A magyar zsidók érzik legkevésbé biztonságban magukat

Továbbra is eleven a gyűlölet sok európai országban, a zsidókat gyakran érik támadások szóban, tettben, virtuálisan és a politikában is – derül ki az EU alapjogi ügynökségének (FRA) vizsgálatából, amelyben öt és fél ezer európai polgárt kérdeztek meg az unió nyolc tagállamában.

Az 5500 megkérdezett mind zsidó. Arról faggatták őket, hogy éreznek-e valamilyen diszkriminációt, érik-e őket támadások származásuk, vallásuk, esetleg Izraelhez való kötődésük miatt. A pénteken nyilvánosságra hozott jelentés azt is megmutatja: Magyarországon érzik legerősebben az érintettek, hogy a politika oldaláról számíthatnak fenyegetésre, és a legtöbben itt fontolgatják, hogy elhagyják hazájukat, mert zsidóként nem élhetnek biztonságban.

A vizsgálat alapján az FRA ajánlásokat tesz a tagállamoknak a diszkrimináció megszüntetésére, a gyűlöletbűn üldözésére. Egyebek közt azt javasolják, hogy hozzanak létre különleges rendőri egységeket, amelyek az interneten dúló antiszemita gyűlölet ellen képesek fellépni.

Kiderül a felmérésből, hogy a legtöbb fizikai támadás azokat a zsidókat éri, akiknek a hazájában sok muzulmán bevándorló él (Francaiország, Belgium, Svédország, Egyesült Királyság). Ezekben az államokban támadják a zsidókat a „palesztinok” védelmében. Angliában vagy Svédországban baloldali alapon álló szélsőségesek is antiszemita akciókban vesznek részt. Azokat az igaztalan általanosításokat, amelyek szerint az „izraeliek ugyanúgy bánnak a palesztinokkal, mint a nácik a zsidókkal”, az antiszemita támadások közé sorolják, és az érintettek így is érzékelik. A vizsgálat arról is beszámol, hogy az országok többségében a zsidók úgy érzik: valamilyen módon rejtőzködniük kell, nem viselhetik identitásuk külső jegyeit (kipa, Dávid-csillagos ékszer stb). Azokban az országokban, ahol sok a közel-keleti bevándorló, elkerülik a muzulmánok lakta negyedeket.

Magyarországon a szélsőjobb a zsidógyűlölők fő centruma. Az 528 magyarországi megkérdezettnek 79 százaléka állította ezt. Három államban: Magyarország mellett Franciaországban és Belgiumban érzékelik úgy az ott élő zsidók, hogy az utóbbi öt évben határozottan erősödött az antiszemitizmus. „Egyre reménytelenebb az antiszemitizmus elleni küzdelem” – mondta a kérdezőknek egy 60 feletti magyar nő. Ezekben az országokban válik közhellyé a hamis állítás, miszerint a „zsidóknak túl nagy hatalmuk van, ők a felelősek a gazdasági válságért, a holokauszt felfújt ügy, és a zsidók ezt anyagilag kihasználják”.

Az összes vizsgált államban elenyésző a sportrendezvényeken tapasztalható antiszemitizmus – Magyarország itt is kiugróan teljesít. A vizsgálat szerint a holokauszt-tagadás is Magyarországon a legerősebb. Egy negyvenes magyar férfi azzal világította meg a hazai állapotokat, hogy elmondta: „A politikusok felelőssége fontos. Ha ők eltűrik az antiszemitizmust, akkor az növekedik, különösen, amikor bűnbakra van kereslet.”

A vizsgálat arra is rávilágít, hogy a gazdasági bajok, a munkanélküliség az antiszemita szélsőség táptalaja. Ezt jól látják az érintettek is. Egy magyar férfi (60-69 között) így magyarázta ezt: „Ha az ország gazdasági és társadalmi helyzete javul, talán az antiszemitizmus is csökken majd. Ám sajnos van egy másik elem, ami befolyásolhatja az állapotokat, ez pedig a növekvő romagyűlölet. (...) Reménytelen fellépni a butaság, az előítélet és a szegénység ellen.”

Magyarországon alig számolnak be tényleges fizikai támadásról, az utóbbi időben kevesebb zsidó intézményt, temetőt ért vandál támadás. Ezzel együtt a megszólalók veszélyben érzik magukat és családjukat, és meglepően sokan (48 százalék) fontolgatják éppen emiatt a kivándorlást.

A verbális támadások terepe

A kutatók nyolc államot vizsgáltak: Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Lettország, Magyarország, Németország, Olaszország, Svédország. Romániában is készült vizsgálat, de a kevés válaszadó miatt nem számították be az így kapott eredményeket. Magyarország az első három ország között van az antiszemita agressziótól való félelem. Ez a felmérés nem az antiszemita jelenségek tudományos kutatása, hanem arról szól, hogy az adott országokban élő zsidó közösségek hogyan értékelik, érzékelik ezt. És azok nyilatkoztak az interneten, akik akartak, tehát valamiképpen érintettek, el akarják mondani az élményeiket – mondta kérdésünkre Kovács András szociológus, a Közép-európai Egyetem tanára. Kovács professzor részt vesz a kutatás további értékelésében és feldolgozásában.

Két dologra figyelmeztet: azokban az államokban, ahol erős az iszlám szélsőségesek oldaláról a fizikai fenyegetés, más a veszélyérzet, mint ott – ilyen Magyarország –, ahol elsősorban a verbális erőszak dúl. A politika szerepe az antiszemitizmus erősödésében kiemelkedő Magyarországon a felmérés szerint. Ennek Kovács András szerint az oka az, hogy egyedül nálunk van parlamenti frakciója egy nyilvánvalóan antiszemita pártnak. Ez erős félelmeket gerjeszt.

A budapesti Nógrádi-családnál köszöntik a sabbatot
Female members of the Nogradi family light candles at the Sabbath in their home in Budapest November 30, 2012. It is only relatively recently that Hungary's Jews have celebrated their identity as openly as they did when Europe's largest synagogue was built in Budapest in the 1850s. Now they are determined not to allow a political climate in which they have to defend that identity or even suppress it. Although anti-Semitism has not yet led to serious physical confrontations, hate crimes have included desecration of Jewish cemeteries and a verbal attack in Budapest on 90-year-old former Chief Rabbi Joseph Schweitzer. Picture taken November 30, 2012. To match HUNGARY-JEWS/ REUTERS/Bernadett Szabo (HUNGARY - Tags: RELIGION POLITICS SOCIETY)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.