A nemzeti lobogót is felvonták Trianon emlékére
Katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében a Himnusz hangjaira felvonták Magyarország nemzeti lobogóját a nemzeti összetartozás napja alkalmából Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren hétfő reggel.
A zászlófelvonáson részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök. Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságokon kívül jelen voltak kormánytagok, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai, valamint kétszáz, a határainkon innen és túlról érkező gyerek.
Az elcsatolt országrészekből érkezett tanulók többsége népviseletbe öltözött, és közvetlenül az országzászló tartóoszlopa mellől, a kizárólag számukra kijelölt helyről kísérhették figyelemmel a zászlófelvonást. Az ünnepi ceremónián, amely az állami ünnepségekhez hasonló módon zajlott, közreműködött a Nemzeti Lovas Díszegység, a Magyar Honvédség Támogató Dandár Központi Zenekara és a Budapest Helyőrség.
A nemzeti összetartozás napján a trianoni békeszerződés aláírásának napjára – 1920. június 4-re – emlékeznek a magyarországi helyszíneken és külhoni magyarlakta településeken.
Délelőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitja meg az emléknap ifjúsági programjait a Magyarság Házában; a rendezvényen, amelyet rendhagyó történelemóra követ, külhoni és magyarországi fiatalok vesznek részt.
Délután fél öt után, a trianoni békeszerződés aláírásának időpontját követően elültetik az összetartozás almafáit Szarvason, "Kárpát-haza" közepén, valamint külhonban Nagyszelmencen, Kisszelmencen, Marosvásárhelyen, Királyhalmán, Csúzán, Szerdahelyen és Őriszigeten.
Este a József Attila Színházban zártkörű díszelőadáson Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye című darabját mutatják be. A nagyközönség októbertől láthatja a darabot.
Az országgyűlés 2010. május 31-én döntött úgy, hogy az 1920-ban kötött trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e a jövőben a nemzeti összetartozás napja.
A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".
Az országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjai és közösségei kapcsolatának fenntartása és ápolása, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényük támogatása mellett.
Nem szólalnak meg a harangok
Az egyházakat hiába kérte a kommunikációs államtitkár, hogy az ünnepi esemény alkalmából szólaltassák meg a harangokat, Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, valamint Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke közös levélben azt válaszolta: a kérésnek „sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak”.
„Ezúton is megerősítjük ugyanakkor, hogy mindennapi szolgálatunkban is megjelenő módon egyházaink szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét hazánkban, a Kárpát-medencében és a világban élő magyarság között.”
Múlt héten egyébként a református zsinat elnöksége és az evangélikus egyház országos elnöksége közös közleményében még azt tudatta, hogy az „igazságtalan trianoni békediktátum" kilencvenedik évfordulóján, délután fél ötkor megszólalnak a református és az evangélikus templomok harangjai.
