2008 óta zajlik kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben a levegőben lévő szálló por (PM10) túlságosan magas koncentrációja miatt, de a magyar kormány egyelőre nem találja az egészségre veszélyes szennyezés ellenszerét. Számos európai állam már megoldotta vagy mérsékelte a problémát, nálunk eddig az előre tudhatóan hatástalan beavatkozások domináltak.
A túlságosan magas PM10-szennyezettség többek között légúti és keringési problémákat okoz, de a rák- és az allergia-kockázatot is növeli. Hogy pontosan milyen mértékben, arról jobbára csak becslések vannak: az Országos Környezetegészségügyi Intézet tanulmánya szerint a szennyezett levegőjű városokban a halálozás 15-20 százalékkal magasabb, mint tiszta levegőjű környezetben – ez a magyar viszonyokra fordítva annyit jelent, hogy évente ötven emberéletet lehetne megmenteni, ha a szennyezettség sosem menne a köbméterenként 50 mikrogrammos szint fölé. Ha pedig 20 mikrogramm lenne a képzeletbeli határ, azzal már több mint 200 halálesetet lehetne megelőzni.
Az igazán sokkoló számokat azonban a megbetegedésekkel kapcsolatban lehet olvasni: egyes becslések szerint évente egymillió betegnapot lehet összefüggésbe hozni a belélegzett por- és koromrészecskékkel.
Mint a parlament fenntartható fejlődési bizottságának szerdai vitájában elhangzott, a szennyezett napok száma és a légszennyező anyagok koncentrációja az utóbbi években kismértékben csökkent ugyan, de átlagosan még így is évente 49 napon haladja meg a porkoncentráció az egészségügyi határértéket, ráadásul az éves átlagos szennyezettség is eléri a 30 mikrogramm/köbméteres értéket, ami még mindig bőven a kockázatos sávban van.
