– közölte Székely. Ráadásul erről előzetesen értesítést sem kaptak, hanem menet közben derült ki, hogy a folyamatban levő, esetleg már a végéhez közeledő programokra a hivatalos jóváhagyás ellenére sem adnak pénzt.
|
Szakszervezeti felvonulás 2013-ban Budapesten a Kós Károly sétányon. Lehetetlenné teszik a párbeszédet
Teknős Miklós / Népszabadság |
A kormány ezzel világosan a szakszervezetek értésére adta, hogy nem hajlandó biztosítani az érdemi egyeztetés minimális feltételeit sem – állítja az érdekvédő –, miközben az ágazati párbeszéd bizottságok több mint tíz éve annak egyetlen fórumai.
A források megvonása Székely szerint azt jelenti, hogy
a továbbiakban nem lesz lehetőség olyan, független szakértők bevonásával elvégzendő kutatások megrendelésére, amelyekre a szakszervezeteknek saját érveik szakmai alátámasztása érdekében van szükségük.
Ehelyett kizárólag a kormány „házi" szakértőinek adhatnak megbízást – hangoztatta –, ezzel is támogatva a döntéshozókhoz közeli elemző cégek működését.
Ezzel megszűnik a bizottságok mozgástere, s mostantól csupán színjáték lesz az egész egyeztetés – szögezi le Székely. Felháborító – mondja –, hogy miközben a kormány ma már külön minisztériumon keresztül milliárdokat költ a nemzeti konzultációnak álcázott propagandára, megszünteti a szakszerű párbeszéd feltételeit, s kiüresíti a középszintű érdekegyeztetés intézményrendszerét.
A bizottságokat még az uniós csatlakozás előtt a PHARE-alap pénzügyi támogatásával hozták létre – emlékeztet az érdekvédő. Ugyanakkor hozzátette: alig egy hónapja az európai szakszervezetek Párizsban tartott konferenciáján maga Jean-Claude Juncker bizottsági elnök is a munkavállalói jogok és a szociális párbeszéd uniós szintű erősítése mellett érvelt. Ma szerinte ezzel megy szembe a kormány, amit azonban a szakszervezetek nem hallgathatnak el a világ elől.
Nem a mostani volt az egyetlen alakalom, amikor nemeztközi fórumon keresett jogorvoslati lehetőséget valamelyik párt, vagy érdekvédelmi szervezet. Június végén a LIGA Szakszervezetek amiatt fordultak az Európai Bizottsághoz, mert a hatályos törvények szerint több tízezer köztisztviselőt lehet indoklás nélküli elbocsátását. A Demokratikus Koalíció május végén az Európai Bizottságnak jelezte: a versenyellenes reklámtörvény több, uniós joggal ellentétes passzusa miatt. Márciusban pedig a PM szintén az Európai Bizottsághoz fordult a paksi atomerőmű-bővítés egyes adatainak 30 évre való titkosítása ügyében.
