A felsőoktatási törvény is uniós jogot sérthet
A BruxInfo úgy tudja, hogy a tavaly októberben elfogadott jogszabályt és az azt kiegészítő januári kormányrendeletet már vizsgálja is az Európai Bizottság, az oktatási EU-biztos pedig az aggályait már meg is osztotta a kormánnyal. Az Európai Bizottság szerint ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a felsőoktatási törvény, amelynek bizonyos rendelkezéseit egy januárban elfogadott kormányrendelet részletezi, sérti a személyek szabad áramlásának európai elvét, sőt a Bizottság álláspontja szerint szembemehet a korai iskolaelhagyók arányának csökkentését célzó uniós célkitűzéssel is.
A cikk emlékeztet, hogy a vitatott jogszabály előírja, hogy az új felsőoktatási finanszírozási rendszerben, aki államilag finanszírozott képzésben szerzi a diplomáját, annak a diplomázást követő 20 éves periódusban bármikor legalább kétszer annyi időt kell eltöltenie Magyarországon, mint amennyi ideig a tanulmányait végezte. Ha nem így tesz, akkor a végzett hallgatónak vissza kell fizetnie az állam részére a teljes egyetemi képzésének költségeit. Az elfogadott törvény és kormányrendelet szerint mindezt a tanulmányok megkezdése előtt szerződésben kell vállalniuk az államilag finanszírozott, tehát tandíjmentesen tanuló hallgatóknak.
Az EU-ügyekért felelős külügyi államtitkár hétfőn több uniós biztossal találkozott, akikkel az aktuális és problémás magyar ügyekről tárgyalt. Köztük volt az oktatáspolitikáért felelős EU-biztos is, aki a saját, hivatalos Twitter-csatornáján közölte, „Találkoztam Győri államtitkár asszonnyal, és közöltem vele: félő, hogy a törvény sértheti a munkaerő szabad áramlásának elvét, és növelheti az iskolaelhagyók számát”.
Androulla Vassiliou EU-biztos szóvivője a BruxInfónak elmondta, a Bizottság attól tart, hogy „az oktatási rendszerben bekövetkezett változások káros hatással lehetnek a korai iskolaelhagyók számának csökkentésére, és egyre több, képzetlen munkanélkülit juttathatnak a piacra”.
A BruxInfónak nyilatkozó, egymástól független bizottsági források azt mondták, bár a végleges jogi szakvélemény még nem készült el, de „bármilyen törvényi rendelkezés, amely megakadályozza vagy megnehezíti egy uniós állampolgár számára, hogy elhagyja a szintén uniós tagállam szülőhazáját munkavégzés céljából, a munkaerő szabad áramlásának útjában lévő potenciális akadálynak tekinthető, ami pedig ellentétes az európai uniós joggal”.