Tóth Miklós az MTI-nek pénteken küldött közleményében azt írta: húsz éve az egyetemi diploma után elsőként megszerezhető fokozat volt az egyetemi doktori (közkeletű néven: kisdoktori) cím. Ezt kapta meg 1992-ben a jelenlegi köztársasági elnök a Semmelweis Egyetem egyik jogelődjénél, az 1999-ig önálló Testnevelési Egyetemen.

A dékán tájékoztatása szerint a doktori értekezés megítélése, a kisdoktori cím kiadása Schmitt Pál esetében is az általános eljárásrendnek megfelelően, szabályszerűen történt, a szakértők szerint az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek. "Nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál által benyújtott Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című értekezést" - áll Tóth Miklós közleményében.

A hvg.hu szerdán azt írta, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök doktori disszertációjának nagy része megegyezik egy bolgár sportkutató tanulmányával. Mint írták, az államfő 215 oldalas doktorijának legnagyobb része, mintegy 180 oldal Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját.

A Köztársasági Elnöki Hivatal visszautasította, hogy a hírportál plágium elkövetésével gyanúsította meg az államfőt. A hivatal közleményében azt írta: "a hiánypótló munkát" történészprofesszorok bírálták, és summa cum laude minősítéssel értékelték. "Annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt" - tették hozzá, megjegyezve, hogy a dolgozat minősítése "önmagáért beszél". Az origo.hu csütörtökön megszólaltatta Kertész Istvánt, aki Schmitt Pál írásának egyik bírálója volt. Az ókortörténész elmondta: fontos alkotásnak és jó dolgozatnak tartja a doktori disszertációt, amely szakszerű volt és gazdag információanyagot tartalmazott. Formai kifogásait ugyanakkor jelezte a bírálatkor.