A kormány sajnálattal vette tudomásul az Európai Parlament (EP) döntését, de annak szerencsére semmilyen jogi következménye sincs – kommentálta a Népszabadságnak Kovács Zoltán, hogy Strasbourgban a szocialisták, a demokraták, a zöldek, a liberálisok, illetve az egységes baloldal megszavazta azt az állásfoglalást, miszerint az EP „súlyos aggodalmát" fejezi ki a magyar demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben. Egyszersmind felszólította a magyar kormányt, tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár – akit már a kormány részéről "nemzetközi szóvivőnek" is neveznek – megítélése szerint ideológiai és politikai motiváció húzódik meg a döntés mögött, noha ennek az Európai Uniós intézményekben, illetve az Európai Bizottságban (EB) sincs helye.

Kovács Zoltán szerint rendkívül sajnálatos, hogy az Európai Parlamentben a határozatot megszavazókat nem érdekelték a kérdéssel kapcsolatos tények, részletek. "Nem pusztán a megértés hiánya, hanem a megértés szándékának a hiánya mutatkozott meg" – jegyezte meg. Holott – állította az államtitkár – az uniós alapértékeket illetően nincs vita Magyarország, illetve az EU között.

Kovács Zoltán közölte, a magyar kormány kész az értelmes párbeszédre az uniós intézményekkel, "és minden fórumon jeleztük, hogy a kormány megfelelő formában és stílusban, párbeszéd formájában kész tárgyalni azokról a jogi kérdésekről, melyeket az Európai Bizottság megfogalmazott", és a válaszlevelet pénteken el is küldik az EB-nek.

Az államtitkár munkatársunk kérdésére, hogy a kormány eleget tesz-e a Bizottság jogi elvárásainak, úgy válaszolt: nem az elvárásoknak szeretnének eleget tenni. Szerinte három törvényről folyik jogi vita. Vannak olyan szakmai érvek a Bizottság részéről, amelyek elfogadhatóak, van olyan kérdés, amelynél a már elfogadott szabályozás mellett érvelnek, és van, amelyikről "ellentmondóan nyilatkoznak". Ilyen például az MNB-vezetők fizetésmaximalizálásának a feloldása – közölte kérdésünkre Kovács Zoltán.