A magyar államfő közölte: horvát kollégájával egyetértettek a válság minden elemét illetően, így abban is, hogy egyszerre van szó humanitárius, bűnügyi és nemzetbiztonsági kérdésről, és aki bármelyik szempontról elfeledkezik, az súlyos politikai hibát vét.

Áder János a szükséges lépésekről beszélve rövidtávú feladatként nevezte meg a határvédelem megerősítését, az ellenőrzött belépés feltételeinek biztosítását minden EU-tagállamban, továbbá a gondoskodást a rászorulókról.

Középtávú teendőként említette a görög-török határszakasz megerősítését, a válságövezet szomszédságában, már biztonságos országokban új menekülttáborok létrehozását, az EU forrásainak növelését a menekülttáborok létrehozására és fenntartására, a humanitárius szervezetek közötti együttműködés javítását, a rendőri szervezetek együttműködésének erősítését az embercsempész bandák eddigi korlátlan lehetőségeinek szűkítésére, valamint a szakszolgálatok kooperációjának fokozását a terrorveszély elhárítására.

A magyar elnök a hosszú távú lépések között beszélt arról, hogy az ENSZ-nek vissza kell emelnie a korábbi szintre a migránsoknak nyújtott támogatás összegét, és az uniónak folyamatosan biztosítania kell a menekülttáborok létesítésének és fenntartásának költségeit.

Áder János reményét fejezte ki, hogy hamarosan béke lesz a válságövezetben, és álláspontja szerint nemzetközi segélyalapot kell létrehozni, amely Szíria és a térség újjáépítését segítheti.

Arra a kérdésre, amely annak a vonatnak a sorsát firtatta, amely három hete lépte át a magyar-horvát határt, az államfő közölte: azt hitte, a szerelvény már régen visszakerült Horvátországba, és reméli, hogy ez mielőbb megtörténik. Remélhetőleg ez lesz a legsúlyosabb probléma a kétoldalú kapcsolatokban a jövőben - tette hozzá.

Kolinda Grabar-Kitarovic hangsúlyozta: az utóbbi időben mintha árnyék vetült volna a magyar-horvát kapcsolatokra, de magyar kollégájával egyetértettek abban, hogy a migrációs válság nem ronthatja el a két ország viszonyát.

Kifejtette: ez a krízis hosszú ideig elhúzódó gondokat jelent, a megoldás a térségbeli szegénység felszámolása, az Iszlám Állam tevékenységének megszüntetése lehet. Az uniós fejlesztési politikát is úgy kell átalakítani, hogy migránsok származási országaiban ínséges sorban élők méltó körülmények közé kerülhessenek, hogy ne kényszerüljenek hazájuk elhagyására - magyarázta. Úgy vélte, a helyzet kezeléséhez minden erőfeszítést meg kell tenni, valamint együtt kell működni az Egyesült Államokkal és Törökországgal is.

A horvát elnök is fontosnak nevezte a menekülttáborok létesítését és a görög-török határ ellenőrzését. Lényegesnek értékelte az EU-n kívüli hot spotok létrehozását, a menekültek és a gazdasági bevándorlók különválasztását, továbbá a határok ellenőrzését, hogy tudni lehessen, ki mikor és milyen céllal lépi át azokat.

A migrációs válság nem Magyarország vagy Horvátország problémája, hanem az egész unióé és azoké az országoké, ahonnan kiindult a válság - vélekedett.

Kolinda Grabar-Kitarovic kiemelte a két országot összekötő barátság jelentőségét, és emlékeztetett: Magyarország mindig Horvátország mellett állt.

Mindkét elnök megemlítette, hogy a migrációs válságon túl áttekintették a kétoldalú kapcsolatok aktuális ügyeit, így szó volt a gazdasági, energetikai, közlekedési és kulturális együttműködésről.

Kolinda Grabar-Kitarovic kitért a kisebbségek helyzetére is, mint mondta, e közösségek különös kapcsot jelentenek a két ország között. Horvátország törekszik a magyar kisebbség jogait a legmagasabb nemzetközi elvárásoknak megfelelően érvényesíteni - közölte, egyúttal üdvözölte, hogy Magyarország támogatja magyarországi horvát közösséget.

A horvát államfő részvétét fejezte ki Áder Jánosnak és a magyar népnek Göncz Árpád korábbi államfő halála miatt.