galéria megtekintése

A szöveg Vonáé, csak már Orbán mondja

26 komment


Lencsés Károly

A halálbüntetés kérdését napirenden kell tartani – mondta Orbán Viktor Pécsen arra a kérdésre válaszolva, hogy a kormány a kaposvári trafikgyilkosság okán tervez-e valamilyen lépést. A miniszterelnök veszélyes vizekre evezett, mert ha ezt a büntetési nemet valóban bevezetnék, azzal az ország uniós tagságát is kockáztatnánk.

A kormány igyekezett a bűnözésnek megálljt parancsolni, ezt szolgálta a három csapás és a tényleges életfogytiglan bevezetése is, ám ezeknek nincs elég visszatartó ereje, ezért „a halálbüntetés kérdését napirenden kell tartani” – válaszolta pécsi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor az M1 tudósítójának arra a kérdésére, hogy a kaposvári dohánybolti gyilkosság miatt a kormány tervez-e valamilyen lépést. A kormányfő nem árulta el, hogy pontosan mire gondolt, s arról sem szólt, hogy módosítják-e a dohányboltok működését szabályozó törvényt.

Orbán kedden Pécsen. Még nem sikerült igazolni, hogy a halálbüntetés visszatartó erőt jelentene
Orbán kedden Pécsen. Még nem sikerült igazolni, hogy a halálbüntetés visszatartó erőt jelentene
Laufer László / Népszabadság

A kérdés felvetésekor a miniszterelnök megfeledkezhetett arról, hogy a halálbüntetés az emberi jogok Rómában 1950-ben kihirdetett európai egyezménye szerint „az élethez való jog és a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak történő alávetéssel szembeni jog megsértését" jelenti.

 

Ezt a büntetési nemet

a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának 1989-ben kelt második fakultatív jegyzőkönyve is tiltja. Magyarország a két dokumentumot 1993-ban, illetve 1995-ben ratifikálta.

Kérdésünkre Lattmann Tamás nemzetközi jogász kijelentette: a római egyezménynek a halálbüntetést tiltó, 2002-ben született kiegészítő jegyzőkönyvét önmagában nem, hanem csak az egész dokumentummal együtt mondhatnák fel. Ez azt jelentené, hogy kizárnánk magunkat az Európa Tanácsból (ET) is. Ennek további, hasonló eset híján nehezen kiszámítható következményei lehetnének – tette hozzá Lattmann –, mert az ET-tagság az uniós csatlakozás előszobája és feltétele.

Halálos ítéletet kiszabni az Európai Unióban is tilos – hangsúlyozta a nemzetközi jogász –, mert ellentétes az alapjogi chartával. Ha pedig azt megszegnénk, meg kellene állapítani, hogy fennáll az emberi jogok megsértésének súlyos veszélye, ezért Magyarország egyes jogait – beleértve az Európai Tanácsban az országot megillető szavazati jogot – felfüggesztenék, s megvonhatnák a támogatásokat is.

Arra a kérdésünkre, hogy a halálbüntetés bevezetésével kockáztatnák-e az ország EU-tagságát, a nemzetközi jogász emlékeztetett, a közösség történetében kizárásra még nem volt példa. Erre

az alapszerződés nem is ad lehetőséget, de ha egy állam tudatosan szembemenne a nemzetközi és az uniós joggal, a szakértő szerint előbb-utóbb akár ez is bekövetkezhet.

Nagyon valószínűnek tűnik ugyanakkor, hogy ezeket a kockázatokat Orbán Viktor nem vállalná a halálbüntetés visszaállítása érdekében, de önmagában már a téma fölemlegetése – és előre láthatólag hosszú ideig tartó lebegtetése – szervesen illeszkedik abba a politikai stratégiába, amelynek valódi célja a Jobbikhoz vándorolt egykori Fidesz-szavazók visszacsábítása. Ennek a félig-meddig új irányvonalnak a része a napokban bejelentett, a menekültügyben tervezett, úgynevezett nemzeti konzultáció is, amelynek kérdéseit olyan hangvétel hatja át, amely kendőzetlenül tárja föl a valódi célt: az idegenellenes hangulat szítását, az eddig inkább a Jobbik által tematizált téma „elrablásának” szándékát.

A halálbüntetést az Alkotmánybíróság 1990-ben törölte el. A ve­zető politikusok közül elsőként Horn Gyula egykori miniszterelnök vetette fel 1996-ban, hogy erről mégis érdemes lenne gondolkodni. Ő népszavazást javasolt, és jelezte, ha dönt a nép, maga igennel fog voksolni. Az FKGP 1998 márciusában parlamenti vitanapot kezdeményezett a tárgyban, és a párt választási programjában is szerepelt a halálbüntetés visszaállítása. Most a Jobbik tenné ugyanezt.

Megfeledkezett az élethez való jogtól
Megfeledkezett az élethez való jogtól
Laufer László / Népszabadság

Pár hete pedig Lázár János kancelláriaminiszter is szóba hozta a témát, amikor a Szegedi Ítélőtábla egy emberölési ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult, azt kérdezve, hogy a tényleges életfogytig nem ellentétes-e a római egyezménnyel. A politikus szerint a bíróságoknak fogalmuk sincs a magyar valóságról, miközben a társadalom elsöprő többsége a legsúlyosabb bűncselekmények esetében a halálbüntetés visszaállítását támogatná.

Lázár akkor sajnálta, hogy erre nincs lehetőség.

Valójában soha sehol nem sikerült igazolni, hogy a halálbüntetés tényleges visszatartó erőt ­jelentene – állítják kriminológusok. Ezt támasztja alá például az is, hogy Magyarországon a rendszerváltozás előtt több gyilkosság történt, mint utána. Egyébként Szemere Bertalan ezt a büntetési nemet egy 1841-ben megjelent írásában úgy minősítette, hogy „anakronizmus korunkban".

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.