Az MSZP kezdeményezésére azért jött össze kétszáz ember vasárnap – köztük más pártok képviselői, több felekezet tagjai –, mert a Jobbik ezen a hétvégén tartotta a II.Soproni Nemzeti Juniálist, a rendezvényre pedig meghívták előadónak Gyöngyösi Mártont, a Jobbiknak azt a képviselőjét, aki hírhedt felszólalásában kezdeményezte: írják össze hány olyan zsidó származású tagja van a kormánynak és a parlamentnek, aki "nemzetbiztonsági kockázatot jelent."

A soproni polgárként megszólaló önkormányzati képviselő, Kalmár István, az MSZP városi elnöke szerint Sopron újkori történetében a szégyen napja az, amikor ez a politikus hangot adhat szélsőséges, kirekesztő eszméinek. Sándor Péter, a soproni zsidó hitközség vezetője úgy fogalmazott: Magyarországra besompolygott a hétköznapi fasizmus. Fölidézte azt is, hogy az egyik iskolában megkérdezték tőle: miért nem költöznek el a magyarországi zsidók Izraelbe.

– Én magyarul beszélek és álmodom, ha az olimpián a győztesek tiszteletére felvonják a magyar zászlót, könny szökik a szemembe, válaszoltam – idézte fel a hitközség vezetője. Hozzátette: ha valaki római katolikus, az nem azt jelenti, hogy római, hanem, hogy katolikus.

– Ne csak megszólaljon végre a tisztességes emberek lelkiismerete, hanem ordítson, mert ma már ennek van itt az ideje – mondta Stubenvoll András, a soproni Magyar-Izraeli Baráti Társaság vezetője. – A csendes többségnek végre hallatnia kell a hangját, s útját kell állnunk az ordas eszméknek. A Párbeszéd Magyarországért soproni szervezete nevében megszólaló Lehóczki Attila a Jobbik juniálisára utalva döbbenetesnek nevezte, hogy nyíltan gyűlöletkeltő rendezvényeket lehet szervezni Magyarországon. A hatalmon lévők felelősségét említve kijelentette: nem szabadna elfordítania arcát a kétharmadnak, amikor a parlamentben egyes képviselők nyíltan zsidóznak.

A szervezők egyébként Sopron polgármesterét, fideszes képviselőit is meghívták a rendezvényre. Azt a választ kapták: a Fidesz elhatárolódik az embertelen eszmerendszerektől, ide értve a kommunizmust és a nemzeti szocializmust is. Ők azonban nem "pillanatnyi politikai haszonlesésből" hanem "tisztességgel" emlékeznek a Holokauszt és a kommunizmus áldozataira.

A demonstráción nem skandáltak rigmusokat, nem fütyültek, nem sípoltak a résztvevők, akik között az idősebbek mellett feltűnően sok volt a fiatal is. Az ország más városaiban eddig általában hangos pfújolással demostráltak a polgárok Gyöngyösi Márton és társai eszméi ellen, Sopronban inkább szavakkal, érzelmekkel. Nem szerepelt a hivatalos programban, de szót kért a helyszínről elhurcolt, s néhányadmagával Auschwitzből visszatért Léderer Gertrúd is.

Emlékezett arra, hogy 1944-ben a csillagos házakból, gettókból a vasárnapi demonstráció helyszínére terelt zsidók még bementek a téren álló zsinagógába, hogy legalább jószerencséért imádkozzanak tragikus útjukhoz, hiszen másban már nem bízhattak.

– Emlékszem a többség arcára, szemére, az ő emlékükre kérek mindenkit, ne engedjék, hogy ez a borzalom még egyszer megtörténhessen Magyarországon és a világon – mondta a túlélő. Megrendítő szavaival arra figyelmeztetett mindenkit: az 1940-es években is apró, jelentéktelennek tűnő gesztusokkal, megszólalásokkal kezdődött, később listázásokkal és csillagozással folytatódott fasizmus, s a terjedő eszme a koncentrációs táborokig építette ki saját szörnyű útjait.