belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
24. csütörtök

A demokráciát nem érti, az erőszakra vevő a magyar diákok többsége

A magyar fiatalok nincsenek tisztában a demokrácia lényegével, és nem vesznek részt aktívan a működtetésében, illetve közösségük alakításában - állapította meg az Aktív Állampolgárság Alapítvány megbízásából készült vizsgálat.

MTI| 2010. június 17. |10 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

komszomol | 2010. június 17. | 21:01:22

Felesleges magyarázgatni a gyerekeknek, hogy azt gúnyolják demokráciának, amikor választhatsz valakit, aki aztán azt csinál amit akar, akár el is törölheti a választásokat.

Egy gyerek ugyanis MÉG nem hülye, és nyilvánvalóan látja, hogy a dolog totálisan értelmetlen. Gyerekviszonyokra lefordítva:

Egy pofont szeretnél-e vagy egy seggberúgást? Tessék, szabadon választhatsz.

De aztán ne pofázz ám! Te választottad!

Makk Marci | 2010. június 17. | 20:26:36

Persze hogy nem érti ha nem tanítják meg nekik! A szülők nagy ívben tojnak a kölköre,az iskolának semmi fegyelmezési eszköze sincs. Gyakorlatilag bármit megtehetnek következmények nélkül. Ha a tanár próbálkozik a szülő vérig van sértve hogy rászóltak a kisfiára ,kislányára.. A szülő a pedagógosokat okolja a tanár a szülőket! Hogy kinek van nagyobb része a dologban azt nem az én tisztem eldönteni,de véleményem szerint 70-80% a szülő sara (nem a tanár feladata normális,emberi viselkedésre megtanítani a gyerekeket) a többi az iskoláé és a társadalomé. Társadalom tekintetében elég megnézni itt a fórumokban,hogy mennyi elmebeteg írogat.. Asszem tovább nem kell ezt részleteznem.

castadiva | 2010. június 17. | 20:19:18

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Rovi | 2010. június 17. | 17:47:52

Újabb szög a magyarországi neoliberalizmus koporsójába.

aszteroid | 2010. június 17. | 17:09:24

Nem, egyáltalán nem hülyeség a cikk tartalma: valóban az oktatásra kellene helyezni a hangsúlyt, hisz a mai középkorúak nem kaphattak megfelelő ismereteket középiskolában a demokrácia lényegéről, a modern állampolgári jogokról és kötelességekről, miképpen is tudnák akkor saját csemetéjüket erről (is) felvilágosítani?
Igen is, külföldön már kisiskolás korban megtanítják az Alkotmány, az állam, állampolgár és az ehhez kapcsolódó fogalmakra a kicsiket - természetesen mindig a gyerek korának megfelelő szinten -, így ívódik bele a fejekbe! A "politizálás" sem azt jelenti, hogy mindig szídjuk az éppen aktuális kormányt fennhangon, vagy az állampolgári kötelesség is mindenkire értendő és nem szabadon értelmezett! Nehéz ügy, mert sem a tanárok, sem a szülők nincsenek felkészítve ennek végrehajtására, illetve befogadására, pedig jó lenne, ha kinőne egy olyan generáció, aki tisztán lát.

Altuntegin | 2010. június 17. | 16:03:28

Nem, nem zöldség. Egyetemistáknál is hasonló a helyzet, akkor mitől lenne másképp a középiskolákban?
Amúgy, az a helyzet, hogy nálunk ki van tiltva a politika az oktatási intézményekből (pl. nem mehetne a polgármester előadást tartani, ui. a szülők, az ellenfelek rögtön megvádolnák, hogy befolyásolja a gyerekeket). Ezt nagyon nagy ostobaságnak tartom. Persze nem azt szeretném, hogy politikai propaganda helyszíne legyen az iskola, de bizonyos keretek között sokat lehetne javítani a dolgon. Meg lehetne hívni minden felet, lehetne meghatározni témát, amiről beszélni kell. De lehetne gyakoroltatni a tanulókkal, hogy maguk jelöljék és válasszák meg vezetőiket. (Az USA-ban ennek nagy divatja van)
Emlékszem az egyetemen óra után még egy-két órán keresztül ott maradtunk és vitatkoztunk, beszélgettünk az erre nyitott tanárokkal. Soha egyikük sem akart egyik pártnak a tagjává sem tenni bennünket. De sokat segített meglátni a problémákat egy-egy ilyen beszélgetés. (Annak idején mikor első választó voltam, az osztályfőnökünkkel hosszú órákon keresztül beszélgettünk arról, hogy mi is a lényege a demokráciának, az általános, egyenlő választójognak. Persze ez lehet, hogy csak a 1990-es évek elejének láza volt. De hiszem, hogy jó tanárok kérdése az egész.)
És „természetes”, hogy társadalmilag inaktívak. Mire az egyetemre kerülnek, többségükből gyakorlatilag kiölik a konstruktív, egyéni gondolkodást, a közös, csoportban végzett munkára való képességet.

b41ci | 2010. június 17. | 15:28:44

Ez a cikk egy zöldség, és ostobaságokat említ. legfeljebb a figyelemkeltő célja értékelhető. Már éppen meg akartam írni, hogy nemcsak a fiatalokat, de a rendszerváltás óra a felnőtteket sem érdekli, sőt elborzasztja a demokrácia. Látom Gáspár (hozzászóló) megelőzött. Ebben az is szomorú, hogy éppen a baloldal nem vette észre ezt az érdektelenséget, és közösen a liberálisokkal, akik remélhetőleg nem térnek vissza egyhamar a politikai életbe, valami sajátos, demokráciába vetett illúziót kergettek évek óta. Elképzelték, hogy a nép javarésze is így gondolkodik. Hát nem! Pont fordítva. Mégis volt, akinek sikerült meghódítania a többséget. Az MSZP-nek el kellene gondolkodni a metóduson.

lloydgeorge | 2010. június 17. | 14:41:09

Moderálási alapelvek- komment törölve -

mserussi | 2010. június 17. | 14:36:52

szeretik kézben a bunkót. egyértelmű jele az elbunkósodásnak. az én gimimben (kevesebb mint 30 fős osztály) még volt egy 10-12 tagoszból álló afféle értelmiségi csoport, akik jól megvoltak egymással, közös programokkal, és viszonylag jó tanulási eredményekkel mintegy közös volt a hangjuk "kifelé". és volt 10-12 bunkó, rosszabb tanuló, akik kissé megszégyenülve élték az életüket és az elfogadásukat bohóckodással próbálták biztosítani. így aztán elég jó kis osztály volt az egész....

Gaspar | 2010. június 17. | 14:32:18

Nemcsak a fiatalok, de a magyar állampolgárok többsége sem érti, mi a demokrácia. Ki is magyarázná hát el a fiataloknak, ha a szülők és a tanárok jó részének sincs fogalma a demokráciáról?

Gyerekeim évekig külföldön jártak iskolába egy nyugat-európai országban. Ott a kerület polgármestere elment az általános iskolákba, és találkozott a nálunk alsó tagozatosnak számító gyerekekkel. Elmesélte nekik, hogyan működik a polgármesteri hivatal, mi a feladata, hogyan jelöltetheti magát valaki önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek. Még egy kis, gyerekeknek készült füzetet is kaptak.
A parlamenti választásokkor meglepve jöttem rá, hogy az akkor 10 és 8 éves gyerekeim milyen jól tudják, mi a szavazás, mi annak a tétje és miért titkosan szavazunk.

HIRDETÉS

A Tárki-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ több nemzetközi és magyar adatbázist, valamint kutatást elemzett 2009-ig bezárólag, és ezek alapján arra a következtetésre jutott összefoglalójában, hogy a magyar fiatalok politikai és társadalmi aktivitása nemzetközi összehasonlításban alacsony. Az eredmények nemcsak az európai átlagtól, hanem sok esetben a volt szocialista országok értékeitől is elmaradnak.

A másodelemzés eredményei szerint a magyar fiatalok körében állandósulni látszik a politikából való kiábrándultság, bizalmatlanok a politikusokkal és általánosságban véve az állami intézményekkel és szereplőkkel szemben, de igénylik, hogy elmondhassák véleményüket, és részt vehessenek a döntéshozatalban.

Kevés az információ arról, hogy a magyar fiataloknak milyen állampolgári ismereteik vannak - áll az összefoglalóban. A 14 évesek intenzív nemzetközi vizsgálatát utoljára ugyanis 1999-ben végezték, a 2009-es utánkövető vizsgálatban Magyarország nem vett részt. A korábbi eredmények alapján a tanulmány megállapította, hogy a fiatalok a nemzetközi átlaghoz képest kifejezetten rosszul teljesítettek a demokrácia működését firtató kérdéseknél és az olyan értelmező feladatokban, amelyek a téma továbbgondolását kívánták.

HIRDETÉS

Több kutatás is megerősítette, hogy a magyar diákok nem képesek a demokrácia lényegének megragadására, a középiskolások gondolkodásában jól megfér egymás mellett a vezérelv és az erőszakelv: többségük szerint szükség van egy olyan pártra, amely, "ha kell, oda is üt" - áll az elemzésben, hozzátéve: erős előítéletek figyelhetők meg a kisebbségekkel, elsősorban a romákkal, a románokkal és a zsidókkal szemben.

Más kutatások arra mutatnak rá, hogy Magyarországon az iskola nem tudja, illetve nem akarja vállalni a közösségi és aktív állampolgárságra nevelés feladatát, a magyar gyerekek nem érzik, hogy nyitott lenne az iskolai légkör, azaz ösztönöznék őket az önálló véleményalkotásra. "Nagy szükség lenne olyan tanárokra, akik példaképként szolgálhatnak a demokratikus, aktív állampolgári szerep megformálásához. A tanárképzésbe kerülő fiatalok ugyanakkor maguk sem rendelkeznek az állampolgári neveléshez szükséges kompetenciákkal" - mondta Lannert Judit, az elemzést készítő Tárki-Tudok vezérigazgatója.

Az aktív és felelős állampolgárrá nevelésben arra kell törekedni, hogy az iskola demokratikus élettér legyen, ahol a diákok érdemben gyakorolhatják jogaikat és felelősségeiket. "A közösségépítés ideológiáktól független társadalmi érték. A közösség, ha nyitott, együttélésre nevel és felelőssé tesz" - hangsúlyozta Szelényi Zsuzsanna, az Aktív Állampolgárság Alapítvány kuratóriumának elnöke.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    10 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS