Mivel Szabó indítványának megtárgyalását az összes ellenzéki frakciót támogatta, az ülést össze kellett hívni – a Fidesz azonban a javaslat tárgysorozatba vételét meg tudta akadályozni képviselőinek távolmaradásával.
Az LMP-s Sallai R. Benedek azzal érvelt, hogy a jelentős környezetpusztítás árán megvalósuló projekt nem nemzeti, nem keresztény, és nem is polgári, hiszen meglévő, védendő nemzeti értéket áldoz fel egy nehezen indokolható beruházás kedvéért.
Sallai szerint a gazdasági érdekcsoportokkal szimbiózisban élő „fanyűvő” kormány a közérdeket egyre inkább beépíthető beton-köbméterekben méri, a megmaradt zöldterületekre pedig beruházási helyszínként tekint. – Budapesten kétmillió lakosa egyre kilátástalanabban keresi azokat a területeket, ahol biciklizni tanulhat a gyerek, tiszta levegőben és csöndben sétálhat a nyugdíjas.
Leghátul kullogunk az európai fővárosok között az egy főre jutó zöldterületet tekintve,
azt pedig valószínűleg a legelvakultabb fideszesek sem hiszik el, hogy egy zöldtető vagy egy frissen lerakott gyepszőnyeg ugyanannyi ökológiai szolgáltatást nyújt, mint egy százéves platánfa – fogalmazott lapunknak az ülés után.
Az MSZP-t képviselő Kunhalmi Ágnes szerint a Liget Budapest projekt az abnormális magyar politika kísérőtünete: a városvezetés gyenge és koncepciótlan, a kormány erőszakos és gátlástalan, ez az egyveleg pedig sorozatosan újratermeli a környezet- és demokráciarombolást az emberek akarata ellenére véghezvitt fairtásokkal, kopasz őrző-védőkkel és jogsértésekkel. - Ezek a módszerek a féldiktatúrákat és a magyar pártállami időket idézik, a kormányzás már nem szól másról, mint néhány további beruházás lenyúlásáról – szögezte le, hozzáfűzve: „A vezetőszár és a bilincs a fideszes képviselőket is utoléri”.
Tuzson Bence kommunikációs államtitkár szerint inkább a valódi gondokkal, például a migrációval és a terrorveszéllyel kellene foglalkozni, Harrach Péter pedig gigantikus romkocsmának nevezte a Ligetet, ahol végre a millenniumi időket idéző építkezések kezdődnek, mindenféle környezetvédelmi probléma nélkül. Kósa Lajos blöffnek minősítette a rendkívüli ülés összehívását, szóvá téve, hogy még a kezdeményezés aláírói közül sincs ott mindenki.
A vita alatt a parlament előtt tüntettek a ligetvédők; szóvivőjük, Csák Gergely szerint a múzeumok és a kormány helycseréjét (ami a Liget beépítésének fő motivációja) a közvélemény határozottan ellenzi. -A Liget-projekt és Orbán Viktor miniszterelnök beköltözése a budai Várba összesen 500 milliárd forintba kerül, amiből minden magyar családra 200 ezer forintnyi kiadás jut – hangsúlyozta, hozzátéve: szeptemberre tömegtüntetést szerveznek a Városligetért.
A szerdai nap Liget-krókinájához tartozik az is, hogy a Városliget Zrt. szerint a Fővárosi Csatornázási Művek vizsgálata megállapította: a korábbi hírekkel ellentétben nem mérgezés okozta a Városligeti tó kacsáinak a napokban észlelt pusztulását. Utóbb azonban a csatornázási cég előállt a cáfolat cáfolatával, mondván: nem készült olyan vizsgálat, amiből egyértelműen megállapítható lenne a madárpusztulás oka.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Eközben egyre bizarrabb részletek szivárognak ki arról az incidensről, amely július 17-én éjjel történt a Ligetvédők sátrainál. Az akkori (eleinte forrás nélküli) beszámolók szerint részeg hangoskodók „így kell Ligetet védeni!” felkiáltással megrugdosták az egyik sátrat, egy 11 éves kislány sérülését okozva. A demonstrálók rendőrt hívtak, megtörtént az adatfelvétel, a rendőrség mégis csak késve, igen elnagyoltan számolt be a történtekről. Most az Index kiderítette, hogy az ügyben vizsgálat folyik, a legfrissebb fejlemény, hogy „felmerült a rendőrség szolgálaton kívüli, szabadidejüket töltő hivatásos állományú tagjainak érintettsége, így az ügyben keletkezett iratokat a rendőrség megküldte a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek”. Ha a támadást valóban rendőrök követték el, az mindenképpen új fejezetet nyit a Liget-projekt erőszak-krónikájában.
