galéria megtekintése

„A strasbourgi bíróság olyan, mint egy úri klub”

Több politikai irányból is érték bírálatok a magyar bíróságokat – például a vörösiszap-katasztrófa, a sukorói telekügy, vagy a Hagyó-per kapcsán. Ezekre is reagálva tartott sajtótájékoztatót pénteken Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke és helyettese, Hámori Attila.

Minden szervezet úgy működik, hogy van egy struktúrája, annak élén pedig egy jogszerűen kinevezett vezető – vezette föl érveit Harangozó Attila. Minden szervezet megkívánja, hogy a benne dolgozók a szakmai, szervezeti lojalitás alapján működjenek. A bíróság állami szervezet, az állammal harmóniában kell működnie, az állam érdekében.

Az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének, Handó Tündének a kinevezési gyakorlatát név nélkül támadó, a sajtónak nyilatkozó bírákról azt mondta a Szegedi Ítélőtábla elnöke: a bírói nyilatkozattételnek nagyon szigorú szabályai vannak. Megvannak azok a fórumok, ahol a bírák elmondhatják a véleményüket, de nem tartozik ezek közé, hogy a sajtóban név nélkül kritizálják a saját igazságszolgáltatásukat. Az ember a saját munkáltatóját, kenyéradó gazdáját nem támadhatja meg, elég furcsa lenne, ha az lenne az ellenség, aki a munkájának a feltételeit biztosítja. Harangozó Attila szerint a bírósági vezetők nem tudják befolyásolni az ítéleteket. Egy bíró, vagy bírósági vezető akkor tudja a feladatait ellátni, ha azonosul a szervezet stratégiai céljaival. Ha nem tud azonosulni, akkor nem pályázik benne vezető állásra.

Mivel a sajtótájékoztató témájaként a Sukoró- és a Hagyó-ügyet is megjelölték, amelyeket másodfokon majd a Szegedi Ítélőtáblán tárgyalnak, megtudtuk: még nem érkeztek meg Szegedre e két ügy iratai. Arra a kérdésre, vizsgálták-e érdemben a saját illetékességüket, az elnök azt válaszolta: az Országos Bírói Hivatal elnöke a hatályos jogszabályok alapján jelölte ki a Szolnoki, illetve a Kecskeméti Törvényszéket. Ezt minden lehetséges jogi fórumon megtámadták, de kiállta a jogszerűség próbáját. Ha az első fokot jogszerűen végigtárgyalhatták a kijelölt törvényszékek, akkor Szolnoknak és Kecskemétnek minden esetben jogszerűen a másodfoka a Szegedi Ítélőtábla.

 

A Sukoró-ügyben nem jelent-e kizáró okot, hogy a Szolnoki Törvényszéken ezt tárgyaló Sólyomváriné Csendes Mária ki volt rendelve a Szegedi Ítélőtábla büntető kollégiumához is? Vagyis, egy bizonyos időszakban Szolnokon és Szegeden, az elsőfokú és a másodfokú bíróságon is ítélkezett. Harangozó Attila azt válaszolta: a Kúria állást foglalt az ügyben, és úgy döntött, hogy ítélkezhet ilyen körülmények között. Ezek után értelmetlen még egyszer föltenni a kérdést, hogy joga van-e a Szegedi Ítélőtáblának másodfokon ítélkezni. Ez eldöntött kérdés, „ítélt dolog”; nem joguk, hanem kötelességük lefolytatni a másodfokú eljárást.

Megjegyzésünkre, hogy miután az Alkotmánybíróság visszamenőleg megsemmisítette az OBH elnökének ügyáthelyezési jogáról szóló törvényhelyet, a Hagyó-ügy eseti döntéssel került másodszor is Kecskemétre – ilyen esetben pedig nem feltétlenül a területileg illetékes Szegedi Ítélőtáblának kellene lefolytatnia másodfokon a pert, Harangozó Attila azt felelte: a jogszabály szerint a bírónak a tárgyalóteremben meg kell vizsgálnia, hogy ő illetékes-e az adott ügyben. Akkor kérheti a kizárását, ha talál olyan jogszabályt, amelyre hivatkozhat ennek érdekében. De a Kúria már döntött ebben a kérdésben, és nincs olyan jogszabály, amely alapján a bírák bármikor elkezdhetik vizsgálni, hogy ők illetékesek-e.

Megemlítettük, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság 2016. január 12-én a Miracle Europe Kft. kontra Magyar Állam ügyben, hasonló helyzetben elmarasztalta Magyarországot, mert az elvonta a kérelmezőt a törvényes bírótól. A kijelölt bíróság nem tekinthető törvényes, független és pártatlan bíróságnak, az így lefolytatott eljárás nem tisztességes. A strasbourgi bíróság megállapította, hogy bár az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bíróság kijelölésének jogát, nem kapcsolódik ehhez konkrét jogkövetkezmény, ez nem lehet jogalap arra, hogy továbbra is területen kívüli bíróságon tárgyalják az ügyet. Harangozó Attila azt válaszolta: az Európa Tanács, és intézménye, a strasbourgi bíróság „olyan, mint egy úri klub”: rosszallását fejezheti ki, megbüntetheti néhány ezer euróra a magyar államot, de a Luxembourgban működő Európai Bírósággal ellentétben a magyar jogrendet nem írhatja felül.

Megkérdeztük: miért pont a Szegedi Ítélőtáblára vezet a politikailag kényes ügyek útja? Hiszen van több más ítélőtábla a fővárosin kívül is. Harangozó Attila azt mondta: egy okkal több, ami miatt úgy érzi, valójában nem jogi, hanem más természetű a kérdés. Meg nem nevezett bírák, vagy jogi szakértők mögé bújva azt feltételezik a szegedi bírákról, hogy nem pártatlanok, és nem elfogulatlanok. A ki nem mondott vádak szerint azonban csak a politikai ügyekben nem azok – hiszen az összes többi perben soha, semmilyen gyanakvás nem merült föl. Nemhogy az ítélet ismeretében, de a másodfokú eljárás megkezdése előtt, eljárásjogi érvek álcájában ilyet feltételezni ahhoz hasonlít, mintha „azt mondanám: én már tudom előre, hogy holnap ő majd hazudni fog”.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető