A miniszterelnök lemondásával Sólyom kezébe kerül a döntés

Amennyiben a miniszterelnök úgy látja, hogy nem élvezi a parlamenti többség bizalmát, posztjáról lemondhat, és ezzel a kormány megbízatása is megszűnik. Ebben az esetben a köztársasági elnök feladata, hogy - a szokásjog alapján a pártokkal történő egyeztetés után - az új kormányfő személyére javaslatot tegyen. Erre harminc napja van, míg a miniszterelnököt az első jelöléstől számított negyvenedik napon belül meg kell választani, különben az államfő az országgyűlést feloszlathatja.

A kormányfő bizalmi szavazást is kezdeményezhet annak érdekében, hogy kiderüljön: élvezi-e a többség támogatását. Ha nem, a kormányával együtt le kell mondania, és ebben az esetben ugyancsak a köztársasági elnöké a jelölés joga.

Gyurcsány Ferenc és Sólyom László a Kossuth téri zászlófelvonáson
Gyurcsány Ferenc és Sólyom László a Kossuth téri zászlófelvonáson

Gyurcsány Ferenc távozásának feltételéül szabta, hogy az utódját az MSZP nevezze meg, ezért gyakorlatilag kizárt, hogy lemondana. Ekkor ugyanis Sólyom László kezében lenne a döntés, és utódjául akár egy jobboldali politikust is megnevezheti, aki a parlamenti matematika szerint nem lenne feltétlenül esélytelen. Tehát a szocialistáknak nem igazán van más választásuk, mint a bizalmatlansági indítvány, ám előtte mindenképpen kell egy, a többség támogatását élvező miniszterelnök-jelöltek találni.

A bizalmatlansági indítványt a képviselők ötöde, vagyis 78 fő írásban jelentheti be, és mindjárt a kormányfői tisztségre javasolt személyt is meg kell nevezni. Amennyiben a kezdeményezést a parlament egyszerű többséggel támogatja, az új miniszterelnököt megválasztottnak kell tekinteni. Ebben a helyzetben - az általános szabályoktól eltérőn - a kormányprogramról nem szavaznak.

Az alkotmány egyébként igen szoros határidőt szab: a vitát és a szavazást legkorábban az indítvány benyújtásától számított három nap után, de legkésőbb a nyolcadik napon belül kötelező megtartani.

A konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét az alkotmány 1990 májusa óta tartalmazza, és e szerint a parlament az egyes miniszterek távozását nem kényszerítheti ki, hanem a bizalomvesztést - német mintára - csak a teljes kormánnyal szemben nyilváníthatja ki. Ezzel a lehetőséggel azonban még sohasem éltek.

Amikor 2004-ben felvetődött Medgyessy Péter korábbi kormányfő távozása, az egyik lehetséges megoldásnak a bizalmatlansági indítvány tűnt, mert a személycserére ez a leggyorsabb megoldás. Ám akkor nem ezt választották, és utódját - Gyurcsány Ferencet - Mádl Ferenc államfő nevezte meg. Gyurcsány viszont 2006 októberében önmaga ellen kért bizalmatlansági szavazást, amelynek ugyancsak az lehetett volna a következménye, hogy azonnal távozni kényszerül. A kormányfő 207 igennel, 165 nem ellenében megnyerte a játszmát.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.