Pénteken a tanúk meghallgatásával folytatódott a pécsi egyházmegye volt vagyonkezelőjének büntetőpere. Az 51 esztendős lelkészt, W. Gyulát – aki 1994 és 2010 között volt a püspökség gazdasági vezetője – az ügyészség jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, folytatólagos adócsalással, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és a számviteli fegyelem megsértésével vádolja. Mint arról írtunk, a vád szerint több mint 200 milliós károkozást rónak W. Gyula terhére, s a vagyonkezelő a négy hete elkezdett perben azt mondta, hogy csak részben ismeri el felelősségét.

A Pécsi Törvényszéken folyó tárgyaláson szóban nem tett vallomást a lelkész, írásos összegzőjében viszont azt állította, hogy a nyomozó hatóság által kifogásolt gazdálkodási gyakorlatot ismerte és elfogadta az egyházmegye számos dolgozója, köztük felettese, Mayer Mihály, volt pécsi püspök (aki 2011-ben az ügy kapcsán mondott le hivataláról).

A péntekre beidézett első tanú, az egyházmegye volt gazdasági hivatalvezetője részben megerősítette W. Gyula írásos vallomását. A püspökségen 19 évet szolgáló férfi azt mondta, hogy az egyházmegye ügyeiben a püspök döntött, ám Mayer Mihály sok időt töltött együtt W. Gyulával, s érezhetően nagy hatással volt rá a vagyonkezelő véleménye.

A hivatalvezető volt az egyházmegye egyik alapítványának a titkára is, s így 1992-től 2009-ig neki kellett volna felelnie az alapítvány operatív működéséért, ám mint szavaiból kiderült, ezt a munkát nem ő végezte, hanem a püspök és a vagyonkezelő. A bíró azon kérdésére, hogy miért nem ő irányította az operatív munkát, a hivatalvezető csak ennyit felelt: nem voltam abban a helyzetben”.

Munkaköri leírása egyébként nem volt a hivatalvezetőnek, ahogy az utána megszólaló tanúnak, az intézményi gondnoknak sem, aki a gépkocsivezetők, takarítók, portások tevékenységét irányította. Ugyanakkor a gondnok két falu hívőinek lelkigyakorlatot tartott, ám ezt a munkát csak papíron végezte, mert nem is járt soha azon a két településen. Azért volt szükség ilyen szerződésre, mert a kistelepüléseken végzett papi és hitoktatói tevékenység bére adómentesen kifizethető. (Hasonló virtuális munka révén még 15-20 egyházmegyei alkalmazott jutott szabálytalanul adómentes jövedelemhez.) A gondnok azt vallotta, hogy őt arról tájékoztatták: ez a bérkifizetés szabályos. A történethez tartozik, hogy ezt a kifizetést – a jelek szerint – a püspökség helynöke írta alá, ami újólag azt erősítené, hogy a W. Gyula által meghonosított gazdálkodást mások is elfogadták és szignózták az egyházmegyében. Ennek ellenére W. Gyula az egyetlen vádlottja a pernek.

Hétfőn újabb tanúkat hallgat meg a törvényszék, s akkor szólal meg Mayer Mihály, aki jelenleg plébánosként szolgál Tolna megyében.