A nemzetközi felzúdulás és az Európai Bizottság fellépése ellenére már kétséges, hogy az Európa Tanács vizsgálatot indít Magyarország ellen a médiatörvény miatt – derült ki a strasbourgi székhelyű testület parlamentjének egyórás vitájából. A gyér érdeklődés mellett tartott eseményen a Fideszt hathatós védelemben részesítette a pártcsaládját az Európai Néppártot képviselő politikusok, akik szerint eljárást indítani Budapest ellen csak kontraproduktív lenne. A fideszes képviselők politikai indíttatásról beszéltek, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a Szent Korona-tanig is eljutott. A fideszes Braun Márton bohózatnak minősítette a vitát, amelyben a napirendi pontot kezdeményező szocialista pártcsaládból két felszólalón kívül senki sem vett részt.

A magyar témát egy svájci szocialista képviselő, Andreas Gross javaslatára tűzték napirendre, s a vita lefolytatását a Fidesz pártcsaládjához tartozó európai néppártiak sem ellenezték. A másfél órásra tervezett vita előterjesztője az ET politikai bizottságának elnöke, a svéd szocialista Björn Von Sidow, aki jelenleg a svéd képviselőház magyar baráti tagozatának tagja.

A parlamenti közgyűlés (PACE) összesen 642 tagja a nemzeti parlamentek képviselői közül kerül ki. (A 321 „rendes” tag mindgyikének egy helyettese van.) Magyarországot hét főtag képviseli, négy fideszes, egy KDNP-s, egy jobbikos és egy szocialista politikus.  Az MSZP-s főtag Szabó Vilmos, az MSZP-s helyettes Harangozó Gábor. A magyar küldöttség vezetője a fideszes Braun Márton, aki egyben a közgyűlés egyik alelnöke is. A vitán magyar szocialista képviselő nem vett részt, mert mindketten külföldön tárgyalnak.

1949-es alapításával az Európa Tanács a kontinens integrációjáért küzdő legrégebbi szervezetnek számít. Közgyűlése a világ első nemzetközi parlamentje. A 47 országot tömörítő szervezet - amelynek munkájában megfigyelőként az Egyesült Államok, Izrael, Japán és Kanada is részt vesz – soros elnöke Törökország, főtitkára pedig Thorbjorn Jagland volt norvég kormányfő és külügyminiszter.

Tudósításunk percről percre:

19.32 Nyolc hónap, nyolc év. Az RMDSZ-es Frunda György szólal fel, azt állítva, a vizsgálóbizottság felállítása kettős mércét állítana fel Magyarországgal szemben, hiszen a szocialista kormány is fittyet hányt azokra a törvényekre, amelyeket éppen ő hozott meg. Magyarország stabil demokrácia, amely nem nyolc év és nem nyolc hónap alatt építettek fel – mondta a romániai magyar szenátor.

Az ő felszólalásával véget ért a vita.

19.30 Előkerült a kettős állampolgárság is. Ezt Pavol Kubovic, a szlovákiai SDKÚ politikusa ajánlotta az ET figyelmébe.

19.28 Egy jó házi feladat. Az észt Andres Herkel szerint vannak ugyan problémák és a társadalom végletesen megosztott, de Magyarország még demokrácia. A médiatörvényt kritizálta a Freedom House és az Európai Bizottság is, Budapest pedig nyitottnak mutatkozott a párbeszédre. A legjobb kivezető út az lenne, ha magyar kollégáink jól elvégeznék a házi feladatukat – szögezte le a politikus.

19.18 Politika, politika. Kalmár Ferenc (KDNP) nem meglepően politikai indíttatást sejt a médiatörvényt érő nemzetközi bírálatok mögött. Szerinte a Fideszt az repítette kétharmaddal a hatalomba, hogy aza előző kormány romba döntötte az országot. Gyurcsány is elismerte, hogy hazudott éjjel-nappal, de akkor persze még senki nem aggódott.

19.14 A médiatörvény és a Szent Korona-tan. Hol voltak a kritikusok, amikor a szociálliberális kormány rendőri erőszakkal verte szét a budapesti utcákra vonuló demokráciaktivistákat? – érdeklődik a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, hozzátéve, az alkotmányozási folyamatban a kormány lehetne nyitotabb az ellenzék felé – úgy, ahogy azt a Szent Korona-tan előírja.

19.09 Gyurcsány nélkül nem megy. A KDNP-hez tartozó Vejkey Imre már az őszödi beszédét idézi, majd gyorsan vált, azt állítva, a médiatörvény kritikusai nem is ismerik a jogszabályt. Magyarország jogállam, amelyet sért, hogy az ET első kelet-európai tagjaként most antidemokratikus vádakkal illetik - zárja németül felolvasott beszését a politikus.

19.05 Védelem Franciaországból. Gisele Gautier, a Sarkozy-féle Népi Mozgalom Uniója (UMP) politikusa azt firtatja, megkérőjelezhető-e egy ország demokratikus elkötlezettsége egyetlen törvény alapján. A politikus asszonyt meglepte, hogy az ET egyáltalán napirendre tűzte a magyar médiatörvényt, hiszen azzal már az Európai Bizottság is foglalkozik, a magyar kormány pedig megígérte, hogy szükség esetén módosítja a jogszabályt.

18.54 Korai a vizsgálat. Braun Márton (Fidesz) előítéléetek nélküli vitára kéri fel az Európa Tanácsot. Magyarország stabil demokrácia, amely ugyan követ el hibákat, de azokat kijavítani is hajlandó. Emlékeztetett, hogy Magyarország napokon belül válaszol Neelie Kroesnak, az Európai Bizottság médiaügyekkel foglalkozó biztosának levelére. Felszólalása előtt a néppárti Christos Pourgourides, az ET Emberi Jogi Bizottságának elnöke úgy vélte, még korai hivatalos vizsgálatot indítani Magyarország ellen, mert az csak akadályozná az érdemi vitát. Az ET-ben képviselők egy csoportja - Marietta de Pourbaix-Lundinnak, a Fidesz pártcsaládjához, az Európai Néppárthoz tartozó svéd Mérsékelt Párt politikusának kezdeményezésére - korábban határozati javaslatot nyújtott be, amelyben kéri a parlamenti közgyűléstől megfigyelési eljárás elindítását Magyarország ellen.

18.46 Riadó. A svéd centrista Kerstin Lundgren szerint hallgatni kell az aggódó hangokra, nehogy Magyarország elkezdjen visszafelé lépdelni a történelemben. Ezt hangsúlyozta korábban a brit konzervatív Lord Tim Boswell is, aki azzal kezdi mondanivalóját, hogy mindeddig szimpátiával figyelte Magyarország fejlődését 1956-tól az EU soros elnöki tisztéig.

18.42. A jéghegy csúcsa. Andreas Gross, a téma felvetője arról beszél, hogy a médiatörvény csak a jéghegy csúcsa abban a folyamatban, amelyet a Fidesz elindított a választásokon szerzett kétharmaddal a háta mögött. Budapest az alkotmánymódosítási rohamban egyszer sem kérte ki a Velencei Bizottság véleményét. Ami Magyarországon történik, az visszaélés a demokráciával – véli a svájci politikus.

18.34. Kényszerzubbony a szólásszabadságon. Nyitóbeszédében a jelentéstevő svéd szociáldemokrata Björn von Sydow „riasztó magyarországi fejleményekre” hívja fel a figyelmet. Az Orbán-kormány törvényalkotási láza aláásta az intézményi függetlenséget Magyarországon, kényszerzubbonyba téve a szólásszabadságot is – állítja a svéd parlament volt elnöke, aki mindegyre a fékek és ellensúlyok elvének jelentőségét emlegeti egy működő demokráciában. A parlamenti közgyűlés szerinte kezdeményezheti a monitoring eljárást, amelyben két jelentéstevő állítana össze jelentést a testület vezető szervének, a közgyűlési elnököt, alelnököket, frakcióvezetőket és a bizottsági elnököket tömörítő Irodának és szintén kérnék a Velencei Bizottság együttműködését.

18.25 Kezdődik. A magyar demokrácia láthatóan kevéssé mozgatta meg a képviselőket: a felszólalókat foghíjas széksorok várják a 642 fős ülésteremben. Az előző vitában – amely a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság döntéseiről szólt – 70-80 képviselő szavazott egy a menekültek védelméről szóló javaslattervezetről.