A Széll Kálmán-terv 2.0 semmilyen, sőt negatív hatással lesz a gazdaságra, mert nem nyúl hozzá az olyan „szent tehenekhez”, mint az egykulcsos szja vagy a csaknem kétezermilliárd forintot felemésztő, rosszul hasznosuló állami támogatási rendszer, amelyből a radikális átalakítást igénylő MÁV-ot vagy a BKV-t is finanszírozzák – jelentette ki Mellár Tamás a debreceni Napló TOP 100 Klubjában még péntek este.

A saját magát jobboldali közgazdászként aposztrofáló, az első Orbán-kormány munkájában élénken közreműködő szakember hangsúlyozta: bár az új programról a kabinet részéről azt mondják, hogy az strukturális változásokat hoz, ez nem igaz, valójában csak új bevételeket igyekszik teremteni. Amelyek között – tette hozzá – van jó ötlet, mint az elektronikus útdíj, de például a tranzakciós adóról elsőre azt hitte, hogy vicc.

A gazdaság szempontjából az az üdvös, ha a pénz forgási sebessége nő – fogalmazott a közgazdász. De ez az adó szerinte pont az ellenkező hatást váltja ki, hiszen a pénz mozgását adóval terheli. A nagy cégek ki fogják kerülni ezt a sarcot azzal, hogy külföldi címet jelölnek meg telephelyükként.

Mellár elítélően szólt az egykulcsos jövedelemadózásról, amelynek következtében ötszázmilliárd forint esett ki az állami költségvetésből, s maradt a bruttó 280 ezer forintnál többet keresők zsebében. Ezzel a többlettel azonban a jómódúak nem a gazdaságot élénkítették, ahogy azt Matolcsy Györgyék várták, hanem a megtakarításokat növelték, illetve luxuscikkeket vásároltak belőle, főként az importot erősítve.

Ezt a félezer milliárdot Mellár szerint sokkal hasznosabb lett volna a kis- és középvállalkozásokra fordítani oly módon, hogy állami szerepvállalással piacot építsenek a számukra, s olyan beruházásokat hajtsanak végre, amelyek egész vállalkozói közösségeknek hajtanak hasznot (tejfeldolgozók, szárítók, hűtőházak építése stb.).

Bár a kormány azt sulykolja, hogy az egykulcsos adózással a középréteget kívánja gyarapítani, Mellár szerint valójában ez jó előre megfontoltan a felső réteg erősítését szolgálja. A közgazdász elmondta: első miniszterelnöki ciklusában többször beszélgetett négyszemközt Orbán Viktorral, s úgy látja, hogy a politikus a 2002-es, a Fidesz számára teljes hidegzuhanyként ható választási vereség után lépett más útra.

Orbánban akkor születhetett meg az a gondolat – véli Mellár –, hogy nem lehet egyszerre piacgazdaságot és demokráciát építeni, mert Magyarország ma is feudális viszonyok között él. Tehát nem alulról kell építkezni, hanem felülről uralni a rendszert: monopolhelyzetbe kell hozni a hazai nagyvállalkozókat, s az egzisztenciális szálakon keresztül majd ők biztosítják, hogy az alattuk lévők a kívánt pártra szavazzanak. „Ha a földesúr katolikus, majd a jobbágyot is azzá teszi” – fogalmazott a közgazdász.