Jagland mindkét témában hónapok óta tárgyalt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, igazságügyi miniszterrel. A megállapodás szerint a jövőben a Médiatanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét nem a kormányfő, hanem az államfő fogja kinevezni, a miniszterelnök javaslata alapján. (Orbán Viktor miniszterelnök 2010 nyarán Szalai Annamáriát, a Fidesz egykori parlamenti képviselőjét nevezte ki a médiahatóság élére kilenc évre.)

– Ez jelentős változás – jegyezte meg Jagland. Hozzátette: így sikerült a végrehajtó hatalomtól elválasztani az elnök kinevezését, hiszen az államfőnek az egész nemzetet kell képviselnie. Közölte azt is, hogy a Médiatanács tagjainak választásával kapcsolatban nem vizsgálódtak, hiszen az a parlament hatásköre. A Médiatanács és a NMHH elnökének mandátuma maximum kilenc év lehet, és nem lehetne újraválasztani. Az elnöki posztra történő jelölés folyamatába civil szervezeteket is bevonnak, és magasabb szakmai kritériumokat neveznek meg, mint a jelenlegi szabályozásban. Lapunk információi szerint az új szabályok nem érintik Szalai Annamária mandátumát, azok csak 9 éves mandátumának lejárta után, 2019-ben lépnek életbe.

A tartalmak szabályozásával kapcsolatban Jagland elmondta, számos olyan megfogalmazást, mint például „átfogó, tényszerű, naprakész, objektív” kivesznek a szabályozásból, mert szubjektív értelmezésre adhat teret. Ezek jelentős változások – érvelt az ET-főtitkár, hozzátéve, hogy ezek a változtatások független rendszert hoznak létre a médiában. – Alapvetően tudtuk megváltoztatni a törvényeket a jogállamiság tekintetében elengedhetetlen két intézmény, az igazságszolgáltatás és a média ügyében – közölte Jagland a sajtótájékoztatón.

Az Európa Tanács immáron két éve tartotta napirenden a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos szakmai és politikai aggályokat. A parlament tavaly nyáron az Alkotmánybíróság elmarasztaló határozatára reagálva ugyan több ponton módosította a médiatörvényt, de nem vette figyelembe az ET állásfoglalását. A tanács két legfontosabb kifogása és javaslata az volt, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához, módosításához, illetve változtassák meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének jelölési és kinevezési rendszerét. Lapunk úgy tudja, a novemberi Jagland–Navracsics-találkozón elhangzott felvetésekről és aggályokról tájékoztatást kapott Orbán Viktor is. Ezek után született az a válaszlevél, amelyben a magyar kormány beleegyezett a változtatásokba. A médiatörvényt várhatóan a parlament tavaszi ülésszakán módosítják.

Valószínűleg Kiricsi Karolának, a Médiatanács szóvivőjének levelére is utalt az ET-főtitkár, amikor azt fejtegette, voltak olyan vádak, hogy Magyarországtól különleges sztenderdeket, és nem csak az általában érvényes európai sztenderdeket követeli meg az ET; ám ugyanakkor a főtitkár szerint az Európai Tanács azért tudott sikeres lenni, mert csak a tagállamok kötelezettségvállalásából fakadó sztenderdeket vizsgálja. Újságírói kérdésre válaszolva Jagland kifejtette azt is: az eredeti aggály az volt, hogy mivel Orbán Viktor miniszterelnök a szövetségesét ültette kilenc évre az új intézmény élére, akinek utódát kétharmados parlamenti többséggel lehet megválasztani, ezért az eredeti kinevezett örökre a posztján maradhat. – Ezt megváltoztattuk, és ez nagyon fontos – szögezte le a főtitkár, aki azt is mondta, ezzel nem kötöttek kompromisszumot az európai sztenderdekhez képest.

A Bayer Zsolt romaellenes kirohanására és egyéb rasszista megszólalására vonatkozó újságírói kérdésre Jag­land úgy felelt, sok más európai országban létezik gyűlöletbeszéd, rasszista beszéd, az országok vezetőinek fel kellene szólalniuk ez ellen.

Az igazságszolgáltatást érintő kérdéseknél Jagland kiemelte: a párbeszéd eredménye „kevesebb hatalmat, és több elszámoltathatóságot” jelent az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének. Az alku szerint a jövőben az OBH elnöke nem újraválasztható, és mandátumának lejártakor nem folytathatja tevékenységét automatikusan (akkor, ha nem sikerül utódot választani), hanem a testület alelnöke lesz ideiglenes elnök, akit egyébként az elnök nevez ki. A képviselők információkat kérhetnek az OBH elnökétől bármilyen kérdésről, és az Országos Bírói Tanács évente véleményezi az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát.

Az Országos Bírói Tanács vétójogot kap az OBH elnökének döntéseivel szemben. Bár az OBH elnöke továbbra is ki tudja nevezni a bíróságok tanácselnökeit, de ha a jelöltek nem kapják meg a felülvizsgálati tanács jóváhagyását, akkor az Országos Bírói Tanács megtagadhatja a kinevezés jóváhagyását. A bírák kinevezése ellen fellebbezni lehet, akár az AB előtt is, illetve a bírák alkotmányos panasszal élhetnek az Alkotmánybíróságnál az OBH elnöke által elfogadott szabályokkal szemben. A szükséges módosítások elvégzéséig a szabályokat az Országos Bírói Tanács állapítja meg a bíróságok kiválasztását illetően. A velencei bizottság ajánlása alapján nemcsak a bíróság, hanem az ügyek kiválasztására is konkrét kritériumokat kell meghatározni. A bírák nyugdíjaztatása ügyében szintén a velencei bizottságra hivatkozott a főtitkár: a tanácsadó testület szerint a parlamentnek el kéne fogadnia egy olyan törvényt, amely mindenkit, aki azt kívánja, visszaállít az eredeti munka­körébe.

Lapunk kérdésére, hogy a fejlemények fényében magabiztosan ki ­tudja-e mondani, hogy az igazságszolgáltatás és a média mentes a politikai befolyástól vagy annak lehetőségétől, Jagland kifejtette: – Nem lehet kimondani, hogy nem lesz beavatkozás, mert láttuk, hogy más országokban is, ahol elfogadható intézményi rendszer van, ott is volt rejtett vagy nyílt befolyás, mint például az Egyesült Királyságban. Annyit mondhatok, hogy a konvenciónak és az európai gyakorlatnak megfelelő intézményi keret született. Mi ezt tudjuk tenni, nem tudjuk mi kiválasztani az ott dolgozókat.

Ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy bármiféle határidőt szabott volna az Európa Tanács a módosítások elvégzésére, vagy hogy milyen módon követik majd a fejleményeket.

A parlament sajtóbizottságának fideszes elnöke szerint Magyarország igaza bebizonyosodott, ugyanis „a médiatörvény körüli hisztériának” semmilyen szakmai alapja nem volt – Cser-Palkovics András így kommentálta Thorbjorn Jagland keddi bejelentését. „A gyűlöletkampány része volt a médiatörvény miatti cirkusz” – közölte a fideszes politikus. Mint fogalmazott, sokadik alkalommal lepleződött le a magyar választók által elutasított, ezért „külföldön haknizó balliberális politikusok képmutatása, Magyarországot bármikor elárulni képes magatartása”. Az MSZP erre egy az 50-es évek sztálinista stílusában megfogalmazott közleményben reagált, amelyben Cser-Palkovics szavait az akkori szövegkörnyezetbe helyezték: „Az idő igazolta népi köztársaságunk igazát, az imperialista gyűlöletkampány része volt a médiatörvény miatti cirkusz!”