Arra, hogy pontosan mi is történt szerdán, a nemzetgazdasági- és a nemzeti erőforrás tárca képviselői eltérően emlékeznek, de az biztos, hogy a kormányfő az anyag „kiegészítését”, valamint a lakosságot érintő elemekkel kapcsolatban alaposabb háttérszámításokat kért.

A csomag több eleme is „büntetné” ugyanis azokat, akik nem a legolcsóbb terápiát választják, vagy azt nem váltják ki, illetve a gyógyszereiket nem szedik rendszeresen. (A kormányzati retorika: a fegyelmezetlen betegek miatt évente sok-sok tízmilliárd támogatás nem hasznosul.) Mindez a gyakorlatban azt jelentené, hogy aki nem szedi be a gyógyszereit, illetve nem tud lefogyni, vagy leszokni a dohányzásról, többet fizetne a készítményekért.

A Nol úgy tudja, a javaslatot gyengítette, hogy nem hajazott eléggé a svéd gyógyszertámogatási rendszerre. E modellre Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter decemberben utalt a hvg.hu online portálnak.

Svédországban a sokak által gyártott termékeknél az állam megtenderezteti a beszerzést, és csak a két legolcsóbb ajánlatot fogadja be a támogatásba. Az orvosok csak a hatóanyag nevét írhatják fel a receptre, a patikákban pedig a két támogatott készítmény közül legalább az egyiket tartani kell, de a helyettesítés is megengedett. (Szakértők állítják, hogy a hatóanyag-alapú felírás könnyen elbukhat az orvosok és a patikák felkészületlenségén, de a magyar gyártóknak sem kedvez, mert piacuk brand-alapúra.)

A kormányzati döntés halogatása egyetlen piaci szereplőnek sem kedvez. A májusra csúszott újabb időponttal kétségessé vált, hogy júliustól bevezethetők-e a gyógyszerkassza idei egyensúlyát szolgáló intézkedések. A biztosító hónapok óta több technikát is bevet az állami gyógyszerkiadások megfékezésére. Részben folyamatosan fölülvizsgálja a terápiák támogatását, és ahol csak lehet, próbálja rávenni a cégeket az újabb és újabb árcsökkentésekre. Ha sikerül, ezzel a betegek is jól járnak.

Spájzol a magyar beteg

Az egészségbiztosító orvosi eljárásrendekkel is mérsékelné a gyógyszerárakat, de eddig mindhiába: a gyógyszerpiaci megszorítási tervek lebegtetése, az időről-időre kiszivárgó hírek arra sarkallják a betegeket, hogy minél több készítményt fölvásároljanak.

Ez a roham egyre nagyobb és nagyobb lyukat üt a gyógyszerkasszán. Az idei költségvetés szerint 2011-ben 343 milliárd forint költhető az orvosságok támogatásra, ám ha az év első négy hónapjának tendenciái folytatódnak, a kassza nem áll meg 380 milliárdig. A különbséget pedig valahonnan az egészségügyi kormányzatnak kell elő teremtenie. S bár a szerdai kormányülésen „ismétlésre utasított” gyógyszercsomagnak már része volt az idei kasszát 27 milliárddal kiegészítő intézkedés-sorozat is, ám kétséges, hogy ezek után marad-e kellő idő a júliusi bevezetésre. A gyártók és a forgalmazók egyelőre kivárnak – ahol csak lehet, elmondják érveiket a büntetőadó és a csomag egyéb elemei ellen.

Széllel szemben a Széll-terv

A kormányülést néhány nappal megelőző szakértői fórumon (a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság ülésén) szinte a piac valamennyi szereplője bírálta a Széll Kálmán-tervet. Többen is állították: irreális elvárás ekkora összeget elvonni a gyógyszerpiacról.

A generikus gyártói szövetség vezetője szerint átgondolatlan lépésre készül a kormány, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egyetlen hétvége alatt a gyógyszercégeket sújtó válságadó 12 százalékos mértéke előbb 18-ra, majd 20 százalékra ugrott.

Az Innovatív Gyártók Szövetségének (IGYE) elnöke fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az állam nem finanszírozza a gyógyszeripart. Szerinte el kéne dönteni, hogy a kabinet költségként vagy befektetésként tekint-e az egészségnyereségre. Ha ugyanis nő az emberek élethossza, akkor azzal bizonyítottan emelkedik a GDP is. (A Nol úgy tudja az IGYE jelezte a kormánynak, hogy számukra elfogadhatatlan a válságadó 20 százalékra emelése.)

A nagykereskedők arra figyelmeztettek, hogy a kormány által tervezett megtakarítás 10-15 százalékkal csökkenti a patikai árrést, és szűkíti a nagykereskedők eredményességét. Ennek az a következménye, hogy meg kell szüntetniük a patikáknak juttattott árkedvezményeket, ami most évi 9 milliárd forint.

A gyógyszerész kamara jelenlévő alelnöke elmondta, hogy a patikák negyede most is csődközelben van, az árréstömeg további csökkenése pedig rontja a még talpon lévők túlélési esélyeit. Azaz: könnyen lehet, hogy érzékelhetően romlik majd a lakosság gyógyszerellátása. Úgy tudjuk, a Magyar Gyógyszerész Kamara hivatalosan is kérte a kormánytól, hogy kompenzálja a várhatóan mintegy tízmilliárdos jövedelem kiesést. Választ még nem kaptak levelükre.

Az átköltöztetett Kígyó patika példája igazolja, hogy a berendezés a másodlagos helyen is értéket képvisel