A SOTE megmozdult: tényfeltáró bizottság vizsgálja Schmitt doktoriját

Schmitt Pál egyetem felsőoktatás plágium

Schmitt Pál plágiumgyanúba keveredett, az elbíráló egyetem jogutódja mégis mosta kezeit. Ezidáig.

Változtatott eddigi távolságtartó magatartásán a Semmelweis Egyetem: a rektor felkérte a Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánját, hogy hozzon létre tényfeltáró vizsgálóbizottságot, amely tanulmányozza Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeit. A tényfeltáró bizottság mint döntéshozó vagy döntés-előkészítő testület nem szerepel az egyetem doktori szabályzatában – ez is arra utal, hogy az intézmény számára problémát jelent a jelenlegi helyzet kezelése (nincs olyan belső szabályzat, amely alapján a plágiumgyanút, illetve – ha az beigazolódik – a doktori cím visszavonását menedzselni lehetne). Bizonytalan a tényfeltáró bizottság jogköre is: fegyelmi ügyekben a kari doktori tanács által összehívott fegyelmi bizottságnak kellene döntéseket hoznia, egyáltalán nem biztos azonban, hogy egy jogelőd intézmény egykori hallgatójának disszertációjával kapcsolatban lennének-e jogkörei egy ilyen testületnek.

Az újabb fejlemény ugyanakkor azt jelzi, hogy a plágiumügy "altatására" vonatkozó, a politika felől érkező utalásoknál erősebbnek bizonyult a tudományos közvélemény nyomása: a különféle tudós testületek és tudományos személyiségek napok óta sürgetik az eset megnyugtató tisztázását, a vizsgálatot követelő petíciót eddig közel kétezer (többségében tudományos fokozattal rendelkező) értelmiségi írta alá.

Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja a múlt héten még azt írta közleményében: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz éve elbírálta Schmitt doktori disszertációját.

Mások ezt már akkor sem látták így, az origo fölhívta a figyelmet például arra, hogy Schmitt Pál doktorálásának évében, 1992-ben lett a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának tagja Kertész István ókortörténész, a plágiumgyanús disszertáció egyik bírálója. A másik bíráló, Takács Ferenc 1985 óta tagja a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának, s jelenleg is tagja a Magyar Olimpiai Bizottságnak.

Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-ben írt doktori disszertációja

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.