Biztató kezdetként értékelte Papp Zoltán professzor a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) elnöke, hogy mind Réthelyi Miklós a Nemzeti Erőforrás Miniszter valamint Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár valódi tanácsadói szerepet ígért a csütörtökön testületének. A szervezetet 1997-ben a mindenkori egészségügyi miniszter legfőbb tanácsadó testületeként hozták létre, de ajánlásaikat eddig nem nagyon vették figyelembe. Azt a testület elnöke is jelezte, hogy az ülésen konkrétumokról nem nagyon esett szó, mert pusztán ismerkedő, informálódó jellegű találkozóra került sor.

Réthelyi Miklós miniszter néhány üdvözlő mondat után nem sokkal el is hagyta a termet, Szócska Miklós a két és félórás rendezvényből egy órát volt jelen. Így még hallotta az Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke, Boncz Imre elemzését az egészségügy helyzetéről, és azt a kérését, hogy a fiatal, javarészt szakközgazdászokat tömörítő szervezete a jövőben szakkollégiumként is javára válhatna az ágazatnak. Ajánlotta, hogy használja az új kormány az egészség-gazdaságtant, mint eszközt, hiszen segítségével modellezhető, mi lehet a hozadéka egy-egy politikai döntésnek. Mondandóját szemléltetve azt mondta: egy Trabant épp annyira lehet költséghatékony, mint a Mercedes, csak más színvonalon élvezhető az utazás. Gulácsi László, az ELTE professzora szemléletváltozást sürgetett az egészségpolitikában. Szerinte ma már nem az a kérdés, hogy egy kezelés költséghatékony-e, mert bizonyos szint felett már csak nagyon nagy áldozattal lehet kicsiny eredményeket elérni, azaz a legújabb és drága eljárások, már nem biztos, hogy megtérülnek. Sokkal inkább az a kérdés a közfinanszírozásba kerülő eljárások válogatásakor, hogy mi az a haszon, amit az egészségpolitika még az eszközeivel el akar érni. Arra a kérdésre pedig, hogy pontosan mit finanszírozzon az állam, aszerint kell dönteni, hogy mennyit ér meg a társadalomnak egyetlen minőségi életév megnyerése. A fejlett országokban ugyanis már ezt a mértékegységet használják a források elosztására. Hozzátette: Magyarországon az egészséggazdaság lehetőségeit eddig nem használtuk ki a lakosság egészségjavításához, viszont nincs ok arra, hogy a jövőben ez ne változzék meg.

Az alapellátókat, a járóbeteg szakellátókat és a kórházszövetséget képviselő fölszólalók szinte mindegyike változást akar. Csak mindegyikük másként. A háziorvosi szakmai kollégium elnöke, Hajnal Ferenc professzor az alapellátásra nehezedő adminisztrációs terhek enyhítését, a praxisok cseréjét és eladását segítő új szabályozást, valamit praxisalap létrehozását kérte. Varga Imre a járóbetegellátó szakmai szövetség nevében egyértelmű betegutakat és olyan érdekeltségi rendszert sürgetett, amelyben mindenkinek megéri a beteget ott kezelni, ahol a lehető legolcsóbban meggyógyítható. Mint mondta: ez a terület valamennyi olyan többletfeladatot kész elvállalni, amelyhez forrást rendelnek az egészségpolitikusok. A Magyar Kórházszövetség nevében Rácz Jenő elnök egyebek mellett a rendszert nyomorító felesleges szabályok selejtezését, a struktúraigazítást, valamint az ellátás folyamatának megszervezését javasolta. Ez utóbbival kapcsolatban Éger István, az orvosi kamara elnöke kikérte magának, hogy még egyszer „rászabadítsák" az irányított betegellátást negyedik szereplőként az egészségügyre. Ő inkább a háziorvosra és a jogszabályokra bízná a betegek irányítását a rendszerben.

Az elhangzott igényekkel kapcsolatban Szócska Miklós egyértelművé tette: egyelőre csak azok a kérésekre kerülhet sor, amelyek nem kerülnek pénzbe. Jelezte: a jövőhéten újabb intézkedéscsomagot hoz nyilvánosságra. Úgy tudjuk: e csomag részeként az államtitkár elsőként a működtetést zavaró, köztük a júliustól hatályos új minimumrendelet hatálybalépését függeszti fel. A rendelet újraszabná az intézmények kompetenciáit, köztük azt, hogy hol és milyen súlyosságú betegeket lehet kezelni.

Kapcsolódó cikkek: Pénz nem, de gesztusok jutnak bőven az egészségügynek | KDNP-s számmisztika | Örökbefogadót keresnek a celebek | H1N1: elhagyhatta a kórházat a leghosszabb ideje kezelt beteg | Hatmilliárdos fejlesztés az onkológiai centrumban