Juhász vs. Mráz: a siker olvasatai
Erős túlzás azt állítani, hogy a brüsszeli uniós csúcs Orbán Viktor sikerét hozta volna – mondta kérdésünkre Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. Szerinte már a kiindulópontot is sokan félremagyarázták nyilvánvaló belpolitikai célok miatt. A találkozón ugyanis nem a magyar miniszterelnök hat pontjáról, hanem az Európai Tanács napirendje alapján meghatározott témákról tárgyaltak, még akkor is, ha volt átfedés a kettő között.
Juhász emlékeztetett, hogy a hat pontból több javaslat is szerepelt már az Európai Bizottság programjában. Orbán részben vagy teljesen eredeti ötletei pedig lényegében elbuktak. Nem emelték uniós szintre a görög határőrizetet, a világkvótáról nem született érdemi döntés, a menekültügyre fordítandó támogatásoknál pedig a javaslatától eltérő megoldást született. Az elemző ugyanakkor fontosnak tartotta megemlíteni, hogy Orbán sokkal inkább közép-, mintsem rövid távra tervez. És szerinte aligha téved: folyamatosan erősödik és lassan beérik az uniós tagállamokban a keményvonalas, bevándorlóellenes politikát hirdető irányzat.
A migrációs krízis kezelése nemcsak a belpolitikában tette egyértelművé, hogy Orbán Viktor a válságmenedzselés terén utcahosszal vezet a többi magyar politikus előtt, hanem az európai színtéren is új helyzetet teremtett a miniszterelnök számára – állítja ezzel szemben Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője.
Szerinte a kontinenst az elmúlt években foglalkoztató pénzügyi válság kezelésében – euróövezeti tagság híján – a magyar kormánynak nem osztottak lapot. A migráció össz-európai kihívásában viszont Magyarország elhelyezkedése és korai aktivitása miatt hamar kulcspozícióban találta magát. Az Orbán-kormány megoldásai pedig ezúttal az európai közvéleményben kiemelt érdeklődéssel és váratlanul sok szimpatizánssal is találkoztak. Orbán regionális szereplőből európai tényezővé nőtte ki magát – állítja Mráz.
Szerinte a miniszterelnök sikeressége nem feltétlenül a vezetőtársai meggyőzésében rejlik, hanem álláspontjának és válságkezelésének összeurópai társadalmi támogatásában. Kiindulópontja lehet, hogy az európaiak napról napra növekvő proteszthangulata miatt vagy az európai elitek gondolkodásának kell megváltoznia, vagy az európai elitet fogják a választók megváltoztatni.
Orbán a válságkezelési javaslatait, Törökország megsegítését vagy a válságrégiók támogatását akkor fogalmazta meg a Bild-Zeitungban, amikor az unióban a vita még kizárólag a határvédelem és a kötelező kvóta körül zajlott. Kezdeményező, offenzív szerepben pedig a határvédelmet pártoló európaiaknál is szélesebb választói csoport támogatását nyerheti el – mondta a Nézőpont Intézet vezetője.