Adventi ajándékként kapott egy átiratot a miniszterelnök úrtól. Ebben Orbán Viktor világossá teszi, milyen az irány, melyek azok az elvek elvárások, amelyeknek meg kell határozni a felsőoktatási koncepciót - ezt Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter mondta el az Országházban kora délután, a Giró-Szász András kormányszóvivővel közösen tartott sajtótájékoztatón. "A keretszámot eltöröljük. Ez egy nem korrekt dolog, mindig is tudtuk" - hangoztatta a miniszter, aki azt is nagyon fontosnak nevezte, hogy ne kelljen tandíjat fizetni az egyetemistáknak, főiskolásoknak. Az egyetemi felvételihez amire szükség van, az nem pénz, hanem minőség. A minőséget teljesítő diákok közül mindenki be fog kerülni az egyetemekre, főiskolákra. Egyetlen elvárás, követelés lesz: szerezzenek diplomát, és nyilvánítsák ki azt a szándékukat, hogy Magyarországon szeretnének dolgozni. Ez esetben a teljes költséget a magyar állam állja, és ez érvényes lesz a magánszférára is. Az utolsó simításokon dolgoznak - hangzott el a tájékoztatón.

Ennyi hangzott el a sajtótájékoztató, de ezt már eddig is lehetett tudni.

Igaz, Orbán Viktor pénteken, Brüsszelben még tagadta, hogy döntés született volna a felsőoktatási keretszámokról. "Miről beszélünk? Hol van kormánydöntés? Mielőtt megtámadják a kormányt valamiért, engedjék meg, hogy elrontsuk azt a dolgot. Amíg nincs döntés, addig nincs mi ellen tiltakozni" - mondta akkor a miniszterelnök, aki szombat délután a belvárosi Ötkert szórakozóhelyen konzultált diákokkal, és aztán a Facebookon közzétett videóüzenetben tudatta: „Világossá kell tenni a szabályozásban, hogy azok, akik tanulni akarnak Magyarországon, elérik a tanuláshoz szükséges minőségi korlátokat vagy követelményeket - ez ma 240 pont a bekerülés tekintetében -, és elszántak, hogy tanuljanak, és utána Magyarországon szeretnének dolgozni, no, az ő számukra mindenfajta eladósodás nélkül továbbra is ingyenesnek kell maradnia az egyetemi és főiskolai oktatásnak” . A miniszterelnök tegnap azt is egyértelművé tette, hogy a keretszám-szabályozási rendszerre nincs szükség. "Úgy látom, a diákok úgy gondolják, hogy a keretszámok valójában elzárják a lehetőséget előlük, nem teszik lehetővé, hogy bekerülhessenek szándékaik szerint az egyetemekre és főiskolákra"A videó üzenetében hozzátette azt is, hogy ezt lehetségesnek tartja, Balog Zoltán szakminiszternek pedig egy ilyen előterjesztést kell készítenie a kormány jövő szerdai ülésére. A miniszterelnök szerint egy egyszerű, átlátható, a különböző kérdéseket összevonó szabályozásra van szükség, mert a mai rendszer olyannyira bonyolult, hogy „csak bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot kelt elsősorban a diákok körében”.

Más témában van kérdés?

Az Országházban tartott sajtótájékoztatón Balog Zoltán azt mondta, minél előbb találkozni szeretne a HÖOK-kal. Bízik benne, hogy erre sor fog kerülni, így nem lesz akadálya annak, hogy a szerdán, a kormányülés után valóban olyan bejelentéseket tegyenek, melyek mindenki számára egyértelművé teszik azt, hogy "nincs keretszámrendszer, és mindenkinek, aki a minőségi követelményeket teljesíti, a magyar állam a képzés teljes költségét vállalja, amennyiben Magyarországon kíván dolgozni - ismételte meg a miniszter.
"Ahhoz, hogy a kormány több mint egyéves munkája sikeres legyen, szerdán az eddigi vitákat összegző, végleges döntéseket kell meghozni a kormánynak. Éppen ezért nagyon fontos a kormány számára az, hogy a diákokkal minél hamarabb meg tudjuk beszélni a koncepció végleges lezárását. Ezért kérem a sajtó munkatársait, legyenek megértőek, hogy nem a médián keresztül szeretnénk részletekbe menő beszélgetést folytatni a diákszövetségekkel. Ha más témában van kérdés, kérem tegyék fel" - fordult Giró-Szász András a megjelent újságírókhoz.

"Az állam is a pénzénél kell maradjon"

Munkatársunk a felsőoktatást érintő témában, az elhangzottakkal kapcsolatban tette fel kérdéseit. Az első kérdésünk úgy hangzott, Orbán Viktor miniszterelnök is azt mondta a Facebookon a videó üzenetében, és a sajtótájékoztatón a miniszter és a kormányszóvivő is, hogy azok tanulhatnak ingyen, akik elérik a legmagasabb pontszámot. Van-e arra kalkuláció, hogy ha magasan húzzák meg a ponthatárt, akkor több vagy kevesebb lesz azoknak a száma a 10. 480 főhöz képest, akik ingyen tanulhatnak, vagy ennyi lesz ? "Nyilván minden ilyen részletet a diákok képviselőivel szeretnénk megbeszélni. Egyvalami nagyon fontos, hogy a felsőoktatás jövője, az ország jövője, az értelmiség jövője attól függ, hogy a minőségi képzést tudjuk kiszolgálni, ahhoz meg hozzátartozik a minőség" - hangzott a kormányszóvivő válasza. Balog Zoltán úgy reagált, hogy amire lapunk kérdése vonatkozik, "az a hatástanulmány kérdése". - Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kormányüléseken mindig ott voltak előttünk a számok, mikor, hol milyen pontszámokkal, hányan jelentkeztek, milyen formában tették meg. Mindez egy világos képet rajzol ki elénk arról, milyen tendenciák várhatók. Ilyen értelemben a döntést sokkal könnyebb meghozni. Mert az oktatás alapvetően konzervatív dolog, de a diákok mégis egész gyorsan tudnak reagálni a különböző változásokra. A birtokában vagyunk annak a tudásnak, aminek alapján biztonsággal ki tudjuk számítani, mi történik ha ezt lépjük, vagy azt, így kirajzolódik az út, hogy ne kelljen keretszámrendszerben gondolkodni - reagált kérdésünkre Balog Zoltán, aki már a sajtótájékoztató alatt korrigálta az általa elmondottakat annyiban: elkövette azt a hibát, hogy "ingyenes" felsőoktatást mondott, de ez azért nem stimmel, mert a felsőoktatás , a képzés nagyon drága dolog, a magyar adófizetők fizetik rá a pénzt. Tehát az "ingyenességet" olyan rendszerben kell biztosítani, hogy a diákok számára a tanulás ne jelentsen költséget, ne terhelje meg hitellel azt az időszakot, amikor elindulnak az életben, ugyanakkor a magyar állam pedig a "pénzénél legyen". Azaz a tandíj nélkül megszerzett diploma úgy hasznosuljon, hogy mindenki jó járjon - mondta a miniszter.

Munkatársunk a másik két kérdésére - miszerint a diákhitel intézménye fennmarad-e, és milyen változásokkal, illetve az úgynevezett "röghözkötési" szerződést elvetik-e - nem kapott választ.

Gyönyörűen látszanak a tendenciák

Az MTI azt szerette volna megtudni, a diákok - akiknek két hónapjuk van arra, hogy eldöntsék, hová jelentkeznek -,  mikor fogják megtudni azokat az információkat, hogy milyen szakokra hányan jelentkezhetnek, például a jogész, illetve közgazdász szakokra, és hogy például 240 pontot vagy 430-at kell elérniük. Lesz-e előzetes információjuk erről ? - Mi tudjuk, hogy mit akarunk és mit gondolunk erről, például a jogász és közgazdászképzésnek a megváltoztatásával kapcsolatos reakciókból is "gyönyörűen látszanak a tendenciák". De ezt még szeretnénk megbeszélni a hallgatói önkormányzatok képviselőivel - mondta Balog Zoltán. Giró-Szász András ismételten arra hívta fel a figyelmet: nem tudnak számokat mondani. A 240 a minimális pontszám volt, az átlagos a 369 volt. "Az, hogy ezen belül milyen lesz a ponthatár, a tárgyalásoknak az eredménye lesz - tette hozzá.

Egy másik kérdésre, mennyi idő alatt készítették elő a reformot, a változtatásokat, az emberi erőforrás miniszter úgy válaszolt, hogy  2011elején kezdték az előkészítést, amikor a felsőoktatási törvény elkészült. Azóta ennek a tanulságaival szembesültek, és folyamatos konzultációk voltak. Ő maga fél év alatt már két olyan találkozón vett részt, amikor Orbán Viktor a rektori konferencia elnökségével találkozott. A Matolcsy György vezette gazdasági minisztériummal pedig folyamatosan konzultálnak a finanszírozásról.

Volt döntés a keretszámokról, vagy sem?

"Ön a múlt héten azt mondta, hogy a kormány döntött a keretszámokról, az egy félreértés volt ? Különösen, hogy Orbán Viktor már pénteken azt mondta, nincs ilyen döntés. A változásnak, hogy most már másképp fogalmaznak, köze van-e a diáktüntetésekhez, a heves reakcióknak ? " - kérdezte az egyik újságíró Gíró-Szász Andrást, mire a kormányszóvivő úgy reagált: az említett sajtótájékoztató után, melyet Maruzsa Zoltán helyettes államtitkárral tartott, épp azt a kritikát kapta, hogy konkrét keretszámokról nem esett szó. De a múlt heti sajtótájékoztatón is az hangzott el, hogy a kormány még bizonyos mozgásteret hagyott magának a keretszámok egy része tekintetében. A miniszterelnök pedig szombaton, tárgyalva  a diákokkal, azt tette világossá, hogy nem volt áttekinthető a diákok számára és bizonyos típusú félelmet kelt az a rendszer, ami a diákhitelből ideiglenesen finanszírozta volna a képzést. A miniszterelnök úr döntése volt a keretszámok eltörlése. Minden tüntetés, minden ilyen megnyilvánulás a jogállam és a demokrácia része kell, hogy legyen. A tüntetések figyelemfelhívóak tudnak lenni. Ez apropója volt annak a találkozónak, melyre a Fidelitas hívta meg a miniszterelnököt. A Fidelitas is hasonló felvetésekkel élt. - Mindez vezetett ide. De nem a felsőoktatási koncepción változtatnak a tiltakozások, figyelemfelhívások, hanem annak egyetlen elemét tisztázza és teszi világossá - magyarázta Giró-Szász András, aki a sajtótájékoztatón arra, hogy Orbán Viktor pontosan kikkel konzultált a belvárosi romkocsmában szombat délután, azt mondta: a Fidelitas, a Fidesz ifjúsági szervezetének a meghívására látogatott el a miniszterelnök a szórakozóhelyre, és ott a Fidelitas tagjaival találkozott. A HÖOK-kal való találkozók lefolytatására Balog Zoltán minisztert kérte meg Orbán Viktor. A kormányszóvivő emlékeztetett, hogy szerdán, amikorra szólt a a miniszterelnök meghívása, kormányülés volt.