A köztisztviselő pénztári és bankellenőri feladatokat végzett a hivatal gazdálkodási osztályán. Négy évvel ezelőtt nem engedélyezett átutalni két, egyenként 18 millió 750 ezer forint értékű, üzletviteli tanácsadásról szóló számlát, mert arról hiányzott a szabályos hivatali ellenjegyzés.
Ez formailag egy „ellenjegyzem” bélyegzőt jelent, rajta a dátum, valamint az arra jogosult aláírása. Ötmillió forint felett ez a jegyző hatásköre. Csorbáné a számla alaki hiányosságát jelezte a csoportvezető, valamint az osztályvezető felé, de nem kapott választ, viszont a 37 millió 500 ezer forintot másnap átutaltatták egy kolléganőjével, aki a kiadási utalvány aljára ráírta: „az átutalás utasításra történt”. Ezenfelül aláírta Csorbáné feljegyzését, amelyen az állt: „kötelezettségvállalás, ellenjegyzés nincs!”
Csorbáné bejárta a szolgálati utat, végül Zombor Gábor polgármesternek is írt, de egyetlen feljegyzésére sem kapott választ. Viszont Metzinger Éva jegyző egy másik osztályra szerette volna áthelyezni, Finta Zita, az osztályvezetője pedig kényszerszabadságra akarta küldeni. Egyikre sem volt hajlandó, felvette a munkát, de a dolgozóasztalát kiürítették, szekrénye kulcsát elvették, számítógépének a belépési kódját megváltoztatták. Végül a pénztárban találta magát. Abban az évben jutalmat sem kapott. Betegállományba került, a diagnózis szerint pszichikai eredetű bajjal.
2011-ben jelezte, hogy nyugdíjba vonul, majd munkaügyi pert indított a hivatal ellen. A városi bíróság első körben elutasította a keresetét. Az ítélet lényege: Csorbáné a makacsságával hozta magát ilyen helyzetbe. A másodfokú bíróság új eljárásra kötelezte a városi munkaügyi bíróságot.
Ekkor már a kecskeméti képviselő-testület előtt is téma volt a két nagy összegű számla ügye: az ellenzéki képviselők azt feszegették, hogy kiktől és milyen okból kér az önkormányzat számviteli tanácsadásokat. Kiderült, ezen a jogcímen tanulmányokat rendelt meg a polgármester egy uniós közlekedésfejlesztési pályázathoz, miközben a pályázatban való részvételt csak utóbb szavazta meg a testület.
Amikor Király József, a szocialisták frakcióvezetője másolatot kért a jegyzőtől a meglehetősen drága tanulmányokról, azt a választ kapta írásban, hogy erre nincs mód, mert szerzői jogvédelem alá esnek.
Csorbáné újrakezdődött perében a hivatal nem tudta érdemben megindokolni a köztisztviselő elleni retorziókat, ezért a városi munkaügyi bíróság megítélte részére az elmaradt jutalmát, valamint egymillió forint kártérítést. A hivatal fellebbezett, és a másodfokú tárgyalásra új bizonyítási stratégiával álltak elő: benyújtották a Csorbáné által alakilag szabálytalannak ítélt számlákat és teljesítésigazolásokat. Jobban jártak volna, ha nem teszik: a hivatal által benyújtott dokumentumokon ugyanis egyértelműen látszik, hogy lekozmetikázták róluk a másik köztisztviselő tiltakozó feljegyzését és aláírását, illetve a számlára, valamint a teljesítésigazolásra utólag rákerült egy pályázati projektszám.
Csorbáné az elsőfokú ítéletet helybenhagyó, jogerős győzelme után a törvényszékről átsétált a Kecskeméti Járási Ügyészségre, és közokirat-hamisítás, valamint hamis tanúzás miatt feljelentést tett. Azt mondta: a perben a becsületéért küzdött, de az tűrhetetlen, hogy volt hivatala úgy próbálja bizonyítani az igazát, hogy közben iratokat hamisítanak.
A számlákat azóta már a Köz ponti Nyomozó Főügyészség is vizsgálja. Nagy Andrea szóvivő azt mondta, a hivatal hűtlen kezelés gyanújával indított eljárást, gyanúsítottja még nincs az ügynek, de ennél többet nem kívánt mondani.
