Az érthetetlen lépesre természetesen van logikus magyarázat, bár nem túl szívderítő, és a hatóságokba vetett bizalmat sem erősíti. Az 1996-ban elfogadott természetvédelmi törvény az összes hazai lápot (függetlenül azok méretétől, jellegétől, elhelyezkedésétől) védetté nyilvánította. Vagyis azóta minden magyarországi lápos terület "ez lege", azaz a létezéséből adódóan, minden külön jogi aktus nélkül természetvédelmi területnek számít. Ezzel a lépéssel a jogalkotók a különösen sérülékeny, ugyanakkor gazdag élővilágú, ritka fajoknak otthont adó lápok túlélését kívánták biztosítani.

A beruházók a törvény megjelenése óta folyamatosan küzdenek az említett jogszabállyal, és ezalól gyakran az állam sem kivétel. A dunakeszi láp nagy részét például az M0-s autópálya káposztásmegyeri szakaszának építése során pusztították el, szintén sajátods jogi konstrukció bevetésével: az építkezést nem függesztették fel a környezetvédelmi engedély megszületéséig, így mire a hatóság kimondta, hogy valóban védendő értékek vannak a területen, az út gyakorlatilag elkészült, és a vizes élőhelyeket betemették. Ezzel a közelben épülő Auchan áruház is jól járt, bár a lehajtója a láp miatt csak kisebb kerülővel készülhetett el.

Azóta az egykor kiterjedt lápból csupán két kisebb folt maradt meg, ezak azonban élnek és virulnak, mivel a közeli horgásztó (egy kristálytiszta kavicsbányagödör) folyamatosan gondoskodik a vízutánpótlásukról. A lápi tavacskák a legnagyobb aszályban sem száradnak, ki, és - Kriska György egyetemi adjunktus, biológus terepi kutatásai szerint - egy madarakból, halakból, gőtékből, teknősökből, siklókból, mocsári növényekből, rovarokból, csigákból, kagylókból és alacsonyabbrendű állatokból álló gazdag életközösség számára biztosítanak lakóhelyet. A kisebb természeti csodának beillő vizes élőhely az úttól és a hipermarkettől alig pár méternyire, azoktól csupán egy bozótos sávval elválasztva, de mégis zavartalanul üzemel. Ökológiai jelentőségét többek között az adja, hogy petézőhelyet biztosíta a környék kétéltű-faunájának, amely a kis tavak eltűnésével a töredékére zsugorodna.

Az egykori dunakeszi láp maradékára a bevásárlóközpontnak van szüksége, parkolóbővítési céllal. Ehhez azonban be kell bizonyítani, hogy az adott helyen nincs láp, ellenkező esetben ugyanis a terület védettnek számít, oda parkoló nem építhető. A megoldhatatlannak látszó feladatot meghökkentő módon a környezetvédelmi hatóság oldotta meg: az Országos Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Hatósági Főosztálya által felkért igazságügyi szakértő talajmintákkal "igazolta", hogy a szóban forgó élőhely teljesen száraz, nem minősül lápnak. Bár az állítás ellnkezőlyéről a helyszínen járva - vagy a homoktövis.hu honlapon szereplő részletes dokumentációt átnézve - bárki meggyőződhet, a hatósági ügyintézésben az igazságügyi szakértő véleménye többet nyom a latban, mint a valóság (a fentebb említett biológus szerint a szakértő a vizsgálathoz nem a tőzeges talajú lápból, hanem egy közeli száraz, gyomos terület talajából vett mintát). Pedig az állítás képtelenségét egyebek mellett az is igazolja, hogy az "Észak-pesti vizes élőhelyek" nevű, állami támogatással létrejött tanösvény egyik állomása épp a két kis lápi tavacska. A területre kutatási engedélyt is csak szigorú szabályok betartása mellett lehet kérni (történetesen ugyanattól a hatóságtól, amely most hozzájárult az építkezéshez).

A területre az ügy jelen állása szerint hamarosan sóder és aszfalt kerül, ezzel a dunakeszi láp utolsó maradványa is ovdavész. A helyi környezetvédők ugyanakkor nem akarnak beletörődni a jogsértőnek vélt természetpusztításba: bíróságon támadták meg a parkolóépítést engedélyező hatósági döntést.