A grémium több sarkalatos törvényt is górcső alá vesz, s például a bírósági szervezet átalakítása kapcsán már korábban pontokba szedte a kifogásait. Ezek között szerepel, hogy elfogadhatatlan, ha ügyeket más bíróságokhoz tehetnek át, de az Országos Bírósági Hivatal elnökének széleskörű jogosítványait, illetve újraválaszthatóságát is kritikával illették.

Emellett a testület a vallásszabadságról, parlamenti választásokról, az információs szabadságról, alkotmánybíráskodásról, az ügyészségről, nemzetiségekről és a családvédelemről szóló törvényeket is át akarja tekinteni. Értesülésünk szerint a napokban a kisebbségekkel foglalkozó jogszabályról tárgyaltak Magyarországon.

A választójogi törvényt – amely a jövő héten lesz napirenden – az ellenzéki pártok és szakértők sora határozottan bírálta egyebek mellett azért, mert az a választási rendszert a jelenlegihez is képest is aránytalanabbá teszi. Vagyis: a kétharmados többség eléréséhez – legalábbis akkor, ha a demokratikus ellenzék az egyéni körzetekben nem tud közös jelölteket állítani – a szavazatok akár 30-35 százalékának megszerzése is elég lehet.

A kifogások között szerepel, hogy megszűnik az önálló kompenzációs lista, és az egyéni jelöltekre leadott elvesző – tehát mandátumot nem eredményező – voksok az országos listára kerülnek fel. Onnan az eddigiekhez képest jóval kevesebb mandátumot lehet elnyerni, ráadásul a rendszer a győztest is kompenzálja, mert az első és a második helyezett közötti szavazatokat - egy voks kivételével – a nyertes jelölt pártjának listáján írnak jóvá. Olyan megoldás pedig, amely a listán a nyertest is külön jutalmazná, a világon sehol nem létezik.