Az eddig eltelt húsz évben nyolc kormány működött, amelyeket a következő miniszterelnökök vezettek: Antall József (1990-1993), Boross Péter (1993-1994), Horn Gyula (1994-1998), Orbán Viktor (1998-2002), Medgyessy Péter (2002-2004), Gyurcsány Ferenc (2004-2006 és 2006-2009), Bajnai Gordon (2009-2010). A kormányok közül a megalakuláskor a Boross Péter vezette kabinet, valamint az első Gyurcsány-kabinet volt a legnagyobb létszámú: a kormányfővel együtt 18-18 tagú. Boross Péter idején 13 miniszter tárcát vezetett, négyen pedig tárca nélküli miniszterként voltak tagjai a kabinetnek. Gyurcsány Ferenc első kormányában 15-2 volt ez az arány.

Antall József és Orbán Viktor kormánya ezeknél mindössze eggyel kevesebb, 17 tagú megalakulásakor: előbbiben a miniszterek száma 13, a tárca nélküli minisztereké 3, utóbbiban pedig 14, illetve 2 volt. A Medgyessy-, valamint a Bajnai-kabinet létrejöttekor 16-16 tagú volt, Medgyessy Péter kormányában 15 miniszter, az eddig hivatalban lévő Bajnai Gordonéban pedig 13, valamint 2 tárca nélküli miniszter volt. Eddig Horn Gyula, illetve Gyurcsány Ferenc második kormánya volt a legkisebb létszámú: Horn Gyuláé 12 miniszterből és 1 tárca nélküli miniszterből, Gyurcsány Ferencé pedig 12 tárcavezetőből állt.

A rendszerváltozás utáni első kormány 1990. május 23-án alakult meg Antall József vezetésével. Az akkor felállított 13 minisztérium közül 2010-ig 3 tárca működött változatlan szervezetben: a Honvédelmi, a Külügy- és a Pénzügyminisztérium.

A mindenkori miniszterelnök mellett eddig csak egy ciklusban, a Horn-kormány idején volt "miniszterelnök-helyettes", mivel azonban ez a funkció az alkotmányban nem szerepel, ezért akkor koalíciós miniszterelnök-helyettes címet kapott a belügyminiszter.

A kancelláriaminiszteri poszt 1998 júliusában, az Orbán-kormány megalakulásakor jött létre, addig államtitkári rangban vezették a Miniszterelnöki Hivatalt. 2006-ig működött a Belügyminisztérium, amely a második Gyurcsány-kormány megalakulásakor szűnt meg, feladatait az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a megalakuló Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium között osztották szét. Az egészségügy, a humán-, az ifjúság-, a szociál- és társadalompolitika 1990-től a népjóléti tárcához tartozott. A minisztérium 1998-ban megszűnt és létrejött az Egészségügyi, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium. 2002-ben ismét összevonták a feladatokat az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter alá, 2004-től újra létezik Egészségügyi Minisztérium. 2004-2006 között működött az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, amelynek 2006 óta részben utóda a Szociális és Egészségügyi Minisztérium.

A Földművelésügyi Minisztérium 1998-tól kiegészült a vidék- és területfejlesztéssel. 2006-ban a területfejlesztés átkerült a megalakuló Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz, e terület 2008-tól a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárcához tartozik.Az Igazságügyi Minisztérium a 2006. évi átszervezés nyomán átvette az akkor megszűnő Belügyminisztériumtól a rendészeti feladatokat, s létrejött az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.

1990-ben megalakult az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, amely 1994-ben átvette a megszűnő Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának feladatait, majd 1996-ban kiegészült az idegenforgalommal. 1998-ban utódaként létrejött a Gazdasági Minisztérium, majd 2002-ben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; 2008-ban feladatai a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi, illetve a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz kerültek.

1990-ben jött létre a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, amely 1998 után Környezetvédelmi Minisztériumként működött. Akkor a területfejlesztési feladatok a Földművelésügyi Minisztériumhoz, majd 2008-tól a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárcához kerültek. 2002 óta működik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

1990-ben alakult meg a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. 2000 júniusától a hírközlési terület átkerült a Miniszterelnöki Hivatalba. 2002-től, a Medgyessy-kormány megalakulásától feladatai a Gazdasági és Közlekedési, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz kerültek. 1990-98 között működött a Munkaügyi Minisztérium, majd feladatai a Gazdasági, illetve a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz kerültek. 2002-től a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, 2006 óta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium e területek felelőse.

1990-ben jött létre a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, amely 1998-ban Oktatási, illetve Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára vált szét. 2006-ban a két minisztériumot összevonták, azóta Oktatási és Kulturális Minisztérium néven működik. 1990-ben alakult meg a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, amely 1994-ben megszűnt. Feladatait az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vette át. Az Orbán-kormány 1999 elején hozta létre az Ifjúsági és Sportminisztériumot, amely 2002-től Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, majd 2004 októberétől Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium lett. 2006 júniusában megszűnt, illetve részben a Szociális és Munkaügyi Minisztériumba olvadt.

2002 májusában az informatikai kormánybiztosság átszervezésével, illetve a Miniszterelnöki Hivatal hírközlési feladatokat ellátó részlegéből alakult meg az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, amely 2006 júniusában beolvadt a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumba.

2008 májusában jött létre a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, amely egyesítette a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, illetve az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejlesztési kérdésekkel foglalkozó területeit, vagyis a gazdaságfejlesztést, a területi, regionális fejlesztést és az Európai uniós fejlesztéspolitikát. (Az EU-ügyeket korábban tárca nélküli miniszter felügyelte.) 2006 júniusában alakult meg az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, részben a megszűnt Belügyminisztérium önkormányzati, illetve sportpolitikai feladatainak átvételével, részben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól átkerült területfejlesztési feladatok ellátására. 2008-tól a területfejlesztés a nemzeti fejlesztési és gazdasági tárcához tartozik.

1990-ben három tárca nélküli minisztert neveztek ki, 2002-ig - a poszt megszűnéséig - összesen 18 politikus töltött be ilyen tisztséget. Egy év szünet után, 2003-ban a tárca nélküli miniszterek ismét helyet kaptak a kabinetben, 2003-2006 között öten, majd 2007 óta hatan dolgoztak, illetve dolgoznak a poszton. Bizonyos feladatok, mint az első időszakban a privatizációs ügyek vagy egészen 2010-ig a polgári titkosszolgálatok felügyelete, tárca nélküli miniszter hatáskörébe tartoztak.

A miniszterek mellett 1990-2006 között egy-egy politikai és közigazgatási államtitkár, valamint a minisztérium nagyságától függően 3-5 helyettes államtitkár dolgozott. 2006 júniusától, a 2. Gyurcsány-kormány megalakulása óta minisztériumonként egy államtitkár és 3-5 szakállamtitkár működik.