A sufni-nyelvvizsgák veszélyeire figyelmeztetik a rektorokat
A parlament ugyanis úgy döntött, hogy a felsőoktatási intézmények saját hatáskörükben rendelkezhetnek azoknak a hallgatóknak a sorsáról, akik ugyan záróvizsgáztak, de a nyelvvizsga hiánya miatt már legalább három éve nem tudják átvenni a diplomájukat.
Az új törvény szerint az érintetteknek az egyetemek, főiskolák állíthatnak nyelvvizsga-követelményeket, de hogy milyeneket, arról maguk dönthetnek. Ez ellen tiltakoznak a nyelvtudásmérésben érintettek, köztük Nádasdy Ádám nyelvész, Medgyes Péter, az ELTE oktatója és Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke. Attól tartanak, hogy a jogszabály lehetőséget teremt az intézményeknek arra, hogy mindenféle szakmai sztenderd nélküli, házilag összebarkácsolt vizsgákat szervezzenek.
A „sufni”-számonkérések szervezésében leginkább ott érdekeltek, ahol magas a bent ragadt diplomák száma, ezzel ugyanis javítható a végzettek számáról szóló statisztikájuk. Az aláírók felhívják a rektorok figyelmét arra, hogy Magyarországon államilag felügyelt vizsgáztatási rendszer van, amely egységes nyelvi követelményekre épül. A levélben azt tanácsolják, hogy ha a diploma megszerzését könnyíteni akarják, akkor a házi vizsgáztatás helyett inkább egy alacsonyabb szintű, de az elfogadott követelményrendszerbe illeszkedő vizsgát követeljenek meg.
