A főbíró hároméves indítványa sem szól a holokauszttagadásról

Még a Legfelsőbb Bíróság elnökeként kért alkotmányértelmezését az Alkotmánybíróságtól Lomnici Zoltán, aki szerint a bíróságoknak szükségük volna egy „vezérelvre”, amely alapján ítéletet lehetne hozni a szélsőséges megmozdulásokkal, jelenségekkel szemben. A holokauszttagadással kapcsolatban nincs törvény Magyarországon, de a Magyar Antifasiszta Liga népszavazást kezdeményezett azért, hogy büntethetőlegyen.

Más európai uniós országok szabályozásával szemben Magyarországon a holokauszt tényének tagadását nem rendeli büntetni egyetlen törvény sem. A Magyar Antifasiszta Liga népszavazást kezdeményezett a büntethetőség megteremtése érdekében. Az Országos Választási Bizottság hitelesítette a kérdést, de ezt megtámadták az Alkotmánybíróság előtt.

A gyűlöletbeszédről az Országgyűlés alkotta törvényt még decemberben szintén az Alkormánybíróságnak küldte el véleményezésre a köztársasági elnök. A két ügyről valószínűleg előbb fog dönteni a testület, mint Lomnici Zoltán volt legfelsőbb bírósági elnök lassan hároméves beadványáról.

Lomnici hétfőn a hétvégi holokauszttagadó demonstrációra reagált: - Legyen tisztázott a szélsőséges megmozdulásokkal, jelenségekkel szembeni fellépés polgári jogi kerete! - jelentette ki. - A bírói gyakorlat számára lehetőséget kell adni: legyen olyan vezérelv, amelynek mentén indokolt esetekben meghozhassák az ítéletet.

Hozzátette: az, hogy a lassan három éve a gyűlöletbeszéd elleni hatékony polgári jogi fellépés érdekében beadott kérelméről az Alkotmánybíróság ezidáig nem foglalt állást, nem csak azért kínos, mert egy közjogi méltóság alkotmányértelmezési kérését általában gyorsan szokták intézni, hanem azért is, mert „élő jogi problémáról van szó, szinte nincs olyan hét, amikor valamilyen szakmai vagy politikai fórumon erről ne vitatkoznának".

Ezért „nagyon sokat számítana, ha az Alkotmánybíróság az általam feltett kérdésekre válaszolna" - mondta.
Lomnici Zoltán emlékeztetett: az LB elnökeként beadott egy törvénymódosítási javaslatot is a gyűlöletbeszéd és a holokauszttagadás ügyében, „amit végül nem ebben a formában fogadott el a kormány", majd visszakerült az Alkotmánybírósághoz, amely megsemmisítette ezt a polgári jogi javaslatot.

Az Alkotmánybíróság leendő állásfoglalása alkotmányértelmezési kérelmére meglátása szerint képes lenne annak a bizonytalanságnak a feloldására, ami ebben a témában jelentkezik a polgári jogi eljárás terén - mondta a volt főbíró.

Ismereteink szerint a volt főbíró alkotmányértelmezési kérelme nem tér ki a holokauszttagadás kérdésére. A jelenlegi törvények szerinti hatékonyabb fellépés lehetőségével kapcsolatban szeretné világossá tebnni a helyzetet a bírók számára.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.