Miniszterjelölti meghallgatásán Matolcsy szintén a zöldberuházások gazdaságdinamizáló hatásáról beszélt – volt szó Zöld Bankról, négy év alatt 500 milliárdos épületfelújítási programról, a megújulóenergia-felhasználás növeléséről – ezekből semmi sem valósult meg, olyannyira, hogy egyetlen új szélerőmű-beruházásra sem adtak engedélyt, az egyetlen komolyabb napenergia-tendert pedig botrányos körülmények között visszavonták.
|
| Emléktábla áll egy romként megőrzött devecseri házon az "emberi hanyagság és kapzsiság természeti és emberi áldozataiért" - Kurucz Árpád / Népszabadság |
Bár az új kormányzati struktúra bemutatásakor a miniszterelnök azt ígérte, nem csökken a környezet- és természetvédelem súlya, az állítást nehéz volt komolyan venni. Lépésről lépésre leépítették azokat a fékeket és ellensúlyokat, amelyek 1990 óta gátat szabtak a mindenkori hatalom környezetromboló ötleteinek.
Az alkotmányból kikerült a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog, megszűnt a jövő nemzedékek érdekeit képviselő országgyűlési biztos hivatala, a hatósági ellenőrző kapacitás pedig a szakterületet kiemelten sújtó megszorítások miatt teljesen leépült.
A kormány személyi döntéseivel is sokat tett azért, hogy az állami környezet- és természetvédelem maradék tekintélyét tovább erodálja. A környezet- és természetvédelmi főfelügyelőség élére megfelelő végzettség és szakmai tapasztalat nélkül kinevezett Tolnainé Szatmári Katalinról az elmúlt években nemcsak a hozzáértés teljes hiánya derült ki, hanem az is, hogy a doktori címe, a diplomája és a nyelvvizsgája is megkérdőjelezhető, ennek ellenére Fazekas Sándor agrárminiszter – a zöldszektor kijelölt gyámja – a múlt év végéig a posztján tartotta őt.
A főfelügyelőségről egy fő kivételével mindenkit eltávolítottak, aki szakképzettsége és gyakorlata alapján értett az élővilághoz vagy az élővilág-védelmi jogi szabályozáshoz. Öt nemzeti parki igazgatót leváltottak, helyükre csak kisebb részben kerültek szakemberek. A természetvédelmi helyettes államtitkári posztra egy szakmán kívüli jogász került.
Hasonlóan inkompetens, de erős politikai hátterű „szakemberre” bízták a székesfehérvári székhelyű felügyelőség vezetését is: Zay Andrea korábbi iskolaigazgató és fideszes önkormányzati képviselő, a Búbos Banka környezetvédelmi kör aktivistája egyebek közt azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy két héttel a 2010. októberi vörösiszap-katasztrófa előtt tökéletesen rendben lévőnek találta az ajkai vörösiszap-tároló védműveit.
|
| Devecser határa két évvel a katasztrófa után |
A fajsúlyos zöldtárca, illetve zöldminiszter hiánya okolható azért is, hogy a kormány a környezeti következmények mérlegelése nélkül, az egyébként kötelező stratégiai környezeti hatásvizsgálatot is elbliccelve köteleződött el a paksi atomerőmű bővítése mellett, opcionálisan egy dunakanyari szivattyús-tározós erőmű felépítését és a Duna fajszi duzzasztását is előrevetítve.
A parlament kikerülésével megkötött Orbán–Putyin-megállapodás előkészítésekor egyáltalán nem vizsgálták például a nagy aktivitású, sugárzó hulladék tartós elhelyezésének lehetőségeit és költségeit (a kiégett fűtőelemeket jelenleg Pakson, az erőmű területén tárolják, és az új blokkok használt üzemanyagával kapcsolatban is csak ideiglenes befogadásra tett ígéretet az orosz fél); illetve azt, hogy milyen hatást gyakorol majd a beruházás a megújulóenergia-szektorra.
A vidékfejlesztési tárca környezetügyi államtitkárságának véleményét bevallottan nem kérte ki a kormányfő az egyezmény aláírása előtt, a parlamenti zöldbizottságnak ígért utólagos tájékoztatást pedig végül nem tartotta meg a klíma- és energiaügyi államtitkár.
A kormányzati környezet- és természetvédelem alulteljesítése több uniós kötelezettségszegési eljárást is indukált: egyebek között a hulladék-keretirányelv átültetésének elszabotálása, illetve az almásfüzitői vörösiszap-lerakón zajló veszélyeshulladék-kezelés engedélyezése miatt kell(ett) Brüsszelben magyarázkodnunk.
A teljes koncepciótlanság jegyében és a szakmai irányítás ellehetetlenülését demonstrálva a kormány illetékese egyszerre lobbizik Brüsszelben a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának fenntartásáért, és támogatja nyilatkozatban az EU–USA szabad kereskedelmi megállapodást, amely megnyitná az európai piacot a génkezelt növények és szaporítóanyagok előtt.
A környezetvédelmi átszervezés legvitatottabb része a vízügy kettéosztása, majd teljes egészében a belügyi tárca alá rendelése volt: ez ellen a teljes hazai vízügyi szakma és a tudomány illetékes szekciója tiltakozott, mindhiába. A változtatást félhivatalosan azzal indokolták, hogy a BM a közmunka gazdája, a vízügyben pedig rengeteg (és egyre több) közmunkás dolgozik.
Az egyik következmény az lett, hogy tavaly éppen a tavaszi költési időszakban vágták tarra medertisztítás címén az ártéri füzeseket, felmérhetetlen természetvédelmi kárt okozva. Az intézkedés egyébként a kormány hivatalos vízstratégiájának is ellentmond; a dokumentumban az szerepel, hogy a közmunkásokra és önkéntesekre épülő, katasztrófavédelmi logikájú ár- és belvízvédelmet – főként hatékonysági megfontolásból – fel kellene váltania a professzionálisan szervezett, a tervszerű megelőzésre alapuló védekezésnek.
Lőttek a nyári lúdnak
A Fidesz-kormány környezeti érzékenységét mutatja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvénymódosító javaslata arról, hogy a védett fenyőrigó, a vadgerle, a fürj, a nyári lúd, a barátréce, a menyét és a nyuszt vadászható legyen. Semjén a javaslatot olyan vizsgálatokkal indokolta, amelyek elvégzéséről rajta kívül senki sem tudott. Végül csak a korábban védettnek számító nyári lúd vadászatát engedélyezte a törvény. (H. M.)
