A betegeknek már hálapénzre is alig futja

Egyre kevesebb jut rá, ám a hálapénz továbbra is nélkülözhetetlen az egészségügy finanszírozásában – derül ki az AXA Egészségpénztár által megrendelt kutatásból.

Az egészségügyi rendszert igénybe vevő aktív korú, hálapénzt fizető magyar lakosok egy főre vetítve átlagosan havi 16 100 forintot, összesen 21 milliárd forintot fizettek ki hálapénzként az elmúlt 12 hónapban. A teljes felnőtt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forintra tehető.

Bár a hálapénz intézményét kevesebben utasítják el, mint 2010-ben, a páciensek – nagyrészt anyagi okok miatt – egyharmadával kevesebbet fordítottak paraszolvenciára, mint négy évvel ezelőtt. A válaszadók szerint a kiutat az jelentené, ha az orvosok számla ellenében nyújtanának többletszolgáltatást, amit a betegek biztosítója térítene, vagy egészségpénztári számlájukról fizetnének, ez kiváltaná a hálapénz intézményét.

A kutatás szerint a betegek a legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetik, alkalmanként átlagosan 15.000 forintot. Őket követik messze lemaradva a járóbeteg-ellátás szakorvosai (4.900 forint / alkalom) és a háziorvosok (2.400 forint / alkalom). A legkevesebb hálapénzt a háziorvosi és a szakrendelői asszisztensek kapják, alkalmanként átlagosan 800-800 forintot.

Az elmúlt 12 hónapban az aktív korú lakosság összesen mintegy 21 milliárd, míg a teljes felnőtt lakosság 34 milliárd forintot fizetett ki hálapénzként, amelynek 82 százalékát az orvosok, közülük is a felét a kórházi orvosok kapták. A képet árnyalja, hogy a hálapénz súlya az egyes orvosi szakmákban igen eltérő: a röntgen- és labororvosoknál gyakorlatilag nincs paraszolvencia, míg a sebészek, szülész-nőgyógyászok esetében igen magas lehet az aránya.

Azok közül, akik nem adnak hálapénzt, 54 százaléknak nincs rá pénze, egyharmad elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 11 százalék azok aránya, akik azért nem fizetnek hálapénzt, mert nem tudják, hogy kinek, mennyit kellene adni, s mindössze 2 százalék vélekedik úgy, hogy az orvosi béremeléseket követően erre már nincs is szükség.

A 2010-ben elvégzett hasonló vizsgálathoz képest csökkent a hálapénzt elvi okokból ellenzők tábora, valamint azoké, akik bizonytalanok, hogy mikor, kinek, mennyit kell adni. Ezzel szemben jócskán (11 százalékponttal) emelkedett azok aránya, akik anyagi okok miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy hálapénzt fizessenek.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.