találták meg elsőre az egyetlen és igaz megoldást, ezért később tovább csiszolták a rendszert. Magyarország késésben van, 21 év után kezdtünk el gondolkodni a kérdésen – tette hozzá.
Az egyfordulóról, és az '50-es évek francia baloldaláról
Áder János kezdetektől az egyfordulós parlamenti választás mellett érvelt – derült ki a Népszabadságnak adott interjúban. Mégpedig azért, mert rövidebb a kampány, olcsóbb a kampány, és tisztább politikai viszonyokat eredményez. "Miért eredményezne?" – kérdeztük, mire a fideszes politikus úgy válaszolt: "a koalíciókötési szándékokat világossá teszi a választópolgárok számára még az első forduló előtt.
Arra, hogy az nem volt-e döntő érv a Fidesz-elnökség számára, hogy az erős nemzetközi figyelemmel kísért folyamatban arra törekedjen, hogy az ellenzékkel, az LMP-vel és az MSZP-vel is kompromisszumra jussanak, márpedig a két ellenzéki párt pedig éppen a választási koalíció, visszalépések miatt a kétfordulós rendszert preferálná, Áder János egy "rendkívül szellemes" Martonyi János megnyilatkozással válaszolt: "emlékszik még arra a vitára, ami az '50 években zajlott Franciaországban.
Amikor az egyfordulóról átálltak a kétfordulós választásra. És akkor a baloldal a demokrácia végét vízionálta". Másrészt, a világon, az európai országokban kivételes a kétfordulós megoldás. "Ennyit a kérdés demokratikus értékekhez való viszonyáról" – jegyezte meg. Munkatársunk észrevételét, miszerint a Fidesz azért nem szeretne kétfordulós voksolást, mert nincs olyan szövetségese, aki a második fordulóra visszalépne a javára, Áder János visszautasította, megismételte: az elfordulós választás olcsóbb, gyorsabb, tisztább.
Kompenzáció: veszteseknek, de a győzteseknek is
Munkatársunk kérésére Áder János késznek mutatkozott egy gyors kalkulációra, hogy el tudjuk képzelni a kompenzációt egyfordulós rendszer esetén; azt, hogy hány szavazat eredményezhet a vesztes/vesztesek számára parlamenti mandátumot. "Ha azzal számolunk, hogy száz listás, illetve 100 egyéni mandátum lesz, akkor 5 millió érvényes listás szavazat esetén egy mandátumhoz átlagosan ötvenezer voksra lesz szükség. Ha ehhez hozzáadunk három milliós nagyságrendben töredékszavazat, akkor nyolcvanezer szavazat kell egy plussz listás mandátumhoz".
A politikus emlékeztetett, miután kompenzációs lista nem lesz már 2014-ben a parlamenti választáson, a Fidesz-javaslat szerint az egyéni választókerületekben keletkező töredékszavazat rákerül az adott párt országos listájára, és így az "összavazatmennyiség" után jár a mandátum. Az egyéni választókerületben pedig két módon keletkezik töredékszavazat (ami felkerül az országos listára): a vesztes, azaz a 2., 3., stb. képviselőjelöltekre leadott szavazatok. Emellett viszont a győztes képviselő is "hoz" pártjának a listájára voksokat: azokat a szavazatokat, amelyek a parlamenti mandátumának a megszerzéséhez szükséges szavazathatár felett voltak. – Ez olasz módszer – árulta el a fideszes politikus.
Kisebbségek: 50 százalék vagy egyharmad
A túl sok kedvezmény indokolatlan. De a mandátumszerzéshez szükséges reális kedvezmnyt biztosítani kell – mondta Áder János a nemzeti és etnikai kisebbségek számára biztosított parlamenti képviselet kapcsán. Arról elmondása szerint még folyik a vita a fideszen belül is, hogy a kedvezmény az egy parlamenti hely megszerzéséshez szükséges szavazatszám 50 százaléka, vagy egyharmada legyen.
Lesz kisebbségi szószóló
A Fidesz tervei szerint az új választójogi rendszerben létrejönne a kisebbségi szószólói intézménye, ezzel minden a választásokon indult kisebbségnek lenne valamilyen parlamenti képviselet is. Ha lesz olyan kisebbség, amelyiknek nem sikerül mandátumot szerezni, mert szerény számmal vannak jelen Magyarországon, annak is lesz parlamenti képviselete. A Fidesz ugyanis azt tervezi, hogy létrehozzák a kisebbségi szószólói intézményt. A kisebbségi szószóló a szavazati jogon kívül minden más parlamenti tevékenységet elláthatna – például felszólalhatna a plenáris üléseken, vagy javaslatokat tehetne a bizottsági üléseken - mondta Áder János a ma a Magyar Tudományos Akadémián A határon kívül élő állampolgárok parlamenti képviselete címmel rendezett konferencián.
