Visszadobták a kérdését, de csak azért is gyűjti az aláírásokat

A Nemzeti Választási Bizottság azonban a hét elején mindhárom kérdés hitelesítését megtagadta. Egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy a szerződések teljes nyilvánossága esetén magánszemélyek adatait is közölni kellene, ami alkotmányos alapjogokat sért. Egy eredményes népszavazás esetén tehát módosítani kellene az alaptörvényt, de referendum nem irányulhat erre – hangsúlyozta a testület.

A bizottság azonban a kérdéseket sem találta egyértelműnek, ami önmagában okot adhat a hitelesítés megtagadására. Hivatkoztak például arra, hogy a Kúria szerint az egyértelműség követelményének az a kérdés kapásból nem felel meg, amelynek eldöntése bizonyos „jogkérdésekben való jártasságot igényelt”.

Ha tehát a laikusok nem képesek átlátni válaszuk összes következményét, nincs referendum. Azt pedig tényleg ki mérlegelné, miként ütközik a személyiségi jogokat megillető alkotmányos védelem azzal, ha az állammal kötött szerződés esetén meg kellene nevezni a kedvezményezettet akkor is, ha ő magánszemély? Más kérdés lehet, hogy akit közpénzből fizetnek, az ne szégyenlősködjék.

A választási bizottság elutasító határozatában azt is hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiből a tulajdonformák egyenlősége következik. Vagyis: nem lehet különbséget tenni a magán- vagy a köztulajdon sérelmére elkövetett lopás, csalás vagy sikkasztás között.

Ettől kezdve nagyjából kár is népszavazással próbálkozni, bár mindez egyszerűen nevetséges érvelés – állítja Újhelyi. Amiben még igaza is lehet, hiszen például a kormánynak a kötelező betelepítési kvótáról kezdeményezett referenduma esetében sem tudja a választópolgár a „döntésének teljes körű érdemi következményeit” előre látni. Tehát fogalma sincs róla, hogy az uniós döntéshozatali mechanizmust a voksa miként befolyásolja – amit a Kúria egy más népszavazási ügyben hozott korábbi döntésében feltételként megfogalmazott.

Ezt az értelmezést a választási bizottság Újhelyi estében teljesen magáévá tette, miközben a kabinet népszavazási kezdeményezése kapcsán ez az érv fel sem vetődött. Főleg hogy nincs is kötelező kvóta, de a kormány referendumát ennek ellenére átengedték.

Újhelyi egyébként akkor sem adja fel, ha a kérdéseit a Kúria szintén elutasítja. Ebben az esetben is nekifognak az aláírásgyűjtésnek, és a céljuk, hogy kétszázezer támogatót találjanak. Nem vitatja, hogy a jogalkotót sikerük esetén sem köti semmi, de mindenképpen meg akarják mutatni, hogy az embereknek elegük van a jelenlegi korrupt kormányból.

Meggyőződése, hogy a fideszesek sem kérnek már ebből, és a közpénzek átláthatósága az ő körükben is elemi igényként vetődik fel. Újhelyi ezért bizonyos benne, hogy össze tudják szedni a kétszázezer aláírást. Ha pedig ezt a kormányoldal figyelmen kívül hagyná – mondta –, megtalálják a módját, hogy a 2018-as választáson miként váltsák tiltakozó voksokra a növekvő elégedetlenséget.