hírlevél |

előfizetés |

RSS |

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2010. augusztus
1. vasárnap

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Galériák

Ez a címe

ez itt a caption szovege...

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ

HÍRMÁTRIX

NOLTOP10

	olvasottak

A bankbotrányok szinte mindegyikének volt korrupciós szála

Tóth Mihály jogászprofesszor a gazdasági bűnözésről

Gazdasági bűncselekményt elkövetni Magyarországon kifizetődő vállalkozás, állítja Tóth Mihály, a Pécsi Tudományegyetem jogi karának tanszékvezetője.

Ungár Tamás, Pécs| NOL| 2009. október 5. |29 komment

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Nantal | 2009. október 5. | 16:20:41

tengerimalac: 15:41:11

IGEEEEEEN...! A kijavítások ELMARADÁSÁT KEEEEEEELL megszüntetni...!!!
A folyamatos JAVÍTÁSOKAT BIZTOSÍTANI KEEEEEEL...!

tengerimalac | 2009. október 5. | 15:41:11

Szerintem nagyon jó ez a cikk! De van egy fenntartásom! Ha ennyire tudják, hogy mi és hogyan NEM működik, akkor mi gátolja meg, hogy kijavítva végre úgy pöfögjön, ahogyan kell! Vagy tényleg arra várnak, hogy az elégedetlenség átcsapjon spontán népimozgalomba és kapával, kaszával szelektálódjanak ki a korrupt férgek? Mostani kedvencem a 43 cm magas kilátó 38 millióból! Ezt már pofátlannak sem nevezném! Ez már Guinnes rekord, mind magasságban, mind árban, mind elkövetésben! Szép volt! Ámbár lehet, hogy ez egy tájba simuló, a legsötétebb zöld irányelveket megvalósító műtárgy! Ha a polgármester úr fizetne másfél milliót, akkor „cáfolhatatlan” érvekkel megindokolnám, hogy tulajdonképpen nem is kell magasabb kilátó, sőt az olyan tájképrombolást okozna, mely messze több kárral járna, mint 38 millió! Végre már egyszer én is részesüljek a hülyeség jól jövedelmező áldásaiból!

Nantal | 2009. október 5. | 12:03:13

1948pG: 11:25:03

A lelki békédnek, OKKAL van hiánya...! ...ám, már az is TISZTELETRE MÉLTÓ, - ilyen körülmények között -, aki "TESZI A DOLGÁT"...!
A /medve1942/ ajánlott linkjében, - nekem -, igen is TISZTELETRE MÉLTÓ, mindkét BÍRÓSÁG, de az ügyészség azonban "a hunyó"...!!!

1948pG | 2009. október 5. | 11:25:03

Birom az ilyet:"a jogászok döntő többsége tisztességes ember.." na ja,
az orvosok többsége is meg politikusok többsége is meg az emberek döntő
többsége is,ugye?Csak azt nem tudom,akkor kik követik el ezt a rengeteg
gazemberséget,kik?Sajna,azt hiszem a fordítottja igaz:ez a társadolom
már olyan erkölcsi mélységekbe küzdötte le magát,hogy az igazán tisztességes
ember a ritkaság!
Más:nem értem,miért gondoljuk mi,hogy nekünk kell feltalálni a
spanyolviaszt?Nem kéne átvenni a gazdasági (és egyéb) bűnözés elleni harcban erdményesebb országok tapasztalatait?

Nantal | 2009. október 5. | 00:52:32

medve1942: 18:06:48

Elolvastam a linket...!
...hmmm...! ...na, hát ITT VAN, a sorozatban SZÁNDÉKOSAN "selejteket gyártó" JOGI IPAR "iskola példája...!
Számomra egyszerűnek tűnik, a selejt "részbeni újra felhasználása", mert gondolom, az elévülés megcélzása volt, az ügy "kisiklatása"...!!!
Ha ez bekövetkezett, úgy már csak a "kisiklatók" ellen VAN MÓD eljárni...!!!
Ez is jó eredményre vezetne...!
...na mi a meglátásod...???

status | 2009. október 4. | 22:30:32

A bűnözői szindikátusok legutóbb a "Lex MOL" parlamenti elfogadtatásával emelték kormányzati, pártokon átívelő szintre a korrupciót. Ezen keresztül pedig szabad utat kaptak a lakosság kirablásához.(egekben a gázár, miközben ára 170$/1000m3 a piacon, legnagyobb magyar bank nyeresége egekbe szökik ..) Miközben az UD ZRT ügy még csak meg sem rengette a "keresztapák "helyzetét, és még egy tisztulási folyamatot sem indított el! Valami óriási, határokon átívelő balhé, esetleg háború, népfelkelés kell ehhez! A mai helyzet orvoslásához nem elég törvényeket módosítani, rendőrséget megerősíteni: teljes politikai megújulás kell, és felelősségre kell vonni pártpénztárnokokat, bankárokat, keresztapákat!

spicy | 2009. október 4. | 22:22:21

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Józsi | 2009. október 4. | 21:44:21

medve1942 | 2009. október 4. | 18:06:48

Kéretik átkattintani erre a linkre: http://www.es.hu/?view=doc;
A linken található ÉS cikk befejező sorai:

24066"...Az ipartelep berendezéseit az irodaépületekkel együtt végül jóval áron alul - nyolcvanmillió forint + áfa - Pintér Sándor volt belügyminiszter cége, az Immobil 2000 Ingatlanközvetítő és Hasznosító Kft. vásárolta meg. (Lásd Rajnai Attila: Szeplős fogantatás, ÉS, 2009/17., ápr. 24. - a szerk.)

Ha a Központi Nyomozó Főügyészség a vádemelés mellett dönt ebben az ügyben, a végeredménytől függetlenül a tárgyalóteremben nyilvánosan elhangzó lehallgatási felvételek, tanúvallomások, bemutatott kapcsolati ábrák és egyéb adatok nagyon kellemetlenül érintették volna a gazdasági, a politikai élet néhány szereplőjét. Legfőképpen azonban az igazságszolgáltatást, hiszen a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság - titkosszolgálati megfigyeléssel kísért - sötét időszakát vezetői hosszú évekig szemrebbenés nélkül nézték.

Borbély József közben a büntetőügy több szereplője ellen polgári eljárást kezdeményezett, és úgy véli, a nyomozás megszüntetését politikai háttéralkuk motiválták. Hasonlóan vélekedik több Hajdú-Bét-károsult is akiknek a panaszaiból indult vizsgálatokat jogerősen megszüntették. (Lásd erről Rajnai Attila: Libator, ÉS, 2008/14., ápr. 4. - a szerk.).

Lapunk hónapok óta nem kap választ az illetékesektől arra a kérdésre, hogy 2003 végén, amikor a Hajdú-Bét Rt. - miután megfellebbezte az ellene indított felszámolást - miért költöztette el a székhelyét Debrecenből, és miért éppen Kecskemétre. "

Nefelejcs | 2009. október 4. | 19:37:04

AKinek elege van a bankokból, jó hír:

www.mebal.hu

nina13 | 2009. október 4. | 19:02:31

A professzor úr mérsékelt hangvételű, tárgyilagos, korrekt nyilatkozatával azt hiszem szinte minden gondolkodó ember egyetért. Sőt sokan ezen újságcikk nélkül is világosan látják, sőt hangoztatják is a gazdasági bűncselekmények "törvényi" hátterét. Csak az a szomorú, hogy mégsem történik semmi. A "törvényes, de nem etikus" kifejezés, amely a rendszerváltás után honosodott meg, már széleskörben elterjedt, és bírált is. Egyedül a törvényalkotók azok, akik úgy tűnik nem akarják meghallani. Részben ebből is adódik, a politikusok, képviselő testületek tagjainak súlyosan negazív megítélése. Érdemes lenne hasonló cikkeket konkrét esetekkel megjelentetni, amelyekben azonban nem a politikai ellenfél lejáratása, hanem a törvények hiánya, a bűncselekmények jogi háttere kerülne bemutatásra.

Villon | 2009. október 4. | 18:31:04

medve1942 | 2009. október 4. | 18:06:4

Elovastam a "linket", igen tanulsagos volt...
Nem vagyok jogasz, de erdekelne, hogy egy "hivatali visszaeles/korrupcio/csalas" szinezetu ugyet hogyan lehet
zart ajtok mogott a nyilvanossag kizarasaval targyalni, es ezert
ki a feleleos????

Villon | 2009. október 4. | 18:18:52

Szel ellen nem lehet pis@lni. Ezt nyilvan a professzor ur is tudja.
Tehat ertheto, hogy a velemenyet "vattaba" csomagolja. En ezert nem hibaztatom. Azt visszont mindenkeppen az "erdemei" koze sorolom, hogy
lagalabb felhivja a figyelmet az orszagban levo aldatlan jogi allapotokra.
Az valoban megfontolando lenne,hogy a bunelkovetonek kellene bizonyitania a vagyona eredetet. Tovabba, ha valaki "100 milliot" lop/csal/sikkaszt es modjuk
van anki 500 millioja, fizesse meg a teljes kar ketszereset a birosagi es nyomozoi eljaras osszes koltsegeit, es nem viselhessen felelos allast 20 evig.
Meg modjuk egy kis atnevelo kenyszermunka nem artana a tetejebe...
Kommunizmus, diktatura ide vagy oda azokaban az allamokaban, ahol a korrupciot
(a tarsadalomra gyakorolt negativ hatasat is figyelembe veve) megfeleo szigorral buntetik (lasd Kina) azert ott a harc a fehergalleros gazemberek
ellen sokkal eredmenyesebb.

medve1942 | 2009. október 4. | 18:06:48

Kéretik átkattintani erre a linkre: http://www.es.hu/?view=doc;24066
Az Élet és Irodalom új számának cikke (nem a legújabb, gondolom, az még csak papírként olvasható) pompás illusztráció ehhez a kérdéskörhöz.

Józsi | 2009. október 4. | 17:44:51

medve:

A gengszeterváltáshoz:
A szoc-ban a korrupció csúcsa tipikusan az alábbi volt:

A párttitkárnak járt a 2+2-es panel, a zsiguli,m évi SZOT beutaló és ha elment a helyi bölcsőde avatására, lehet, hogy a fiatal ovónéni kegyei is szóba kerülhettek.
Pénzben kifejezve ma ez max 30Millió.
Ehhez képest nézzük meg, hogy a 10-150 Milliárdos vagyonok milyen teljesítmény mellett, milyen jogalkotói és közigazgatási segédlettel "akkumulálódtak"?

Milyen katasztrofális következménnyel jártak az ipar, a mezőgazdaság, az ország lakosai létalapját jelentő gazdasági fundamentumok vonatkozásában.
Kevésbé absztraktan:
Ezért haladunk egyre gyorsabban az éhséglázadások felé.
És a Professzor úr vagy az ELTE jogi karának tanszékvezetőjei, hol voltak,mit tettek, amikor mindezeket - a kollégái, tanítványai, barátai működését - érzékelte?

Ezen a karon az összes mai vagy korábbi köztársasági elnök is professzor.

A jogász társadalom Werbőczi óta érzéketlen a magyar valóságra.
Meg is lett a történelmi következménye Mohácstól Trianonon át a mai napig.

Józsi | 2009. október 4. | 17:32:03

Talán még egy jellemző gondolat:

Ki emlékszik még arra, hogy az ún. parlamenti "Olajbizottság" működése során ugyan kit büntettek meg?

A Bizottság Elnökét és a : KORONATANÚT.

medve1942 | 2009. október 4. | 17:25:41

Rendszerváltás, gengszterváltás,,, egyik nem pontos, a másik kissé goromba. Nem lehetne a jó öreg marxi (?) terminológiával egyszerűen csak eredeti magyar tőkefelhalmozódásnak nevezni?

Józsi | 2009. október 4. | 17:23:15

walsz | 2009. október 4. | 11:12:46

A professzor úr bizonyára nem ismeri azokat a becsléseket, amelyek az olaj ügyek nemzetgazdasági kumulált kihatásait 1400-1800 Milliárd Ft-ra, az ÁFA ügyeket 1100-1300 Milliárd FT-ra, a bankkonszolidáció ügyeit 600-700 Milliárd Ft-ra, az önsorsrontó privatizáció hatásait 15 000 Milliárd Ft fölé becsüli.

Ebből vásárolták meg a rendőrség 1990 óta tartó folyamatos átszervezését és bizonytalanságban tartását -lásd a gazdasági rendőrség sorsát - a bíróságok és az ügyészség működése pedig 2009-re közröhej tárgyává vált, amint ezt bizonyára a Professzor úr is tudja.
A környezetvédelmi, energetikai, pénzügyi jogszabályok "alkotásának" pedig lassan már szabottnak tűnő ára van - és nemcsak a törvényeknek, hanem kormány-miniszteri rendeleteknek, sőt pl. hivatali állásfoglalásoknak is. (Lásd környezetvédelmi korrupciós ipar) Ehhez járulnak még a nem nyilvános ún. "szabályok" ,melyek mondjuk hetente ülése államtitkárok és h. államtitkárok "alkotnak " időről időre.
Erről az egész pártsemleges trágyadombról ennyire visszafogottan kommunikálni annak , aki mindezeknél sokkal többet tud -- hát legalábbis elgondolkodtató .

Kiváló példa az egészre a színesfémkereskedelem szabályozása.

A transzparencia és a normativitás hiánya nem a kivétel, hanem a szabály.
Bele is döglik a magyar kapitalizmus.

Nantal | 2009. október 4. | 12:38:15

santiago: 12:16:30

A meglátásaidat, az én tapasztalataim is alátámasztják...!
Én úgy látom, hogy az EGÉSZ "jogi ipar" FUNKCIÓJÁT szükséges EGYBEN KEZELNI, mert HA NEM, úgy az "oszd meg és uralkodj" elv érvényesül...!!!

aszfaltbetyár | 2009. október 4. | 12:28:01

Rendkívűl érdekes dolgokat taglal a T.szerző. A kartelezéssel kapcsolatosan csak annyit,hogy ismereteim szerint azt nem a cégek, hanem személyek követik el.Nem vagyok jogász,de a logika azt diktálná,hogy az elkövetőt kellene bűntetni és az általa okozott kárt, ami a cégnek haszon azt megtérítetni az állam javára GYORSÍTOTT ELJÁRÁSSAL. Erre lehetne módot találni,ha a politikusok ésszerű tőrvényt hoznának rá.A GENGSZTER váltás óta sok száz milliárd folyt ki,de Székely Zoltán képviselőn kívűl a haja szála sem görbűlt senkinek,hanem megbecsűlt esetenként milliárdos tagjai társadalmunknak. A kormányok pedig szemet hunynak mert mindig az lop többet aki a hatalmat BITOROLJA.

Nantal | 2009. október 4. | 12:26:21

medve1942: 10:58:07

A HASONLATOD "osztályon felüli"...!!!
Gratulálok...!
A mai helyzetet, "pontosan leíró", szerintem...!!!

santiago | 2009. október 4. | 12:16:30

Édesapám, mint magyar királyi p.ü. titkár részt vett törvénycikkelyek szerkesztésében.Ő mutatta nekem a hatvanas évek eljén, milyen törvénycikkeket
szerkesztenek olyan jogászok, akik ugyanarra, Pázmány Péter egyetemre jártak,
mint ő és ugyanannál a profnál vizsgáztak,mint ő (Moór?).
Édesapám e cselekedeteket. "kiskapuzásnak" titulálta.Sajnos mint a példák és
a tapasztalatom is azt mutatják, hogy az egész jogásztársadalom, szinte kivétel nélkül pontosan annyira korrupt, mint a mai kormány, a mai foci, etc..

walsz | 2009. október 4. | 11:12:46

az áfa szinte korlátlan mértékű visszaigényelhetősége

Emlékszünk még a Fideszes Varga Tamásra, aki több mint 2 milliárdos ÁFA csalást vitt végbe 1992 után a Fidesz javára.

A legnagyobb - hozzávetőleg százmilliárdos nagyságrendű - kárt az olajjal elkövetett visszaélések okozták az államnak.

Ez a százmilliárd bizony 1.500 milliárd fölött volt!

Állítólag előfordul, hogy a jogszabályalkotók saját gazdasági érdekkörük utasítására fogalmaznak meg kijátszható törvényeket, rendeleteket, állásfoglalásokat.

Tudjuk, böven elöfordult, és elö is fordul.

medve1942 | 2009. október 4. | 10:58:07

Nagyon jó interjú, még ha jogásziak is a válaszok.
"Nem vitatom, hogy a bűnözői szindikátusok megvesznek maguknak nagy tudású jogászokat, ám ettől még a jogászok döntő többsége tisztességes ember..." Aha. Erre csak Széchenyi tinta-bor hasonlatával lehet felelni: ha egy hordó tintába beleöntenek egy pohár bort, az tinta marad, de fordítva már egészen más a helyzet... (Jó, tudom, nem jogászokról mondta, de akkor is igaz.)
Orbán Viktort pedig kéretik nem bántani, volt neki hivatalos munkahelye is egy ideig, mégpedig Vezetőképző Intézetben. És milyen eredményesen dolgozott, mennyi möchtegern vezetőt képzett maga köré!

Nantal | 2009. október 4. | 10:23:37

A cikkhez, nagyon-nagyon GRATULÁLOK...!!!

Különösen az "ragadott meg", hogy a "jogászi társadalmon" (számomra = "jogi ipar"!) belül is, akadnak - talán -, tettre kész egyének, akik akár "jól is látják" a helyzetet...!!!

nugát | 2009. október 4. | 09:54:24

sün-süntelen | 2009. október 4. | 09:38:56

Igazad van, de kifelejtetted a főkolompost: Orbán elvtársat. Nincs még egy olyan magyar ember, aki annyit dolgozott volna, mint ő. És főleg olyan hasznosan... :D

Balango | 2009. október 4. | 09:52:44

A jogszabályokalkotás tényleg jelentős mértékben befolyásolt.

Az igazságszolgáltatás pedig pont annyira korrupt, amennyire az "szükséges".

Tudjátok, hogy egy-egy jelentősebb felszámolás esetében mennyit kap a felszámolót kijelölő bíró? Sokszor 10 milliós nagyságrendű tételeket.

sün-süntelen | 2009. október 4. | 09:38:56

Vannak azért kivételek! A Gyurcsány elvtárs példáúl nagyon keményen dolgozott mint KISZ-titkár Pécsett, s mégsem volt egy büdös vasa. A rendszerváltás idején még keményebben dolgozott, s így megkeresett néhány milliárdot. Nem csalással, de kemény melóval!! Most még az asszonyt is elküldi gürcölni mint vezérigazgatót az Altus-hoz.

irriga | 2009. október 4. | 09:03:12

Korrupció az, amiből engem kihagynak.

irriga | 2009. október 4. | 08:57:44

Há mintha a bankban is (magyar) emberek dolgoznának...

És mint tudjuk: Szent Péternek is magafelé hajlott a keze.

Tóth Mihály

- Az utóbbi húsz év nagy kárt okozó gazdasági bűncselekményeiről megjelent tanulmányaiban gyakran bírálta a jogszabályalkotókat. Mi a bűnük?

- Ezeknek a bűncselekményeknek döntő hányada valamilyen kedvezményhez, támogatáshoz, mentességhez kapcsolódott. Ilyen, visszaélésre lehetőséget teremtő jogszabály volt például a családtagonként összevonható vagy a mozgássérültek által behozott autó után járó vámkedvezmény, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáért járó dotáció, az áfa szinte korlátlan mértékű visszaigényelhetősége és a halasztott vámfizetés. A legnagyobb - hozzávetőleg százmilliárdos nagyságrendű - kárt az olajjal elkövetett visszaélések okozták az államnak. Előbb az, hogy üzemanyagként használták a fűtőolajként olcsóbban megvásárolt gázolajat, majd hogy a jövedéki adóval nem sújtott olajszármazékokat szőkítéssel gázolajjá alakították. A felsorolt esetek mindegyike megelőzhető lett volna körültekintőbb és előrelátóbb szabályozással. A jogszabályalkotóknak mindig kicsit a bűnözők fejével kell gondolkozniuk, s azt kell kitalálniuk, hogy a rosszban sántikáló miképp akarná kijátszani az általuk megfogalmazott törvényt. Ha ezt megteszik, akkor a törvénytervezet hibái idejében kijavíthatók.

- A jogásztársadalom miért nem jelzi egy-egy születendő törvény társadalmi vitájában a tervezett jogszabály gyengéit? Van, aki úgy véli: a jogászok azért sem teszik ezt, mert érdekükben áll, hogy a törvény többféleképpen is értelmezhető legyen. Ennek révén munkához jutnak, hisz a tudásuk nélkülözhetetlen a bonyolult és cseles szerződések megfogalmazásakor, no meg akkor, amikor egy visszaélés elkövetőjét védeni kell a bíróságon.

- Nem vitatom, hogy a bűnözői szindikátusok megvesznek maguknak nagy tudású jogászokat, ám ettől még a jogászok döntő többsége tisztességes ember, s nem arra adja az életét, hogy bűnözők szolgálatába álljon, és nem mosolyog kajánul azon, ha születik egy kijátszható jogszabály. Abban viszont igaza van, hogy jelenleg nincs a mindennapos munkában gyakran ellenérdekű feleket tömörítő jogásztársadalomnak olyan igazán hatékony intézményes szervezete, amin keresztül eredményesen felléphetne a születendő törvények és rendeletek kontrollja érdekében. Erre talán szükség lenne.

- Állítólag előfordul, hogy a jogszabályalkotók saját gazdasági érdekkörük utasítására fogalmaznak meg kijátszható törvényeket, rendeleteket, állásfoglalásokat. Utóbb az említett érdekkör a szándékosan kialakított jogréseken átbújva - az államot megkurtító - milliárdos haszonhoz jut.

- Korábban, ügyészként és helyettes államtitkárként magam is sokat gondolkoztam azon, hogy bizonyos előnyös helyzetek jogi környezetének kialakítása - egy jól behatárolható érdekkör számára - a tudatosság avagy a dilettantizmus eredménye-e? Akkoriban makacsul ragaszkodtam ahhoz, hogy a dilettantizmus tehet mindenről. Mostanra ez a hitem megrendült. Azt ugyan még nem állítom, hogy a törvények hibáit a tudatosság diktálja, de nem állítom azt sem, hogy ez kizárt.

- Milyen tapasztalatok bizonytalanították el?

Tóth Mihály
Fotó - Wéber Tamás - Több is volt. Egyszer például egy országos bűnügyi vezető azt írta tanulmányában, hogy az egyik, jelentős anyagi kihatású intézkedésüket "vissza kellett vonni". Később rákérdeztem, s akkor ő megerősítette, hogy a minden racionalitást nélkülöző utasítás a politikától érkezett, a visszavonás révén pedig bizonyos körök nagyon jól jártak. Ám előfordultak ennél közvetlenebbül tetten érhető esetek is. Jogászi körökben annak idején sokáig beszéltek róla, hogy a pártszékházak vásárlásakor egyes pártok parlamenti többségüket felhasználva kifejezetten a saját érdekeiknek megfelelően módosítottak jogszabályokat.

- Az emberek úgy látják, hogy míg a múltban egy soron kívüli Zsiguli, egy dunakanyari telek, vagy egy kiutalt tanácsi lakás jelentette a politikai korrupciót, ma nem csupán a nagyságrend, hanem a megvesztegetés természetrajza is megváltozott. Ön hogyan jellemezné a panama rendszerváltás utáni történetét?

- A korrupcióról sokan úgy vélték, hogy az a hiánygazdaság terméke, vagyis ha megszűnik a hiány, elsorvad a korrupció is. Aztán viszonylag gyorsan kiderült, hogy a vesztegetések rendszere nem csak merőben "rendszersemleges", hanem a piacgazdaság által megnyíló új lehetőségek révén még erősödhet, terjedhet is. A politikai korrupció leglátványosabb formái a privatizációs visszaélések voltak. Azok a viszonylag csekély számban ismertté vált, de igen nagy port kavart bűncselekmények, amelyeket a mögöttünk álló évtizedekben úgynevezett "privatizációs bűncselekménynek" szoktak tekinteni, mind többé-kevésbé összefüggött a megvesztegetés valamilyen formájával. Csak néhányat említek, kiemelve a frekventált szereplők köréből: ilyen volt például Budapesten a belvárosi polgármester ügye, aki a Technoimpex székházát a piaci ár ötödéért herdálta el, vagy amikor az Országgyűlés közbeszerzési bizottságának elnöke szintén egy privatizációval is összefüggő közbenjárásért kért 200 millió forintot egy vállalkozótól. Önkormányzati telkeken lévő privatizált vagyon kapcsán pattant ki az ÁPV Rt. tanácsadónőjének hírhedt ügye is, s a bankbotrányok szinte mindegyikének volt korrupciós szála. Jogászként óvakodnék kifejezett politikai szempontokat keverni ezeknek az ügyeknek a kipattanásába és lezajlásába - ilyet egyébként a bűnügyi vizsgálatok is csak igen ritkán tártak fel. Különben valamennyi, a lehetőségek közelébe kerülő politikai erő reprezentánsa a húsz év alatt kisebb-nagyobb mértékben kompromittálódott. Annyit azonban mégis el kell mondani: nehéz megszabadulni attól a gondolattól, hogy sokszor nem a rátermettség, a kemény munkával felhalmozott tőke, sőt nem is a szerencse, hanem gyakran a személyes összefonódások, a kapcsolatok, a pozíciók, a bennfentes információk, vagy a privatizált vagyonból való részesedés ígérete, esetleg ténye működött milliomos-, vagy akár milliárdos-csinálóként. S ha megvan a vagyon, az már akár minimális rátermettséggel tovább növelhető, hogy végül olyan tekintélyerősítő tényezővé váljon, amely ki is zárja, hogy bárki utólag eredményesen firtathassa az eredetét. Ugyanakkor a politikailag nyilván determinált jogalkotás az úgynevezett "spontán privatizáció" megengedésével erősítette a visszaélések lehetőségeit, s mire a magánosítás valamelyest korrektebb jogi keretei, feltételrendszerei kialakultak, az átalakulások jelentős része le is zajlott.

- Tanulmányaiban arról is írt, hogy a gazdasági bűncselekmények elkövetőit a rendőrség felkészületlensége is bátorítja. Ahhoz, hogy a rendőrség állja a harcot a fehérgalléros bűnözőkkel szemben, legalább olyan tudású gazdasági szakembereket kellene alkalmazniuk, mint amilyeneket a bűnözők. Csakhogy az ilyenek drágák, a rendőrség nem tudja őket megfizetni.

- Pedig erre nem szabad sajnálnunk a pénzt. A gazdasági élet roppant sokrétűen specializálódott, így a gazdasági bűncselekmények is specifikussá váltak. Ezekkel szemben a rendőrség akkor lehet eredményes, ha maga is alkalmaz specialistákat. A fejlett világban ez már így van, Svájcban láttam, hogy a gazdasági bűncselekmények felderítésén a rendőrökkel folyamatosan együtt dolgoznak rendkívül felkészült, közgazdász végzettségű revizorok, s az eljárás kezdetétől a végéig segítik a nyomozók munkáját. Nálunk a szakértő csak akkor lép be, amikor már megtörtént a bizonyítékgyűjtés, holott akkor már sokszor késő. A gazdasági szakembernek részt kell vennie a vizsgálat stratégiájának kidolgozásában, ő mondaná meg, hogy milyen bizonyítékokra van szükség, és milyen kérdéseket kell feltenni a gyanúsítottnak, a tanúknak.

- A rendőrök viszont sokszor a gazdasági bűncselekményekben ítélkező bírókat tartják felkészületlennek. Az ő igazukat erősíti, hogy a nagy publicitást kapó, gazdasági perekben a bíróságok egymással ütköző ítéleteket hoztak.

- Kétségtelen, hogy a Tocsik-, az Agrobank-, a Lupis- vagy a Postabank-perben első- és másodfokon bántóan különböző ítéletek születtek. A fenti esetek már nem magyarázhatók meg azzal, hogy azt mondjuk: az elsőfokú bíróság fölött azért van másodfokú bíróság, hogy helyrehozza az első esetleges tévedését. Az említett perekben hozott eltérő ítéleteknek számos oka van. Az egyik, hogy sokáig kialakulatlanok voltak - s részben még ma is azok - a gazdasági jog alapfogalmai. Sokáig hiányzott, s ma is csupán formálódik a gazdasági bűnözés jellegzetes és újszerű formáit érintő következetes legfelsőbb bírósági megítélés, s ennek megfelelően hiányzik az elvi irányítás. Ugyancsak gondnak látom, hogy a bírók és az ügyészek nem kapnak speciális, gazdasági ismereteket nyújtó képzést.

- Szakmai prognózisa szerint mik lehetnek nálunk a közeljövő nagy gazdasági bűnügyei?

- A nemzetközi adócsalások, valamint a bűnös úton szerzett pénzek legalizálása a határokon átnyúló hálózatokon át. Emellett ugyancsak súlyos gondnak látom a kartellezést, ami gyakran - így például az útépítéseknél - tízmilliárdos kárt okoz az államnak.

- A kartellezőkre viszont egyre sűrűbben lecsap a Gazdasági Versenyhivatal.

- Ez valóban siker. Ám nem szabad megelégednünk azzal hogy a versenyhivatal megbírságolja a kartellezőket, fel kell ellenük lépni a büntetőjog eszközeivel is. A kartell-bűncselekmény három éve nálunk is börtönnel sújtható. A kartellezésben résztvevő tőkeerős cégek a versenyhivatal bírságát könnyedén kifizetik, így ezzel nehéz őket elijeszteni az összejátszástól. Ám ha a kartellezésben résztvevő cégvezetőket a szabadságuk elvesztése is fenyegetné, akkor annak lenne visszatartó hatása.

- Nem vitatom, ám a börtön önmagában nem mindig ijeszti el a gazdasági bűncselekmények elkövetőit. Az is kell, hogy a hatóság tárja fel, és vonja el a bűncselekmény révén megszerzett vagyont. S ebben eddig kevés eredményt mutattunk fel.

- Magam is így látom. Az utóbbi években a gazdasági bűncselekményekkel okozott kár kevesebb mint tíz százaléka térült meg. A bűnözők néha azt mondják: megéri leülni néhány évet, hiszen miután kikerülők, annyi pénzem lesz, hogy még az unokám se fog nélkülözni. Annak érdekében, hogy a gazdasági bűnözés rentabilitását megszüntessük, az eddiginél határozottabban és következetesebben kell élnünk a vagyoni szankciókkal, a bűnös úton szerzett javak elkobzásával.

- Csakhogy a profi elkövetők eldugják, rokonaikra, barátaikra íratják a törvénytelenül szerzett pénzt. A rendőrség a bűnelkövetőt körözi, az ellopott vagyont viszont nem.

- Információim szerint ebben nagy előrelépés várható, ugyanis az ORFK rövidesen vagyonfelderítő egységet állít fel. Az egység minden jogot megkap arra, hogy felkutassa az elkövető elrejtett vagyonát. Az viszont továbbra is gond, hogy nálunk csak akkor lehet a felderített vagyont elvonni, ha bizonyítható, hogy bűncselekményből származik. Európa számos állama ebben megelőzött bennünket, ott a bűnelkövető vagyonát zár alá veszik, s neki kell bizonyítani, hogy legálisan szerezte. Ha nem tudja, elkobozzák tőle.

Adatlap

Tóth Mihály 57 éves, Budapesten született, ott is él. Több mint húsz évig ügyészként dolgozott, közben tanított, és tudományos fokozatot szerzett. 1998-tól két évig az IM helyettes államtitkáraként a büntetőjogi területet felügyelte. Tíz éve professzor, a Pécsi Tudományegyetem büntetőjogi tanszékét vezeti, oktat a PPKE-n és az ELTÉN is. A Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének munkatársa, a Magyar Büntetőjogi Társaság elnöke, a Magyar Jogász Egylet büntetőjogi szakosztályának titkára. Több könyve, monográfiája jelent meg, többek között a gazdasági büntetőjog és a büntető eljárás emberi jogi aspektusai tárgykörében.