Ez azt jelenti, hogy kukába dobhatja a nemrég a Magyar Innovációs Szövetség startup innovációs díjával kitüntetett egyedülálló hívástitkosító rendszerét a CryptTalk fejlesztő csapata, hiába vették át az elismerést Kövér Lászlótól. Ha kiadják a titkosítás feltöréséhez szükséges kódot a titkosszolgálatnak, senki nem vásárolja többé a fejlesztésüket. Ha nem adják ki, lecsukhatják őket.
Nem ez azonban az egyetlen orwelli elképzelés a nevében a terrorizmus elleni hatékonyabb fellépés érdekében megalkotott törvényjavaslatnak. Bár végigolvasva a sok helyen kissé zavaros és ellentmondásosnak tűnő szöveget, az embernek komoly kétségei vannak afelől, hogy mi is lehetett a céljuk a tervezet készítőinek. Számos paragrafus a már évek óta hatályban lévő törvények hibáit, hiányosságait hivatott csupán korrigálni. Több esetben pedig a szervezett bűnözés és a konkrét ügyhöz nem köthető bűnügyi hírszerzés lehetőségeit próbálja növelni a terror elleni fellépés álcája alatt a kormány.
A javaslat felhatalmazza a rendőrséget (és nem csak terrorveszély esetére), hogy a határátkelőhely és az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és a határátkelőhely rendjének fenntartása céljából képfelvevőt helyezzen el és felvételt készítsen. Nyilván így akarják rögzíteni és utólag visszakereshetővé tenni, ha egy terrorista hamis útlevéllel vagy vesztegetéssel mégiscsak átjut a szigorúan őrzött határon.
Kicsit nehezebben érthető, hogy az eddigiekhez képest miért kell fokozni az állami intézmények megfigyelését. Márpedig a törvényjavaslat szerint a rendőrség az állam működése szempontjából kiemelten fontos, a kormány által létesített és amúgy a rendőrség kezelésében lévő (értsd: a rendőrség által védett és őrzött) létesítmények rendjének és jogszerű működésének biztosítása érdekében azok folyosóin és közös használatú helyiségeiben (lényegében a WC-fülkék kivételével bárhol), továbbá a létesítmény külső falain és kapuiban is elhelyezhet kamerákat – ha eddig még nem voltak.
|
A terrortörvényben épp csak a TEK-kel nem nagyon foglalkoznak
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Azonban a határon és „az állam működése szempontjából fontos intézményekben” készült felvételeket nem csak a terrorizmus elleni harchoz használhatják fel a későbbiekben a hatóságok. Büntető- és szabálysértési, közlekedési szabálysértési eljárásokban épp úgy felhasználhatók lennének, mint más hatóságok (például a NAV) előtt folyó eljárásokban, vagy éppen titkos információgyűjtéshez, körözött személy vagy tárgy felkutatásához, de még egy esetleges rendőri intézkedés jogszerűségének a bizonyításához is.
A törvényjavaslat fenntartja a mai status quót, miszerint a belügyminiszter irányítása alatt továbbra is három, egymástól független rendőrség létezik Magyarországon: az általános jogkörű Rendőrség, a terrorcselekmények megelőzésére, felderítésére, valamint egyes védett vezetők személyvédelmére (és a javaslat szerint ezentúl már a lakásaik védelmére is) hivatott Terrorelhárítási Központ, valamint a belső elhárítás, azaz a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Mindezek dacára a javaslat folytonosan csak rendőrségről beszél, a terror elleni törvénycsomag a terror elleni rendőrséget, a TEK-et szinte nem is említi.
Részletesen szabályozza a tervezet a jelenlegi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK) átalakításával létrehozandó Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) működését, feladatait, jogait és kötelezettségeit. Eszerint a TIBEK polgári nemzetbiztonsági szolgálatnak minősül, csakúgy, mint az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal és a lehallgatások és más titkosszolgálati eszközök és módszerek szolgáltatója, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat.
A TIBEK hozzáférhet az összes nyomozóhatóság, polgári és katonai titkosszolgálatok és a büntetés-végrehajtás adataihoz, valamint az állami nyilvántartásokhoz. Elemzéseket végez a kormány és a nyomozóhatóságok számára egyaránt. Figyeli, hogy egy-egy ügyben nem folynak-e párhuzamos nyomozások, illetve, hogy az egyes hatóságok nem „dobnak-e ki az ablakon” olyan információkat, amelyek más hatóságok számára igen fontosak lehetnek.
A nemzetbiztonsági szolgálatokkal együttműködő, együttműködni kényszerülő szervezetek kötelesek olyan informatikai rendszert kiépíteni, amelyen keresztül online képes fogadni a titkosszolgálat az adataikat. Állami és állami többségi tulajdonú cégek saját költségen kötelesek az átadás műszaki feltételeit megteremteni, a magáncégeknek a szakszolgálat megelőlegezi a költségeket. A rendszer kiépítésére a cégeknek és intézményeknek hat hónapot ad a törvény.
A TIBEK látja el az utasadatok átadásával és átvételével kapcsolatos feladataikat is. Így nemcsak bárkinek a személyes adataihoz férhetnek minden további nélkül hozzá, de az utazási szokásaikat is első kézből ismerhetik meg.
A törvény előírná, hogy „az az alkalmazásszolgáltató, aki az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatást nyújt, amely a szolgáltatást igénybe vevők között titkosított kommunikációt biztosít, köteles a külső (bírói, igazságügy-miniszteri) engedélyhez kötött titkos információgyűjtésre jogosult szerveknek számára a titkosított információhoz hozzáférést biztosítani”. Át kell adniuk a szolgáltatás előfizetőjének vagy felhasználójának az adatait, s meg kell adniuk, hogy mióta használja az adott szolgáltatást. Ki kell adniuk továbbá a regisztrációhoz használt IP-címet és portszámot, a szolgáltatás igénybevételekor használt IP-címet és portszámot, és a felhasználói azonosítót. Aki ezt nem teszi meg, két év börtönt kaphat.
A törvény lehetővé tenné, hogy terrorveszélyhelyzet esetén korlátozzák a büntetés-végrehajtási intézményekben a rabok jogait. Felhatalmazza a katasztrófavédelmet, hogy 2-es terrorfenyegetettségi szint felett korlátozza a veszélyes anyagok szállítását, bizonyos esetekben a veszélyes anyaggal dolgozó üzemek működését is.
Nyilván semmiféle hátsó szándék nem húzódik meg a mögött, hogy a tervezet készítői két, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek és szállítók korlátozására felhatalmazó paragrafus közé csúsztatták be, hogy [a katasztrófavédelemért felelős miniszter] elrendelheti „a fennálló terrorfenyegetettség készenléti fokozatától függetlenül a tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények látogatásának, tömegrendezvények tartásának korlátozását, vagy indokolt esetben megtiltását”.
Ha ez így marad, bármikor, bármilyen kulturális és politikai rendezvény betiltható lesz a jövőben.
