A többség inkább a cigányoktól tart, mint a Magyar Gárdától
A társadalom csaknem egytizede szimpatizál a Magyar Gárda tevékenységével: működését teljes mértékben helyesnek tartja és kompetensnek látja az ország problémáinak megoldásában. Sőt a Progresszív Intézet kutatásából - amelyhez az adatfelvételt a Publicus Intézettől rendelte meg - az is kiderül, hogy a megkérdezettek 9 százaléka szavazna is a Magyar Gárdára, ha az párt lenne (különösen falun).
Tehát, ha csak egy szűk réteg számára is, egyértelműen van nyitottság a társadalomban a szélsőséges mozgalmak irányába, és ezzel párhuzamosan a társadalom többségében nem fedezhető fel félelem a politikai extremitásokkal kapcsolatosan: a szélsőséges pártokat és mozgalmakat csak 5-7 százalék tartja a hétköznapok biztonságára veszélyesnek.
A válaszolók több mint fele (53 százalék) a Magyar Gárda működését félelemkeltőnek, ezért helytelennek gondolja. További 38 százalék megengedőbb, szerintük a Jobbikhoz kötődő egyesület szándékai helyesek, bár ez nem a gárda feladata volna szerintük. Teljesen pozitívan áll a szervezethez a válaszadók 9 százaléka.
Kevesen hiszik, hogy a Magyar Gárda meg tudná oldani az ország gondjait; erről csak 8 százalék vélekedett így, a nagy többség (négyből hárman) elutasítják ezt a "megoldási javaslatot". A Gárda - a kutatás szerint - legfeljebb a bűnözést és a cigányellenességet tekintve lehet megoldás, öt emberből azonban mindössze egy gondolja így.
A megkérdezettek kétharmada sosem venne részt egy "gárdás" rendezvényen, 16 százalék viszont szívesen csatlakozna felvonulásukhoz.
Az emberek többségének elsősorban egzisztenciális félelmei vannak: a szegénység növekedésétől, a gazdasági válságtól és a munkahelyek megszűnésétől félnek. (Figyelemre méltó, hogy a kormányzati megszorításoktól való félelem nem elsődleges.) Utóbbi jelenség valószínűleg arra is magyarázat, miért nem tartanak az emberek a szélsőséges pártoktól, mozgalmaktól.
A bűnözés mint veszélyforrás is csak az anyagi biztonság fenyegetettsége után következik, továbbá a többség a fegyvertartás könnyítésére és az önvédelem ilyen formájára, lehetőségére nem vágyik. A kutatás készítői szerint mindenképpen figyelemre méltó, hogy a szélsőséges pártoktól és a Magyar Gárdától kevesebben félnek, mint a cigányok által elkövetett bűncselekményektől.
Tízből nyolc embernek egyébként még nem volt személyes rossz tapasztalata a rendőrséggel, amelynek finanszírozásával kapcsolatosan némi ellentmondás tapasztalható a közfelfogásban: a többség (51 százalék) egyszerre gondolja azt, hogy a rendőrségre túl sokat költ az állam, illetve, hogy az nem kap elég anyagi támogatást. A rendőri jelenlét a többség számára inkább biztonságot, egy magyar gárdistáé viszont inkább feszültséget kelt. Mindazonáltal a megkérdezettek 17 százalékában inkább biztonságérzetet kelt, ha meglát egy Gárda-tagot.