Az Alapjogokért Központ (AK) mögött egy olyan kft. áll, amely 2013-ban és 2014-ben is a Fidesz pártalapítványa által kiosztott támogatások legfőbb kedvezményezettje volt – írja az Átlátszó Oktatás.
Álcivil propagandaműhelyt buktatott le az Átlátszó
Az AK igazgatója, Szánthó Miklós 2013 júniusában jegyezte be a Jogállam és Igazság Kft.-t az Átlátszó Oktatás blog tényfeltáró cikke szerint. A blog azt írja: a cégadatokból látszik, hogy az alapítást követő egy éven keresztül négy munkatárssal működő cég 13,3 millió forintot fordított személyi kiadásokra, de a cégnek 2014 decembere óta már hét munkatársa van, idén márciusban pedig NAV-végrehajtás alá került.
A Jogállam és Igazság Kft. 2013-ban 31,6 millió, 2014-ben pedig több mint 49 millió forintot kapott a Fidesz-pártalapítványtól működési költségekre. Ez mindkét évben a Polgári Magyarországért Alapítvány által kiosztott legmagasabb összeg volt – írja az Átlátszó Oktatás cikkére hivatkozva a Hír 24.
A blog közérdekű adatigényléssel szerezte meg a kft. a pártalapítvány számára elküldött éves beszámolóit, a 2013-as dokumentumból a cikk szerint kiderül: a fideszes pártalapítvány által a Jogállam és Igazság Kft.-nek juttatott pénzt a kft. az Alapjogokért Központ működtetésére használta fel. A 2014-es beszámolóból viszont kimaradt az Alapjogokért Központ neve, csak mint „támogatott” említik.
Kis ellentmondás
Az AK honlapján lévő bemutatkozása szerint a szervezet célja „a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés. A Központ elkötelezett az alapvető jogállami értékek, a hagyomány és a szabadság kultúrája iránt, feladatának tekinti, hogy időről időre megvizsgálja az aktuális közjogi kérdéseket, ügyeket, és azokról mértéktartó, de mértékadó elemzéseket hozzon nyilvánosságra. Ennek megfelelően a kutatásaink, elemzéseink módszertana kizárólag jogi szempontokat vesz figyelembe, politikai értékelésre nem terjed ki”. Azonban a cikk emlékeztet: az AK nem az alapjogokat védi, hanem a kormány alapjogsértő gyakorlatait a bírálatokkal szemben. Idén például próbálták cáfolni a Human Rights Watch, majd az Amnesty International kritikus országjelentéseit, illetve védelmükbe vették az iskolai szegregációt, valamint a menekültek őrizetbe helyezését lehetővé tévő tervezett jogszabályokat is.