Ilyen például a Sziget Kft., amely nem tudja, vonatkozik-e rá a szponzori bevételekre kirótt adó vagy sem.
Kádár Tamás cégvezető arról tájékoztatta lapunkat: mivel a befizetési határidő augusztus második felében lejárt, a néhány millió forintra rúgó összeget átutalták. De mivel a jogszabály szövegéből azt a következtetést vonták le, hogy a törvényalkotó szándéka nem a fesztiválok megadóztatása, állásfoglalást kértek e tárgyban az illetékes nemzetgazdasági tárcától. Kétségtelen, hogy a körülbelül a fizetési határidővel egyidőben megjelent adóhatósági összefoglaló a hozzájuk hasonló rendezvényszervezőket is adóalanynak nevezi. Ennek ellenére úgy vélik, a törvényalkotó iránymutatása tehetné tisztába a helyzetet. Kádár bízik abban, hogy a most befizetett összeget – egy számukra kedvező állásfoglalás után – visszakaphatják.
A Sziget Kft. saját rendezvényeiből – Gourmet Fesztivál, Generali Gyerek Sziget, Balaton Sound, Volt Fesztivál, Sziget Fesztivál – évente összesen több mint egymilliárd forint szponzori bevétel származik. Ennek az összegnek körülbelül 40 százaléka a Sziget Fesztiválon gyűlik össze. A fővárosi rendezvény 3,65 milliárdos költségvetésének úgy a tizede származik hirdetésekből. Kádár szerint a kft. összforgalmának időszaktól függően 10–20 százalékát adják a szponzorok.
Nem csupán a Sziget Kft., de a Budapesti Közlekedési Központ is az adó alanya – derül ki a szervezet válaszából. A BKK a kapcsolt vállalkozásokkal együtt 838,3 millió forintos adóalappal kalkulálhatott, így a cégcsoport „összesített 2014. évi adóelőleg összege 3,383 millió forint”.
A sport területén sem csupán az FTC-hez hasonló futballvállalkozásokat érintheti a sarc. Az MLSZ illetékesei közölték: a szövetség a közelmúltban állásfoglalást kért a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. A szervezet szerint ugyanis több tekintetben vonatkozhat rájuk is a szabályozás. Egyrészt közhasznú szervezetként az alaptevékenységek közé tartozik a magyar futballválogatott működtetése, a labdarúgás népszerűsítése, a sportolásra ösztönzés, és ennek érdekében szórólapokon, a világhálón, újságokban adnak tájékoztatást a válogatott mérkőzések és a tömegsportrendezvények időpontjáról. Azaz afféle önreklámot folytatnak. Az MLSZ szerint ugyanakkor ez a tevékenység nem reklám, mert nem terméket népszerűsítenek, hanem társadalmi érdeket szolgálnak.
Az MLSZ-nek vállalkozások is nyújtanak támogatást, a szövetség e cégek logóit szintén megjeleníti. A szervezet szakértői úgy vélik, a vállalkozások emblémáinak feltüntetése reklám ugyan, ám az ebből származó bevételek felhasználásával a szövetség alaptevékenységeit támogatják, azaz elsősorban a sport társadalmi hasznosságának bemutatását segítik.
A Magyar Olimpiai Bizottság eddig nem válaszolt kérdésünkre, ám a minap olyan hirdetést jelentetett meg, amely újabb problémát vet fel. Az újság kiadójának adóalapját növeli a hirdetésért kapott összeg, de az ötkarikás szervezet saját szponzorainak logóját reklámozza, amiért pénzt kap. E helyzet értelmezését nem segíti a törvényalkotó. Az NGM pedig arra nem adott választ tegnap estig, hogy a Forma–1-es Magyar Nagydíj reklámközzétételei után ki állja a számlát.
