A menesztés oka formálisan tehát az átszervezés volt, illetve arra hivatkoztak, hogy a Kúria elnöke a megváltozott szabályok szerint csak az lehet, aki öt éves magyarországi bírói gyakorlattal rendelkezik. Bakának viszont ez nem volt meg, azt pedig, hogy 17 éven át Strasbourgban ítélkezett, nem vették figyelembe.
|
Baka András
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Ő viszont a panaszában azt állította, hogy azért kell mennie, mert a nyilvánosság előtt szót emelt a kormányzati elképzelések ellen. A parlamentben egyenesen azt állította, hogy az OBH vezetőjének hatalma „korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen" lesz, s az új igazgatási rendszer „jogköreiben és szervezeti megoldásaiban példátlan a mai Európában (...) de még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is".
A volt főbíró arra is felhívta a figyelmet, hogy a sarkalatos törvények ne „egy-egy párt, partikuláris szervezet, vagy társadalmi csoport, hanem a jogállamon alapuló egész nemzet érdekeit szolgálják", mivel ezek a jogszabályok hosszú távra határozzák meg a független igazságszolgáltatást. Arról is beszélt, hogy az alkotmányos intézmények tekintetében a kétharmados többségnek bölcs önmérsékletre lenne szüksége, jelezve ezzel a jogállam melletti elkötelezettségét. Aki ezzel ellentétes gyakorlatot folytat – tette hozzá –, számíthat arra, hogy kiiratkozik Európából.
Az emberi jogi bíróság első fokon leszögezte: Baka András megbízatásának idő előtti megszüntetése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert a megbízatását megszüntető döntés ellen nem állt rendelkezésre jogorvoslati lehetőség. Menesztésének valódi oka pedig a strasbourgi fórum szerint valójában inkább az lehet, hogy egyes jogalkotási lépéseket bírált, s nem a Legfelsőbb Bíróság átszervezése. Így sérült Baka véleménynyilvánításához való joga is.
Az ítéletből kiderül, hogy a strasbourgi fórum szerint a várományt – például a jövőbeni keresetet – nem védi az emberi jogi egyezmény. Baka erre hivatkozással több mint hétszázezer euró kártérítést kért, ami nem feltétlenül megalapozatlan követelés, mert az anyagi vesztesége okozati összefüggésben áll más jogainak – a véleménynyilvánítás szabadságának – megsértésével. A pontos összegről azonban korábban nem döntött a bíróság, hanem egyezségre szólította fel a feleket.
A szerdai tárgyalás után Cech András, Baka jogi képviselője elmondta: alapvetően a kormánynak tettek fel kérdéseket, egyebek mellett arra vonatkozóan, hogy egy volt strasbourgi bíró miért alkalmatlan a nemzeti bírósága elnöki posztjának betöltésére. Azt is firtatták, komolyan gondolja-e a kabinet, hogy az emberi jogi bírósági posztokat – amit korábban állítottak – valóban politikai alkufolyamat eredményeként töltik be. Arra is kíváncsiak voltak, mi a magyarázata, hogy Baka menesztése kapcsán jogorvoslati lehetőséget sem biztosítottak.
Cech András mindezek alapján úgy véli, a Nagykamara döntése sem tér majd el az első fokon kihirdetett verdikttől. Arra számít ugyanakkor, hogy Baka kártérítési igényéről is dönteni fognak – a volt főbíró 224 millió forint vagyoni és hatmillió forint nem vagyoni kárpótlást, valamint 46 millió forint eljárási költség megtérítését kérte –, hiszen a magyar kormány korábban nem mutatott hajlandóságot a megegyezésre. Arra vonatkozóan azonban nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, hogy mekkora összegről lehet szó, csak annyit mondott: reményei szerint ősszel kihirdetik majd a jogerős ítéletet.
