Tapodtad sem sikerült előrelépni a jövő évi minimálbérről és szakmunkás bérminimumról szóló tárgyalásokon. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) csütörtöki ülése után Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) elnöke elmondta: a kormányt képviselő Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár azt kérdezte a munkavállalói oldaltól, hogy mennyit tudnak engedni a követeléseikből. A szakszervezetek viszont arra vártak volna választ, hogy a kormányzati oldal mit ajánl.

Kiderült, hogy a kabinet a már sokadik tárgyalási fordulóra sem állt elő konkrét számokkal, s erről – a korábbi hírekkel szemben – a szerdai kormányülésen nem esett szó. Így továbbra is csak azt tudni, hogy a már elfogadott jövő évi költségvetés és adótörvények szabta kereteken belül tudják elképzelni a kötelező bérek emelését. Kordás szerint viszont nem kis bizonytalanságot okoz, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban öt százalékot mondott be, de később Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már csupán két és fél százalékról beszélt.

A MASZ és a Munkástanácsok számára ez, miként a vállalkozói oldal által ajánlott három százalék is elfogadhatatlan. A céljuk ugyanis a minimálbér kilenc, a szakmunkás bérminimum 13 százalékos emelése. Gaskó István, a Liga elnöke nyolc-kilenc százalékkal is beérné, de úgy látja, a vállalkozók végletesen megmakacsolták magukat. Maga azt sem tartja kizártnak, hogy a kormány előbb enged, és késznek mutatkozik eddigi álláspontja felülvizsgálatára.

A kilenc és a 13 százalék nem tárgyalási alap – jelentette ki kérdésünkre a munkaadói oldal képviseletében Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Ez a GDP idei növekedésének három-négyszerese, s ekkora bérnövekményt képtelenek lennének kitermelni. Szerinte a szakszervezetek is pontosan tudják, hogy kormányzati beavatkozás, tehát a béreket terhelő adók és járulékok csökkentése nélkül a követelésük megvalósíthatatlan, de a kabinet nem enged.

Az álláspontok így rendkívül messze vannak egymástól – hangsúlyozta Dávid. Azt mindazonáltal nem zárta ki, hogy a vállalkozói oldal hajlandó érdemben elmozdulni, konkrét számot azonban nem kívánt mondani. Azt viszont megismételte, hogy amennyiben a szakszervezeti oldal hajlandó engedni, érdemi ajánlatot tudnak tenni, ami a háromhoz képest nem csak néhány tized százalékot jelentene.

A főtitkár ugyanakkor hozzátette: az egyeztetésen ismét kérték a kormányt, hogy tisztázza végre, miként kell értelmezni azt a szabályt, amely szerint a négyszáz négyzetméternél nagyobb üzletekben hetven négyzetméterenként legalább egy eladót kell alkalmazni. A nagyobb kereskedelmi egységekbe emiatt tízezres nagyságrendben kellene felvenni embereket, és Dávid szerint attól is függ, milyen álláspontot képviseljenek a bértárgyalásokon, hogy ez mekkora plusz terhet jelent majd a vállalkozásoknak.

Az egyeztetés jövő szerdán folytatódik, és azt úgy kell lezárni, hogy legkésőbb az év utolsó napján megjelenhessen a Magyar Közlönyben, mennyi a jövő évi minimálbér és bérminimum összege. Ha nincs megegyezés, a kormány a számokat egymaga mondhatná be.