sting6661 | 2010. március 26. | 15:27:43

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Attila | 2009. február 27. | 15:52:53

JoGabor | 2009. február 26. | 16:09:32

Nem gondolnak ők semmit, má azt is megmondta ez a nagy okos, hogy AIDS teszt kell a bevándorlóknak...
Istenem, de egy szánalmas csapat ez az MDF..

Attila | 2009. február 27. | 15:50:57

Most ezt komolyan Pettkó ide berakta?
Nem hiszem el bazze...
Népszerűség hajhászás megy.
Taps...

zeni | 2009. február 27. | 10:21:42

Miért csak a füvet? A keménydrogokon továbbra is csak a maffia gazdagodjon?
Ejnye, ejnye Kendermag, szégyeld magad Juhász Péter.

tsz elnok | 2009. február 26. | 16:30:54

Ez mind szep es jo,de konyorgom,ha egyszer az allam atveszi a fupiacot,ne csessze el mint pl. a MAV-ot,BKV-t vagy vehetjuk peldanak az egesz kozigazgatast.:-)Bar szerintem nagyon keves a valoszinusege hogy az allam ilyesmnire "vetemedne".Tul bagy a sotetseg ehhez otthon...Szoval marad a "maganszektorban" a kabszerpiac.Kicsit rizikos igy fuhoz jutni,de ez a piac valoban mukodik.

JoGabor | 2009. február 26. | 16:09:32

Jézus Mária! Pettkó képviselő úr alábbi két igen terjedelmes kommentje azt mutatja, a helyzet súlyosabb - jóval kevesebb józan értelem van ott, ahol a döntéseket hozzák -, mint gondoltam. Mindössze annyit kellene csak belátni - egyszerű felnőtt emberként, nem kell se pszichológusi, se pedagógiai alapképzettség sem! -, hogy a serdülő, önmagát keresve, két dolgot egészen biztosan kipróbál: azt, ami tilos, és azt, ami veszélyes. Mindig is így volt.

Ha ezt sikerül felfogni, akkor kell feltenni a kérdést: helyes-e, hasznos-e az agresszív tiltás? (Amikor annak teljesen nyilvánvaló a fogyasztásnövelő, fogyasztást-generáló eredménye.)

Ennyi volna a feladat, kedves képviselő úr. Gondolja, menni fog?

StopSzmog | 2009. február 26. | 16:06:51

Nagyon jó levél :) Hajrá Kendermag!

pettkó andrás | 2009. február 26. | 15:17:10

http://www.pettkoandras.hu/07-kedvencek-drog_nelkul.php

A kábítószerhelyzet kérdése kapcsán sok dologról lehet beszélni. Szomorú statisztikai adatokról, a megelőzés fontosságáról, a kezelések problémájáról és a folyamatos pénzhiányról, illetve a Büntető Törvénykönyv módosításáról.

Igent mondani egy trendivé váló dologra könnyebb, mint nemet mondani. Mondhatnék igent én is. Kacsinthatnék, és mondhatnám azt; válasszuk az engedékenyebb utat. De én nemet mondok. Nemet, mert meggyőződésem, hogy ez az út a fogyasztás továbbnövekedéshez, az ellenőrizhetetlen folyamatok és tendenciák megvalósulásához vezet. Ezért én nemet mondok és azt vallom: Ne próbáld ki! Ha képszerű szeretnék lenni, azt kell, hogy mondjam, hogy azon a hídon, melyen közösen haladunk a célunk felé, szükség van korlátra. Szükséges a korlát, mert határt szab, de ugyanakkor biztonságot is ad. Természetesen ezt a korlátot hosszában és nem keresztbe szeretnénk rakni a hídon. A szükségességének elfogadásában azt gondolom, egyetértés van mind a négy parlamenti párt között. Különbség csupán abból fakad közöttünk, hogy ez a korlát milyen magas legyen. Ha túl alacsonyra rakjuk, akkor azok, akik a híd szélére sodródtak, könnyen leeshetnek. Ha túl magas korlátot hozunk létre, akkor megalkotjuk saját ketrecünket. Én azt gondolom, most egy erős és biztonságos korlátra van szükségünk.

Véleményem szerint a drogkérdést nem szabad elszigetelten kezelni. Itt nem csak a kipróbálók, a használók, a betegek, a terjesztők problémájáról van szó, hanem az egész társadalmunkat átszövő jelenségről. Ez nemzeti ügy. Higgyék el, ezek nem csak nagy szavak.

Ha egy probléma kerül elém, mindig felteszem a kérdést: miért? A kábítószerhelyzettel kapcsolatban is ezt tettem. Miért fordul egy egyre fiatalabb generáció a pillanatnyi örömöt szerző lehetőségek felé, legyen az hagyományos vagy füves cigaretta, alkohol vagy gyógyszerek? Miért a látszatmegoldásokat, a látszat örömöket részesítik előnyben az élet valódi lehetőségeinek figyelmen kívül hagyásával? Sajnálatos módon Magyarország a legtöbb negatív statisztikát illetően vezető helyet foglal el. Hosszú idő óta ranglista-vezetők vagyunk az alkoholfogyasztás, a válás és az öngyilkosság terén. Meg kell akadályoznunk, hogy a drogfogyasztás terén is az élbolyhoz tartozzunk. Véleményem szerint ezért a drogkérdést csak globálisan szabad kezelni. Nem tüneti kezelésre, hanem az alapprobléma, az okok megszüntetésére van szükség. Tudom, hogy mind a négy parlamenti párt egyetért azzal, hogy a kábítószer fogyasztás visszaszorításában a prevenciónak kulcsszerepe van.

Erre alapozva már el lehet kezdeni a közös építkezést. Össze kell fognunk, és cselekednünk kell, mert sürget az idő. A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy nő a kábítószert kipróbálók száma és az érintettek egyre fiatalabbak. Már az általános iskolások is veszélyeztetett helyzetben vannak. Minden lehetőséget meg kell ragadjunk, hogy tegyünk még egy lépést a cél felé, hogy közelebb jussunk a megoldáshoz.

pettkó andrás | 2009. február 26. | 15:15:11

ELNÖK: Most megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, MDF.

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony és Államtitkár Úr! A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében hozzászólásom elején azt szeretném kiemelni, örülök annak, hogy ebben az országgyűlési ciklusban is sikerült ezt az eseti bizottságot felállítani. Azért örülök, mert ebben az eseti bizottságban hónapokon keresztül, sőt most már azt tudom mondani, éveken keresztül is nem politikai, hanem szakmai vita tud folyni. A szakmai vita során a különböző politikai pártok, akár az MDF, akár az SZDSZ teljesen mást képviselnek, ha politikai vitáról van szó. Amikor szakmai vitáról volt szó a bizottsági üléseken, akkor sikerült - azt gondolom - megtalálni a közös hangot, sikerült megtalálni azokat a közös pontokat, amelyekért érdemes volt ezt a bizottságot összehozni.
Hozzászólásom elején azt is szeretném kiemelni, hogy a másik két ellenzéki párttal, a Fidesszel és a KDNP-vel szemben mi MDF-esek miért fogjuk megszavazni ezt az országgyűlési határozati javaslatot, ezt a jelentést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azért fogjuk megszavazni, mert egy évvel ezelőtt a jelentés elkészítése más módon történt, mint a mostani jelentés elkészítése. Hogy történt egy évvel ezelőtt a jelentés elkészítése? Úgy történt, hogy elég sokat vitatkoztunk a bizottságon belül, aztán az MDF nevében én készítettem egy alternatív javaslatot, és miután ez egy paritásos bizottság, ha akartuk volna, mind a két jelentést a Ház elé tudtuk volna hozni. Akkor ellenzéki képviselőtársaim azt gondolták a bizottságon belül, hogy megszavazzák azt a jelentést. Az más kérdés, hogy a végén az Országgyűlésen belül mind az MDF, mind a KDNP, mind a Fidesz-frakció nemmel szavazott; ez történt több mint egy évvel ezelőtt.
A mostani jelentés elkészítésekor másfajta munkamódszerben állapodtunk meg. A munkamódszernek az volt a lényege, hogy az öt szakértő, akiket a frakciók delegáltak, leült, és megpróbált egy jelentést elkészíteni, és mi politikusok hétről hétre tudtunk nyomon követni, hogy ez a jelentés hogyan készül. Természetesen a XXI. század technikájával, az informatikával bekapcsolódva bárki láthatta, hogy ez a jelentés milyen formában áll, azt is láthatta, hogy milyen javaslatok érkeznek hozzá.
El kell mondanom azt, hogy valójában igazuk van fideszes kollégáimnak, a Fidesz által tett jó néhány javaslat és módosítás nem került be az Országgyűlés elé kerülő végleges változatba. Ellenben azon az utolsó egyeztetésen, amin az öt párt szakértője részt vett, ott mind az öt szakértő azt mondta, hogy rendben van, ez mehet így a bizottság utolsó ülése elé. Tulajdonképpen az MDF-es szakértő is ezt az álláspontot képviselte. Ezért tudtuk mi a bizottsági ülésen másik két ellenzéki párttal szemben megszavazni, hogy ide a tisztelt Ház elé tudjon kerülni ez a kábítószerügyi jelentés.
Igaza van fideszes képviselőtársamnak abban, hogy a jelentésbe sok dolgot bele kellett volna tenni. Igaz, hogy a jelentés sok ponton hiányos, de azt gondolom, ha az öt párt szakértője szóban megállapodott abban, hogy ez a jelentés kerül a Ház elé, és a bizottságon belül ezt nem sikerült korrigálni mondjuk, egy demokratikus szavazással, mondjuk úgy, hogy pontonként végigmentek volna rajta, ahogy ezt én egy évvel ezelőtt szerettem volna, és mivel a mi bizottsági szakértőnk azt mondta, hogy megszavazzuk, mi MDF-esek nem tehetjük meg azt, hogy nem szavazzuk meg.
Ettől függetlenül én magam is írtam egy kis rövid hozzászólást, nem ismerve a képviselő asszony gondolatait, ha ezt önök meghallják, akkor azt fogják tapasztalni, hogy az összes ellenzéki párt gondolatai szinte egybecsengenek, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a kábítószerektől az állampolgárok többsége félti a gyermekeit, és ezért erősen tiltja őket a drogoktól. A félelem a Magyar Demokrata Fórum szerint is jogos. Amit elvár: több tájékoztató anyag, film, rendszeres iskolai drogprevenciós oktatás, az iskola drogmentessége. Ezek a témák, pontok azok, amelyek kapcsán az elmúlt hat évben mindig vitatkoztunk, mindig azt mondtuk, hogy először az MSZP-SZDSZ-kormánykoalíciónak például a 2003-as Btk.-módosítása helyes volt-e vagy nem volt helyes, hát persze, hogy nem volt helyes.
De mindenesetre azt gondolom, az a kérdés, mit várnak el a szülők. Azt várják el, hogy baj esetén legyen megfelelő kezelés, illetve a drogterjesztők, a kereskedők illegális tevékenységének drasztikus megszüntetését várják saját lakókörnyezetükben. Erről is beszélt Spiák Ibolya képviselő asszony, hogy vajon hány rendőr foglalkozik ezzel a témával. Az MDF azt mondja, hogy tulajdonképpen három pilléren kell hogy alapuljon a drogpolitika: prevenció, a kezelések és a rendvédelmi szervek. Ha ezt a hármat nem egyszerre kezeljük, nem egyszerre tesszük mind a háromra a megfelelő költségvetési forrást, hanem az egyiktől el akarunk vonni és a másikhoz odatenni, vagy bármiféle hibát elkövetünk, akkor ez az egész rendszer fel fog borulni.
Azt tudom mondani az MDF képviselőjeként, hogy az eddigi ráfordítások ellenére az állampolgár nap mint nap azt tapasztalhatja, hogy az ország területének túlnyomó részén még mindig nincs kihez forduljon gyermeke drogproblémáinak a megszüntetésére. A társadalomban élő drogfogyasztó kisebbség a drogozást zavartalanul tovább akarja folytatni, kevesebb egészségügyi kockázattal - ártalomcsökkentés -, térítésmentes egészségügyi ellátással, és ha függősége miatt nem képes dolgozni, szociális támogatásra is igényt tart.
Ez a csoport nagyon heterogén, hiszen az alkalmi ecstasyfogyasztóktól kezdve a rendszeresen füvező közösségeken át a nyugtatótablettákat magukba tömőkig és a gyorsan leépült heroinfüggőkig terjed. Közös bennük az, hogy fogyasztási szokásaik kapcsán mindnyájan büntetlenséget akarnak élvezni, és ennek érdekében a büntetés eltörlését, sőt a tiltott kábítószerek legalizálását követelik, a drogozást emberi szabadságjognak tartják. Az a tévhit is megtalálható körükben, hogy a tilalom megszüntetése után a drog könnyen hozzáférhető lesz, és a kínálat növekedése az árak csökkenését hozza majd magával.
A drogfogyasztók ismert szervezetei a médiában a marihuána ártalmatlanságát hangoztatják, félrevezetvén a fiatalokat. A biztonságos drogfogyasztás ellentmondásos ideológiáját hirdetik, pedig minden tudományos eredmény és gyakorlati tapasztalat azt igazolja, hogy a drogfogyasztás ártalmas az emberi szervezetre, nagymértékben módosítja a tudatállapotot, megzavarja a valóság érzékelését, a tanulást, a munkavégző képességet, károsítja a központi idegrendszer működését. A drog által okozott társadalmi károkat nem fogja kiküszöbölni a legalizáció. Ezt mondjuk mi, ellenzéki képviselők, én mint országgyűlési képviselő immár hat éve. Másrészt a népegészségügyi kormányzati program fő célját, a dohányosok leszoktatását, illetve az alkoholizmus megelőzését sem szolgálja a kábítószer-fogyasztásnak a megengedése. Ezért nem tudunk mi egyetlenegy lépést sem tenni abba az irányba, amit az MSZP-SZDSZ-koalíció az elmúlt hat évben tett, gondolok itt a Btk. megváltoztatására. Tudom, hogy Magyarországon az elmúlt hat hónapban az SZDSZ már nincs benne a kormánykoalícióban, ezért az MSZP-nek kicsit más az álláspontja. Mindenesetre jó volna, ha itt pontos vonalakat tudnánk látni.
A problémák többsége viszonylag könnyen megoldható, mivel mindösszesen munkaszervezési és információáramlási vagy felfogásbeli probléma. Emellett aránytalanságok tapasztalhatók a támogatáspolitikában. Ez elsősorban a kábítószerbűn-üldözési munka rovására megy, ami évek óta nem vagy csak alig kap támogatást a központi kábítószeralapokból. Pedig a létszámhiány és a technikai felszereltség hiányosságai pontosan a rendőrség és a vámőrség tisztjeitől a legnagyobb felkészültséget igénylő, szervezett kábítószer-bűnözés és csempészet elleni feladatok hatékony végrehajtását tudja hátráltatni. Ezért tud a drogkereskedelem országszerte szívósan tovább-burjánozni, és az EU külső határát képező délkeleti határainkon belépő tranzitcsempészek útját sem sikerült sajnos mind a mai napig elvágni. Másrészt a keresletcsökkentés területén belül is aránytalan a támogatások megoszlása.
A korábbi évenkénti 3-4 milliárdos kábítószerügyi költségvetési támogatás lecsökkent évi 1-1,5 milliárdra; az én módosító javaslatomnak köszönhetően, amit az Országgyűlés ellenzéki többsége szavazott meg, jutott 100 millió forinttal több erre az évre ennek a problémának a kezelésére.
A harmadik terület, amiről szeretnék beszélni, az a primer prevenció hiányosságai. A 2000-ben elfogadott nemzeti drogstratégia jórészt a keresletcsökkentésre koncentrál. Céljai közül az ártalomcsökkentési programok, melyek a drogozás folytatását abbahagyni nem tudó vagy nem akaró, függő személyek egészségügyi ártalmait csökkentik, tiszta injekciós tű vagy metadontartalmú gyógyszerek átadásával, valamint a társadalom drogosok problémái iránti érzékenyítés stratégiai célja, illetve a média tájékoztatása és képzése terén az elmúlt évek befektetései látványosan meghaladták a drogot még soha nem fogyasztott iskolás többség körében történő elsődleges megelőzésre fordított figyelmet.
Megdöbbentőnek tartjuk, hogy az általános iskolai és középfokú oktatásban részt vevő diákok közül mindösszesen csak 130 ezer tanuló - az összes diák mintegy egyötöde - részesülhetett az elmúlt tanévben iskolai felvilágosító, drogprevenciós foglalkozáson. Magyarországon az első drogprevenciós program 1988-ban indult el, amit több kiváló, akkreditált iskolai drogprevenciós program követett országszerte a kilencvenes évek elején, mint az ORFK által bevezetett DADA-program vagy az egészségügyi tárca égisze alatt létrejött, tanárok által tanórán oktatható életvezetési ismeretek és készségek drogmegelőzési és személyiségfejlesztési program. Mindkettőnek független tudományos értékelés is bizonyította hatásosságát, és még nem amortizálódtak.
Nyilvánvaló probléma az is, hogy az elmúlt években sokszor tartalmaztak a prevenciós programok, anyagok kétértelmű üzeneteket vagy kétes eredetű információkat. A médiát kábítószerügyben a Kendermag Egyesület, a Magyar Pszichedelikus Közösség honlapja, a Drogreporter honlap, a Petőfi rádió Drogér(i)a műsorának egyes kezdeményezései dominálják. Eközben tudományosan megalapozott felvilágosító műsorok, reális adatok és megalapozott információk szorulnak háttérbe, kellő támogatás híján.
A családok körében történő felvilágosítás szintén nem haladt előre egy tapodtat sem az elmúlt években, hiányoznak az újabb felvilágosító anyagok, sajnos a média sem szentel ennek elég figyelmet. Bár az utóbbi hónapokban, a sajnálatos augusztusi események után, azt tudom mondani, volt néhány próbálkozás, akár a közszolgálati televízió vagy a Duna Televízió részéről, de ezeket mi nem tartjuk elégségesnek. Főleg azért nem, mert ezeknek a filmeknek a vetítésére késő éjszakai órákban került sor, és például a Karesz végakarata című film és jó néhány olyan film, amit minden évben legalább kétszer-háromszor le kellene vetíteni, ezek sem voltak láthatók.
A negyedik terület - és ezért örülök, hogy itt van államtitkár asszony - az egészségügy kérdése. A kezelési rendszer hatalmas fejlődésen ment át az elmúlt másfél évtizedben. Azonban az egyre szaporodó esetek, amikor drogfüggő anyák adnak életet már drogfüggőnek születő gyermekeknek, sajnos titokban maradnak, és további súlyos problémákhoz vezetnek. A terhes drogfüggő nők és újszülöttjeik komplex szakellátást igényelnek, de mi úgy látjuk, az egészségügyi tárca behunyja a szemét, még a hosszú évek óta létező nemzetközi ajánlásokat, sztenderdeket sem veszi figyelembe. Ez elsősorban szervezési kérdés, a még időben történő szakszerű ellátás kis befektetést igényel, ami a jövőben nagy megtakarítással járhat későbbi súlyos, krónikus problémák megelőzésével.
Az Egészségügyi Minisztérium, mely hosszú időn át aktívan részt vett a hazai kábítószerügy fejlesztésében, irányításában, ma már sajnos nem játszik érdemi szerepet a kábítószerügyben. Az MDF szerint a tárca nem vonulhat ki a kábítószerügyből. A releváns intézményrendszer túlnyomó többsége az egészségügyhöz tartozik - közel háromszáz ilyet ismerünk, beleértve a kezelőhelyeket, kutatóintézeteteket, laborokat, nem beszélve az ÁNTSZ-ről, illetve a gyógyszerészeti szektorról.
Az egészségügyi tárcának, azt gondolom, azért is kell hatékonyabban, jobban és erőteljesebben részt venni ebben, hiszen volt egy váltás, az egészségügyi tárcától átkerült az akkori ifjúsági tárcához ennek az egész problémának a kezelése, ami új megközelítést jelent. Ez az áthelyezés helyes volt; most a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban van az egész probléma kezelésének a fő helyszíne. Ezen nem szükséges változtatni, de mi azt látjuk, hogy az egészségügyi tárcánál igenis akár még több személyi megerősítés, még több részvétel volna szükséges.
Összefoglalásképpen, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Ház, azt tudom önöknek mondani, hogy erre a problémára sajnos nem szentelünk kellő figyelmet. A bizottság hatékonyan működik, és ahogy ígértük, mi el fogjuk fogadni ezt az országgyűlési határozati javaslatot, jelentést. No, ezt nem azért tesszük, mert száz százalékig egyetértünk az abban foglaltakkal, hanem azért, mert megígértük azon a bizonyos bizottsági ülésen, sőt meg is szavaztuk, ehhez viszont nem lehet módosító javaslatokat benyújtani; valamint az elnök úr által benyújtott határozati javaslatot is támogattuk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

JoGabor | 2009. február 26. | 14:31:06

Hosszú évek óta először jelent meg az értelem. Hajrá, Juhász Péter! Kötelezővé kellene tenni politikusainknak F.F.Coppola Keresztapájának megtekintését is - persze moderátorral, aki a gyengébbek kedvéért rögtön értelmezi a látottakat. A második részben,a keresztapák összejövetelén ki is mondják: abból élünk, hogy ellátjuk az embereket mindazzal, amit az egyház tilt. Ebből a gondolatból következik az egyház jelentős támogatása a harmadik részben ... És így tovább.

ztboy | 2009. február 26. | 14:21:11

Ez az az eset, amikor az önös érdekeket az ország érdekei elé helyezik a HAZUG, KORRUPT politikusnak látszó bigyók!!!!!
Ha megszavaznák holland mintára, akkor csökkenne a mellékes bevételük....