A pártok ragaszkodnak a vegyes felvágotthoz

Országgyűlés pártok választójog

Fellebbentették a fátylat a parlamenti pártok az új választási rendszerrel kapcsolatos elképzeléseikről a választójogi reformot előkészítő parlamenti albizottság keddi ülésén. A felszólalásokból az derült ki, hogy a többség fenntartaná a vegyes rendszert, amit most már a szocialisták sem elleneznek.

A fideszes Vitányi István közölte, a legnagyobb kormánypárt álláspontja nem változott a kérdésben: már a tavaly májusban a választásról benyújtott indítványukban is egyértelműen a vegyes rendszert támogatták. Hozzátette, az előterjesztésben ugyan lehetnek változások, de "a vegyes választási rendszer látszik a többi párt részéről is elfogadhatónak".

A szocialista Lamperth Mónika arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP hosszú évek óta az arányosabb rendszer pártján áll. Az egy évvel ezelőtt benyújtott javaslatukban ugyan egy tisztán listás rendszert vázoltak, de - mint fogalmazott - nyitottak a kérdést illetően. Lamperth Mónika kijelentette: garanciát kérnek arra, hogy ami az albizottságban folyik, az egy érdemi előkészítő munka, mert az MSZP demokratikus díszítősort nem akar játszani ebben a történetben.

Az LMP-s Karácsony Gergely úgy vélekedett, a vegyes rendszer megtartása, de egyúttal a szisztéma arányosítása együtt olyan irány lehet, amelyet minden parlamenti párt támogatni tud. Javaslatuk szerint a parlament körülbelül 260 tagú lenne. A kormányoldal által tervezett 200 fős Országgyűlésről a képviselő úgy foglalt állást, hogy ebben az esetben minimum 110 egyéni választókerület kellene ahhoz, hogy ne sérüljenek az alapelvek. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új alaptörvényben nem rögzítik a 200 tagú parlamentet.

Erre reagálva az albizottság KDNP-s elnöke, Salamon László úgy reagált, "alkotmányjogi szépészeti" okból nincs helye az új alaptörvényben parlamenti képviselői létszámnak. A határon túli magyarok szavazásával kapcsolatban az LMP elképzelése az, hogy egy olyan, választott képviselőkből álló, konzultatív testület alakulhatna, amely a határon túl élő magyarokat érintő belpolitikai kérdésekben vétó- vagy véleményezési joggal rendelkezne.

A jobbikos Gyüre Csaba közölte: pártja a vegyes rendszert és annak egy arányosabb formáját támogatja, ez ugyanis a társadalmi igazságosság egyik alapvető kérdése. Kifejtette: a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban 26 fős képviselői létszámnövekedést kezdeményeztek a már benyújtott törvénymódosítási javaslatukban, amellyel a listán szerezhető mandátumok számát emelnék. A határon túl élő magyarok aktív vagy passzív szavazati jogát illetően nyitottak mindkét irányban - tette hozzá Gyüre Csaba, rámutatva arra is, hogy a határon túliak szavazásának technikai lebonyolítása számos problémát vet fel.

Salamon László az ülésen emlékeztetett, hogy a paritásos albizottság mandátuma június 30-án jár le, a parlamentnek pedig december 31-ig mindenképpen meg kell alkotnia a választójogi törvényt, ugyanis ha nincs új jogszabály, nem lehet időközi választást tartani január 1-je után az Alkotmánybíróságnak a mostani egyéni választókerületi rendszert megsemmisítő korábbi döntése miatt.

(Forrás: hirado.hu)

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.