A CÖF már a meghívóban leszögezte, „érzelmeinket nem befolyásolhatja", hogy a pártok másként ítélik meg az ukrán konfliktust. Eddig sikerült eufemizálni, hogy az Orbán–Putyin-randevú után korábbi rajongói nekirongyoltak a miniszterelnöknek. Igaz, azért maradtak radikális Orbán-fanok, amennyiben két lengyel vendég az „Üdvözöljük a győztes Orbán Viktor miniszterelnököt sok sikert kívánunk a testvéri magyaroknak" feliratú molinót tartotta a magasba. Nem volt nehéz kiszúrni az érzelemgazdagságról tanúskodó „lobogót". Nem csupán tekintélyes mérete miatt keltett feltűnést, hanem azért is, mert nem volt riválisa.

Az esemény ugyanis lényegében családi körben zajlott, a média munkatársai majdnem annyian vonultak fel, mint az emlékezők. Akik eljöttek, azok lelkesek voltak, s az sem zavarta őket, hogy a line-up változott. A beharangozott Tarlós-beszéd elmaradt, hogy – Csizmadia László CÖF-elöljáró közlése szerint – ne terheljék a főpolgármestert, hiszen korábban már beszélt a Múzeumkertben. Így helyettese, Bagdy Gábor mondott unalomdíjra esélyes úgynevezett szónoklatot.

Ennek fő érdeme a hossza volt, egy kisfiúnak majdnem sikerült kiraknia a Rubik-kockát. Pedig némi derültséget kelthetett volna, hogy Bagdy közölte, olyan polgári-szellemi közeg alakul, ami annak idején a Pilvax Kávéházat jellemezte. Nyilván ott is prioritás volt, amiről Bagdy beszélt, hogy tudniillik „az innovatív kerekasztal-beszélgetések" támogatása. A produkció után Csizmadia mondott még sok mindent arról, miként lehetne példát mutatni Európának, majd koszorúzás következett. Ennek keretében azt hittük, az ifjúsági kereszténydemokraták komplett szervezete felvonul, mivel négyüket harangozták be.

Zárásként pedig Csizmadia elmondta, nem kell félni, ott lesznek, ahol kell. Ekkor végleg megnyugodtunk. És távoztunk.