Itt a büntetés: a Fidesz megnyírja az Ab jogkörét

Azután, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette az Orbán-kormány különadójáról szóló törvényét, Lázár János frakcióvezető bejelentette: olyan törvényt hoznak, amely kivonja az Ab hatásköréből azokat az ügyeket, amelyekről nem lehet népszavazást tartani. A törvényt pedig újra benyújtják.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője kezdeményezte az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság kedden megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.

Lázár János keddi sajtótájékoztatóján, a Miniszterelnökségen emlékeztetett: költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdésekben, központi adónemek, illetékek, vámok, helyi adók központi szabályozását érintően nem lehet országos népszavazást tartani. Ezt kiegészítenék a járulékokkal. Ezekben a kérdésekben pedig - Lázár János javaslata szerint - az Ab-nak nem lenne módja, hogy alkotmányos felülvizsgálattal éljen. "Ha a nép nem dönthet egy kérdésben, akkor nincs joga az Alkotmánybíróságnak sem" - jelentette ki. Ezzel párhuzamosan módosítaná a politikus az Ab-ról szóló jogszabályt is.

A politikus bejelentette: így javasolni fogja az Országgyűlésnek, hogy újra, változatlan tartalommal fogadja el a 98 százalékos különadók rendszerét.

Hangsúlyozta, az általa előterjesztett alkotmánymódosítás ideiglenes jellegű lesz, az új alaptörvényben ugyanis ezt a kérdést pontosan, precízen, részletesen szabályozni kell, a mai alkotmány ugyanis nem képes ezeknek a kérdéseknek a szabályozására, az Ab ezért "kényszerűségből mondta azt, amit mondott".

"Tudomásul vesszük, hogy az Alkotmánybíróság úgy döntött a keddi nap folyamán, hogy a jelenlegi alkotmány szabályozása szerint ez az elképzelésünk nem felel meg az alkotmányosság próbájának" - kommentálta Lázár János az Ab döntését, amellyel alkotmányellenesnek nyilvánította a testület a 98 százalékos különadót, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

A döntés "számunkra csak azt bizonyítja, hogy a régi alkotmány nem képes az embereknek megfelelni, nem képes az emberek életviszonyait szabályozni, nem képes, hogy az emberek hétköznapi problémáira megfelelő választ adjon" - mondta a frakcióvezető, közölve: ezért él törvénymódosítási javaslatokkal, hiszen szerinte azt a választói akaratot, hogy "a tisztességtelen, pofátlan végkielégítések rendszerének egyszer s mindenkorra vessünk véget", azt a nemzeti együttműködés kormányának és a Fidesz parlamenti frakciójának teljesítenie kell. "Ha nem sikerül teljes egészében első körben, akkor ezt az elvünket, ezt a szándékunkat nem fogjuk feladni, és megtesszük azokat a lépéseket a törvényhozásban, amelyek lehetővé teszik a végkielégítések 98 százalékos különadójának fenntartását" - tette hozzá.

Lázár János tájékoztatása szerint ha nem hozták volna meg a törvényt, akkor a sokmilliós végkielégítések az elmúlt hat hónapban mintegy egymilliárd forintot jelentettek volna az országnak.

Reményei szerint javaslatát az Országgyűlés két hét alatt megtárgyalhatja.

Arra a kérdésre, hogy akkor is benyújtottak-e volna egy ilyen tartalmú alkotmánymódosítást, ha az Ab nem minősítette volna alkotmányellenesnek a 98 százalékos különadót, a frakcióvezető úgy választolt, ha az Ab jóváhagyta volna a különadót, akkor nyilván nem álltak volna elő egy ilyen kezdeményezéssel.

Kérdésre közölte, tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnököt arról, hogy elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a különadó rendszere fennmaradjon. A kormányfő "tökéletesen egyetértett" a helyzetértékelésével, és támogatásáról biztosította - fűzte hozzá.

Arra, hogy minden esetben módosítani fogják-e az alkotmányt, ha az Ab olyan döntést hoz, amely nem az eredeti elképzelésüknek megfelelő, úgy reagált: "nem a mi elképzelésünknek felelt meg az eredeti törvényjavaslat, hanem azoknak, akik úgy döntöttek, hogy Magyarországon még soha nem látott mértékű változás legyen".

MSZP: a Fidesz álljon ki és vívja meg igazát!

Szekeres Imre szerint a Fidesz legújabb alkotmánymódosítási javaslata kapcsán nem az a kérdés, hogy az MSZP hogyan folytatja a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak eltérítése miatt indított népszavazási kezdeményezését, hanem az, hogy a Fidesz miért fél ennyire az érintett 3,5 millió embertől. Az MSZP gazdaságpolitikai munkacsoportjának vezetője elfogadhatatlannak nevezte a fideszes javaslatot. "A Fidesz álljon ki és vívja meg az igazát, ezt hívják népszavazásnak és demokráciának" - jelentette ki Szekeres Imre.

Jobbik: ez nem volt elegáns

Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a különadót érintő alkotmánybírósági döntésre válaszoló fideszes reakció nem meglepő és nem is elegáns. Újságírói kérdésre válaszul közölte: a különadó céljával egyetért a Jobbik. Véleménye szerint az alkotmány egy olyan egyetemes alapértékeket megjelenítő jogi normát jelent, "amihez nem illik ötpercenként hozzányúlni", nem illik aktuálpolitikai céloknak alárendelni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz eddig már hét alkalommal módosított alkotmányt. "Az alkotmánymódosítások gyakorlata a parlamenten belül már-már egy zoknicsere gyakoriságát idézi" - fogalmazott.

LMP: a kormány átlépett egy határt

Schiffer András kezdeményezi a párt választmányánál és frakciójánál, hogy vonuljanak ki az alkotmány-előkészítési folyamatból. Az LMP képviselőcsoportjának a vezetője szerint a keddi alkotmánymódosítási javaslataival a Fidesz átlépett egy határt. "Ezt a módszert Nurszultan Nazarbajev is meg fogja irigyelni Kazahsztánban" - fogalmazott. Példátlannak nevezte, hogy a Fidesz a neki nem tetsző alkotmánybírósági döntésre így reagál, és akkor nyúl bele az alapvető alkotmányos rendszabályokba, amikor a parlamenti pártok éppen egy alkotmányozási folyamat kellős közepén vannak.

Már kész a fideszes módosító

A Lázár János által bejelentett módosító indítvány szövege már olvasható a Parlament honlapján. Az indoklásban az olvasható: "a rendszerváltást követően eltelt években, a jogállam első időszakában nagy szükség volt az Alkotmánybíróság jogfejleszt ő alkotmányos szerepére. A jogállam megszilárdulásával az alkotmánybíráskodás ilyen széles jogköre mára indokolatlanná vált."

Az Alkotmánybíróság nyilvános teljes ülé­sen hirdeti ki a kétmillió feletti állami végkielégítések megadózásának eltörlését
Az Alkotmánybíróság nyilvános teljes ülé­sen hirdeti ki az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, il­letve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezetének („A magánszemély egyes jövedel­meinek különadója”) alkotmányos­ságát vizsgáló határozatát.
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.