Nincsenek többségben azok, akik úgy gondolják, hogy a Jobbik szélsőséges eszméket képviselő párt, amely veszélyt jelent a demokráciára: tíz megkérdezettből mindössze hárman vélekednek így. Jelentős a bizonytalanok tábora: több mint egyharmad azok aránya, akik nem tudják vagy nem akarják elárulni, hogy mit gondolnak a Jobbik szélsőségességéről. Nincs többsége annak az álláspontnak sem, hogy a Jobbik parlamentbe jutása rosszat tenne a közéletnek.

A Progresszív Intézet kutatása – melyet a Publicus Intézettől rendelt meg – nyomán tapasztalható tanácstalanság fontos problémára világít rá: a párt prominenseinek nyilatkozatai vagy nem jutnak el a többséghez, vagy azok szélsőségességét nem tudják dekódolni. Harmadik lehetőség, hogy a bizonytalanok hatalmas táborában sok a rejtőzködő, s ők nem kívánják felfedni a jobboldali extremizmussal kapcsolatos szimpátiájukat.

És hogy milyen nyilatkozatokról is van szó? Például a 2008. október 23-án, Vona Gábor, a párt elnöke által tartott ünnepi beszéd egyik részlete: „Azt üzenem nekik (a TV2-nek és az RTL Klub-nak), hogy féljék azt a napot, amikor a Jobbik dönthet a sorsukról, mert már a döntést meghoztuk. El is mondom, mi az: (…) be fogjuk zárni a TV2-t és az RTL Klubot is. De mivel nagyon dühösek vagyunk, ennyivel nem ússzák meg. A tulajdonosoknak, szerkesztőknek megmutatjuk, merre van Magyarország kijárata, a két székházat pedig földig romboljuk.”

És Vona egy másik gondolata: „És ha meg elsöpri a neoliberális söpredéket a történelem, akkor meg eljön a mi időnk. És akkor Magyarország az utolsó gramm földig, az utolsó csepp vízig, az utolsó szál emberig a miénk lesz.”

A tanácstalanságot úgy is értelmezhetjük, hogy ugyan a megkérdezettek tisztában vannak a Jobbik nyilatkozataival, annak szélsőségességét azonban nem tudják dekódolni. Ennek a következménye az, hogy a megkérdezettek majd’ harmada nem tudja eldönteni, mit is gondoljon a Jobbikról. A demokratikus-alkotmányos kultúra fiatalsága és kezdetlegessége miatt Magyarországon a társadalom széles rétegeiben elég magasan van a tűrésküszöb, nem kapja fel a fejét egy-egy inkriminált kijelentésre, amelyre például egy német polgár sokkal érzékenyebben reagál.

Ha pártszimpátia alapján közelítünk a kérdéshez, egyértelműen látszik, hogy a szocialista szavazótábor nagyobb arányban látja szélsőséges pártnak a Jobbikot, mint a Fidesz hívei: míg 10 szocialista szavazóból öt (56 százalék) szélsőséges pártként tekint a Jobbikra, addig a Fidesz szavazói körében 10-ből csak 3-an (35 százalék) látják így. Jelzésértékű, hogy a szocialisták körében is van 19 százalék, aki nem látja szélsőségesen jobboldalinak a Jobbikot, illetve 25 százalék nem tudja eldönteni a kérdést vagy nem válaszolt. A bizonytalanok körében is többen vannak azok, akik szerint inkább szélsőséges, mint sem (31 kontra 19 százalék), de közben 50 százalékuk abban is bizonytalan, hogy mit válaszoljon erre a kérdésre.