Bárdos Judit főtitkár sajtótájékoztatón közölte, levelet írtak a fideszes politikusnak, emlékeztetve, hogy a rendőrök a közbiztonság fenntartása közben szenvedtek fizikai és mentális sérüléseket, ezért elvárható, hogy legalább olyan mértékű kártérítésben részesüljenek, mint azok a civilek, akik "a műveleti területen, távozásra felszólítás után" sérültek meg.

Elmondta, hogy a Magyar Televízió székházának 2006. szeptemberi ostromakor 206 rendőr szenvedett sérülést - volt, aki infarktust kapott -, az ősszel pedig összesen 399-en sérültek meg, s ők együttesen több mint négyezer napot töltöttek betegállományban.

Arra is kitért, hogy aki tehette közülük, azóta a nyugdíjazását kérte. A főtitkár úgy tudja, alig néhány érintett fordult kártérítési igénnyel a bírósághoz, sokan tartanak a munkáltatójukkal szembeni kereset megindításától.

Bárdos Judit hozzátette: nem az a céljuk, hogy az állampolgárokkal szemben brutálisan fellépő rendőrök elleni eljárásokat megakadályozzák, hanem hogy a sérüléseket azonos mércével mérje az állam. (Az új Országgyűlés korábban határozati javaslatban kérte fel a kormányt, hogy elégítse ki mindazok megalapozott kártérítési igényét, akik a 2006. augusztus 20-i budapesti tűzijátékkal összefüggésben, illetve a 2006. szeptember 17. és október 25. között történt rendőri fellépés következtében jogsérelmet szenvedtek.)

A BRDSZ levélben fordult  Sólyom László államfőhöz is. Azt várják a köztársasági elnöktől, kérjen előzetes alkotmánybírósági normakontrollt, ha az Országgyűlés elfogadja azt az alkotmánymódosítást, amely a rendvédelmi és fegyveres testületek tagjainak passzív választójogát korlátozná.

A fideszes Lázár János és Kocsis Máté indítványa kimondja, hogy a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését követően három évig nem indulhatnak jelöltként a választásokon.

Bárdos Judit közölte, véleményük szerint a köztársasági elnök által alá nem írt törvényszövegnek nincs alkotmányos ereje, így az Alkotmánybíróság megsemmisítheti.

Hozzátette, hogy noha levelüket Sólyom Lászlónak címezték, mivel a javaslat zárószavazását jövő csütörtökre halasztotta a Ház, előfordulhat, hogy "Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke Schmitt Pál államfőnek küldi meg" aláírásra.

Mivel az alkotmánymódosítási javaslatot egyéni képviselői indítványként nyújtották be, így nem kellett egyeztetni róla az érdekképviseletekkel - kifogásolta a szakszervezeti vezető.

Mint mondta, az indítvány úgy korlátozza a fegyveres testületeknél dolgozók passzív választójogát, hogy nincs ellentételezés, azaz a rendőrök továbbra is méltatlanul alacsony jövedelemért dolgoznak. Arra is kitért, hogy értelmetlen a helyi önkormányzat munkájában való részvételtől eltiltani a települést jól ismerő körzeti megbízottat, és a rendőrséget érintő törvények színvonala is javulhatna, ha több egykori rendőr lenne az Országgyűlés tagja.

Bárdos Judit azt is nehezményezte, hogy a szakszervezetek keveset tudnak a kormány tervezett, a munkavállalókat érintő terveiről, így például a szolgálati törvény módosításának részleteiről.