A kormány válságcsomagja pontról pontra
1. AZ ADÓRENDSZER
Adócsökkentő lépések:
- Munkáltatók járulékterhének csökkentése 5 százalékponttal - 32-ről 27%-ra - (egészségbiztosítási járulék 3, a munkaadói járulék 2 százalékponttal). 2009. júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, 2010. januárjától pedig már a bér teljes összege után. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege változatlanul havi 1950 Ft marad.
- A személyi jövedelemadó kulcsai júliustól a jelenlegi 18-36%-ról 19-38%-ra változnak, a sávhatár pedig a jelenlegi 1,7 millióról 2009. júliusában 2,2 millióra, 2010. januárjában pedig 3 millió forintra emelkedik. Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelése kompenzálja. 2009. júliusában megszűnik a magánszemélyeket terhelő különadó.
- 2010. januárjától megszűnik a vállalkozások különadója is.
Adócsökkentések forrását megteremtő lépések:
- 2010-től háromszorosára emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt csak azok a 20 főnél több embert alkalmazó munkáltatók fizetik, akik nem foglalkoztatnak legalább 5%-ban csökkent munkaképességű dolgozót.
- 2010-től 19%-ra emelkedik a társasági adó kulcsa, és a beruházási kedvezmények kivételével (fejlesztési tartalék, kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye, gyorsított értékcsökkenés) lényegében minden társasági adóalap-kedvezmény megszűnik.
- 2010-től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége és az egyéb adómentes jövedelmek köre is.
- A három és többgyermekes családok kedvezményét nem érintve megszűnik a legtöbb személyijövedelemadó-kedvezmény.
- 2009. júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa.
- 2009. júliusától emelkedik a dohánytermékek, az üzemanyagok és az alkohol jövedéki adója. Az üzemanyag esetén úgy, hogy emelkedő világpiaci energiaárak mellett automatikus kompenzációs mechanizmus lép életbe.
- 2011-2013 között sor kerül az általános ingatlanadó bevezetésére. Az általános értékalapú ingatlanadó fokozatosan váltja fel az önkormányzatok által ma is kivethető ingatlanhoz kötődő különféle adókat.
2. SZOCIÁLIS HÁLÓ
- A rokkantsági ellátásban részesülők jelentős körének jogosultságát felülvizsgálják a 2008 elején hatályba lépő rehabilitációs reform keretében.
- A gyed igénybevételéhez szükséges biztosítotti jogviszony hossza 12 hónapra növekszik, a két évnél rövidebb, de 12 hónapot meghaladó biztosítási idővel rendelkező szülőknél a gyed folyósításának időszaka megegyezik a biztosítási jogviszony időtartamával, ezt követően az általános szabályok szerint a gyest lehet igénybe venni.
- A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó családi pótlék képzési támogatássá alakul, azaz a kifizető megvonja, ha a szülők nem gondoskodnak arról, hogy gyermekük eleget tegyen tankötelezettségének.
- Ha a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a gyermek érdekei sérülnek a családi pótlék felhasználása során, akkor a családi pótlékot átmeneti időre részlegesen természetbeni juttatássá lehet alakítani.
- Megalakul a Nemzeti Ápolási Szolgálat, amely azoknak az ápolási díjban részesülőknek nyújt támogatást, akik többletjuttatásért hajlandóak további ápolást vállalni (a kiegészítő forrásokat Európai Uniós program biztosítja).
- A kormány áttekinti és egyszerűsíti a gyermekmegőrzés intézményeit. A bölcsődén kívül egy annál egyszerűbb feltételeknek megfelelő intézményi kategória, a „családi gyermekfelügyelet" jön létre.
- Egyes univerzális ellátások adó alá vonása:
1. A 2009. szeptemberben esedékes emelés után adóterhet nem viselő járandóságként - a szülők között kötelezően megosztva - adókötelessé válik a családi pótlék.
2. Különböző lakhatás-szerzéshez nyújtott lakásépítési és otthonteremtési támogatások adóterhet nem viselő járandóságként adókötelessé válnak. A szülők közti megosztáshoz két további kedvezmény járul: (1) az igénybevevő két év türelmi időt kaphat, (2) azután öt év alatt egyenlő részletekben lehet bevonni az adott támogatást az adó hatálya alá.
- Az egységes szociális számla 2011-től az ellátások teljes körét - függetlenül annak folyósítójától - tartalmazni fogja, az első ütem 2009-ben (állam által folyósított támogatások feltöltése), a második ütem 2010 elején (opcionális feltöltés az önkormányzatoknak) valósul meg.
- A gáz- és távhő ártámogatásban a világpiaci árak csökkenése lehetővé teszi a rászorultsági elv még határozottabb érvényesítését.
- A lakásépítési és otthonteremtési támogatás esetén kötelező - részben bankszámlára helyezett - önrész előírása az igénybevétel feltételeként.
- A passzív táppénz összegének maximálása.
3. NYUGDÍJRENDSZER
- 2016-tól 2024-re évente 4 hónappal a mai 62 évről 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár.
- A korhatár betöltését követően is a nyugdíjazás előfeltétele lesz az adott biztosítási jogviszony megszüntetése. Azaz csak akkor állapítják meg valakinek a nyugdíját, ha a megállapítás pillanatában nem áll munkaviszonyban.
- 2010. január 1-től a 13. havi nyugdíj a 2009. évi szinten beépül a nyugellátásokba, és az ezután nyugdíjba vonulók már nem kapnak 13. havi nyugdíjat.
- 2010-től változnak a svájci indexálás szabályai. A nyugdíjak évi rendes emelését továbbra is a fogyasztói árak és a nettó keresetek változása alapján határozzák meg, de hogy ezek közül melyik milyen arányban befolyásolja az emelést, az a gazdasági növekedés ütemétől függ. A svájci indexálás új, javasolt szabálya gazdasági visszaesés idején a korábbinál nagyobb garanciát ad a nyugdíjasoknak, ugyanakkor a reálkeresetek emelkedéséből nem automatikusan, hanem a gazdasági növekedés ütemének függvényében biztosít többletet. 2% alatti GDP bővülés esetén inflációkövető az indexálás, 2 és 3% között 20%-ban a bérek változása, 80%-ban az infláció, 3 és 4% közötti GDP növekedés esetén 40%-ban a bérek változása, 60%-ban az infláció, 4% feletti GDP bővülés esetén - a mai rendszerhez hasonlóan - 50%-ban a bérek változása, 50%-ban az infláció határozza meg a nyugdíjemelés mértékét.
4. GAZDASÁG ÉS INFRASTRUKTÚRA
- A vállalkozások finanszírozásának támogatása kedvezményes hitelekkel, állami garanciavállalással, tőkealapokkal valamint a már korábban is sikeres pályázatok meghosszabbításával, illetve újak kiírásával és a hozzáférés egyszerűsítésével. Összesen 1.400 milliárd forint keretösszeg, valamint további 900 milliárd állami garancia áll rendelkezésre a finanszírozási programokhoz.
- Külgazdasági diplomáciai offenzíva és kollektív külpiaci megjelenések. A válság által kevésbé érintett országokkal - mindenekelőtt Kína, Balkán, Közel-Kelet, Oroszország - fenntartott gazdasági kapcsolatok fejlesztése: gazdasági egyezmények megkötése, közös projektek indítása, kollektív megjelenések, valamint részvétel nemzetközi ágazati szakkiállításokon.
- Félfordulat a befektetés-ösztönzésben. A korábbi kiemelt ágazatok mellett az alacsonyabb hozzáadott értékű, de sok embert foglalkoztató külföldi befektetések kiemelten támogatása.
- Exportfejlesztés és tőkekihelyezés: új tőkekihelyezést támogató konstrukciók indulnak a vállalkozások versenyképességének javítása érdekében:
1. a KKV szektor rövidlejáratú exporthiteleihez állami hátterű export hitelbiztosítás nyújtása;
2. a magyar kötött segélyhitelezési program hatókörének kiszélesítése;
3. exporttámogatási pályázat;
4. exportösztönzési akcióterv: az ITD Hungary ágazati menedzsereivel cégre szabott ügyfélfejlesztési terv kidolgozása a programba bevont cégek számára személyes konzultációval;
5. az ITDH, az Eximbank és a MEHIB bevonásával összeállítás készült a vállalkozások számára, amely teljeskörűen mutatja be a tőkekihelyezéseikhez jelenleg elérhető szolgáltatásokat, hitel és biztosítási termékeket.
- A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági válság következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál. (Négyből egy nap tanfolyam program az átmeneti foglalkoztatási gondokkal küzdő vállalatok munkavállalói számára, Országos Foglalkoztatási Alap forrásainak célirányos felhasználása)
- Térségi válságkezelő alapok felállítása.
- Beszállítókat támogató pályázati lehetőség indítása.
- A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kiemelten fontos tudásintenzív iparág esetében hosszú távú stratégia megalkotása (autógyártás, informatika, biotechnológia, gyógyszeripar, logisztika).
- Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program folytatása, a mezőgazdaságban működő vállalkozások további támogatása, kiemelt célként kezelve a környezetbarát technológiák elterjedését és az állattenyésztés korszerűsítését.
- A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piaci pozícióinak javítása mind a belső, mind a külső piacon a közösségi agrármarketing lehető legszélesebb eszköztárát alkalmazva (ideértve a kereskedő cégekkel kötött, a magyar termékek nagyobb piaci részesedését célzó megállapodást is).
- Több kezdeményezés indul, illetve folytatódik Magyarország földgázellátási biztonságának fokozása érdekében:
1. földgáztarolási kapacitások bővítése;
2. szállítóvezeték fejlesztés;
3. bányajáradék célzott csökkentése a földgázmezők jobb kiaknázása érdekében;
4. nagyfogyasztói ösztönözési csomag kidolgozásra a földgázfogyasztás kiváltására krízis esetén.
- Új atomerőművi blokk építésének előkészítése Pakson.
- Új erőművek építésének támogatása, fókuszálva az alternatív energiahordozókra is, mint a biomassza és a geotermikus energia.
- A MÁV működési folyamatainak racionalizálása, szervezeti struktúrájának átalakítása, vagyongazdálkodásának javítása.
- Elővárosi vasúti közlekedés minőségének javítása; a HÉV és a MÁV elővárosi vonalainak összevonása, közös menetrend.
5. ÁLLAMIGAZGATÁS, POLITIKAI INTÉZMÉNYEK
- 199 fős országgyűlés az ahhoz tartozó egyszerű, arányos, olcsó, egyfordulós listás választási rendszerrel.
- Az önkormányzati képviselők számának differenciált csökkentése a mai létszám közel felére, 25 941-ről 13 576-ra.
- Az országgyűlési képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének rendezése, a bázist a mindenkori átlagkeresethez igazítva. Az alap képviselői fizetést (egy bizottsági tagsággal számolva) a mindenkori statisztikai átlagbér háromszorosában meghatározva, a költségtérítést pedig a számlával, illetve a kilométeróra-állással igazolt valós költségekre kiterjeszteni.
- Kezdeményezik, hogy az ötszáznál kisebb lélekszámú településeken kizárólag társadalmi megbízatásban legyen betölthető a polgármesteri tisztség. Az ennél nagyobb, de az ötezernél főnél kevesebbet számláló településeken a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban és főállásban is betölthető.
- Az alpolgármesteri poszt jelenlegi széleskörű indokoltságának a felülvizsgálata, kisebb településeken és általában is az alpolgármesterek maximális száma, illetve maximális tiszteletdíjának felülvizsgálata.
- Az önkormányzati bizottsági rendszer egyszerűsítése, szem előtt tartva, hogy kisebb településen egy bizottság is elegendő.
- Önkormányzati feladatkörök deregulációja. Közel 100 jelenleg önkormányzati feladat megszűntetése, illetve áttelepítése államigazgatási szervhez.
- A közszolgáltatások szervezésében az önkormányzati törvény módosításával lehetővé kívánják tenni, hogy a szaktörvények egyes önkormányzati feladatok kistérségi ellátását írják elő.
- Szigorítanák az új község alapításához szükséges feltételeket. 1000 fő alatt erre nem lesz lehetőség.
- Az Állami Számvevőszék jogköreinek erősítése az önkormányzati pénzügyi fegyelem kikényszerítésében az önkormányzati könyvvizsgálók kiválasztásába történő bevonással.
- Az 1 500 fő alatti településeken kezdeményezik az önálló polgármesteri hivatalok körjegyzőségbe szervezését. Emellett a jövőben a körjegyzőségek által ellátott települések lakóinak száma sem lehet 1 500 fő alatt, kivéve, ha legalább 10 település tartozik a körjegyzőséghez.
- Az önkormányzati vagyonkezelői jogot kiterjesztenék a társulásokra és az önkormányzati holdingokra is.
- A cél- és címzett támogatási rendszert megszüntetik, mivel a fejlesztési források mára ésszerűsítve, koncentráltan és jóval nagyobb léptékben az Új Magyarország Fejlesztési Tervben érhetőek el.
- Jegyzői-polgármesteri tisztséghez tartozó feladatkörök pontosabb újraszabályozása, a Kormány- Önkormányzatok Egyeztető Fóruma javaslatának megfelelően.
- Csatlakozó község intézményének a létrehozása. A csatlakozó községgé nyilvánítást a település helyi népszavazás útján kezdeményezheti. Kezdeményezik, hogy a 200 lakosságszám alatti település esetén, ha a törvényben meghatározott ideig nem tudnak testületet vagy polgármestert választani, a köztársasági elnök a Kormány kezdeményezésére megállapíthassa a csatlakozó községgé válást.
- Az üzleti szervezetekkel konzultálva 2009. június 30-ig az adminisztratív terhek csökkentésének egy újabb javaslatcsomagját fogalmazzák meg, érintve többek között az adó- és járulékadminisztrációt, a pályázati eljárásokat, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó eljárásokat és a lánctartozásokat.
- Mósodítják a csődtörvényt, hogy az a mainál hatékonyabban szolgálja a reorganizációt.
- Közérdekvédelmi Hivatalt terveznek létrehozni a tisztességes eljárások biztosítására, a visszaélések kivizsgálására.
- A korrupciót feltáró személyeket jogi védelemben és anyagi támogatásban részesítenék a bejelentővédelmi törvényjavaslat alapján.
- Szigorítanának a lobbitevékenység szabályain: a mai szervezeti megközelítés helyett a lobbizást mint tevékenységet szabályoznák, így a mainál jóval szélesebb kört érintve. Ezzel párhuzamosan szigorítva az összeférhetetlenségi szabályokat is: a választott politikai tisztséget betöltők, az állami vezetők, illetve a vezető beosztású köztisztviselők nem csak a megbízatásuk ideje alatt, hanem annak megszűnését követő két évben sem lehetnének regisztrált lobbisták.
- Egyértelműbbé kívánják tenni az összeférhetetlenségi szabályokat a helyi önkormányzatokban.