A Velencei Bizottság (VB) a napokban közzétett jelentése szerint a bírósági szervezetrendszerre és a bírák jogállására vonatkozó szabályok egy része továbbra sem felel meg a jogállami követelményeknek. A VB kritikái nagyrészt egyeznek az EKINT, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság korábbi elemzésének megállapításaival.

A szervezet az alábbi két területen látja a legégetőbbnek a problémákat: 

– A jelentés szerint az ügyáthelyezési rendszer módosított formájában sem biztosítja a törvényes bíróhoz való jogot, így nem felel meg a jogállamiság követelményének. A VB leszögezi: a rendszer felülvizsgálatra szorul, és a helyzet rendezéséig az ügyáthelyezési jog gyakorlását fel kell függeszteni.

– A kényszernyugdíjazott bírák helyzetét kifejezetten aggályosnak találja a VB. A testület szerint a vonatkozó alkotmánybírósági határozat nyomán megalkotandó jogszabályi rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük, hogy a kényszernyugdíjazott bírákat automatikusan visszahelyezzék korábbi pozíciójukba, amennyiben erre igényt tartanak.

A Velencei Bizottság emellett például az alábbi kérdésekben javasol változtatásokat:

– Meg kell fosztani a legfőbb ügyészt attól a jogától, hogy a törvény által meghatározottól eltérő bíróság előtti vádemelésre adhasson utasítást.

– Meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke a bírói posztra kiírt pályázat eredménytelenné nyilvánításával akadályozza meg, hogy az általa nem támogatott pályázó töltse be az adott bírói álláshelyet.

– Az OBH elnöke számára minden esetben kötelezővé kell tenni, hogy indokolja döntéseit.

– Nem jelenti az OBT összetételének pluralisztikussá tételét, hogy tanácskozási joggal nem bírák is részt vehetnek az ülésein, a nem bíró résztvevőknek e helyett szavazati jogot kell biztosítani.

– Meg kell szüntetni annak a lehetőségét, hogy az OBH elnöke háromévente egy évre hozzájárulásuk nélkül rendelhesse ki másik szolgálati helyre a bírákat.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár október 13-i nyilatkozata szerint a VB "üdvözölte a bírósági törvények módosítását" és "fenntartotta aggályait" a bírák nyugdíjazásával és az ügyek áthelyezésével kapcsolatban, emellett "kisebb jelentőségű" javaslatokat is megfogalmazott. A fenti, csupán példálózó lista alapján azonban nyilvánvaló, hogy a kifogásolt szabályok és a javasolt változtatások korántsem "kisebb jelentőségűek" – hacsak a kormányzat nem tekinti annak az olyan jogállami alapértékeket, mint a tisztességes eljáráshoz való jog, a törvényes bíróhoz való jog és a bírói függetlenség.

Répássy Róbert egy másik nyilatkozatában úgy fogalmazott: a VB egy "elvont mércét" alkalmaz, amely "nincs írásban lefektetve", és "nehéz eltalálni az ő mércéjüket", ezért kérik az Alkotmánybíróság döntését a VB fennmaradó kritikái kapcsán. A fenti felsorolás ezzel szemben konkrét. Ha a kormány szeretne eleget tenni a Velencei Bizottság javaslatainak, nincs nehéz dolga – állítja a Helsinki Bizottság és a TASZ közös közleménye.