Pedig idén már február közepén lezárult a felsőoktatási jelentkezési eljárás, és a diákok zömmel elektronikus úton „adják be” jelentkezési lapjaikat, vagyis azokat a korábbiaknál jóval egyszerűbb összegezni.

Két éve Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma akkor még a felsőoktatásért is felelős államtitkára már február utolsó napjaiban beszélt a parlamentben a felvételiről. Ugyan részletes statisztikai bontással nem szolgált, de az összesített jelentkezési számokra tett utalásokat. Tavaly pedig az Oktatási Hivatal akkori vezetője március közepén tartott tájékoztatót a jelentkezésekről. (2011-ben 141 ezren, 2012-ben 109 ezren, míg 2013-ban 95 ezren jelentkeztek továbbtanulni a felsőoktatásba.) Ebben az időszakban tehát a felsőoktatást irányító politikusok már jól tudják, miként alakultak a jelentkezési arányok.

Egyetemi körökből úgy értesültünk, hogy a legtöbb intézmény aggódva várja az idei számokat, mert attól tartanak – főleg a fizetős és levelezős hallgatók gondolhatták úgy –, hogy ebben a bizonytalan és forráshiányos felsőoktatásban nem vesznek igénybe fizetős képzéseket. A fizetős hallgatók jelenléte megnőtt az utóbbi években az egyetemeken/főiskolákon, hiszen a tandíj a legbiztosabb bevételi forrása az intézményeknek.

A Népszabadság több forrásból próbált információkat szerezni a felvételik idei alakulásáról. A töredékes információkból összerakva úgy tűnik, az államtitkárság arra készül, hogy nagyjából hasonlóan alakulnak a jelentkezések, mint tavaly, így a tavalyi 55 ezer államilag finanszírozott helyet idén is biztosítani akarják. Ezt a létszámot az érettségiző tömegből vélhetően fel is tudják majd tölteni. Alapképzésen és osztatlan mesterképzésen is minimum 260 pont a bejutási küszöb.

Egy biztos: a felvételi jelentkezésekkel kapcsolatos adatokat az Oktatási Hivatal és a minisztérium háttérintézménye, az Educatio kezeli, de megkeresésünkre a tárca leszögezte, áprilisig tart a számok feldolgozása. A Népszabadság úgy értesült, nem az adatfeldolgozás húzódik ilyen nagyon, hanem a kormány nem akarja, hogy a jelentkezési arányok alakulása a választási kampányban téma legyen.

A kormány részéről érthető a taktika, hiszen egyetlen területen volt Orbán Viktor miniszterelnök közpolitikájával szemben érdemi ellenállás, ez pedig a felsőoktatás volt.