Szálasi történészein is túltesz a fideszes képviselő

A kérdezettek azt felelték, Hargitai megközelítése szakszerűtlen aktualizálása a tények értelmezésének, s a szöveg szellemisége leginkább a Jobbiktól jobbra álló körök gondolkodásmódját tükrözi.

Majdán János, a Pécsi Tudományegyetem újkortörténet tanszékének 60 esztendős docense három évtizede foglalkozik 1848 históriájával, így ő részletesen is vállalta, hogy reagáljon Hargitai elmélkedésére. Majdán – aki egyébként az idei pécsi megemlékezés előadója is volt – úgy véli, hogy a tények nem Hargitait erősítik.

A történész elmondta: Kossuth javaslatára a kormány és a parlament megszavazta, hogy Magyarország 1848. november 1-jén államkötvényt bocsát ki Frankfurtban. Ehhez az ország bírta a bankvilág bizalmát, állítja Majdán, s a bécsi udvar épp ezért vette rá Jellasicsot, hogy támadja meg Magyarországot, mert féltek attól, hogy ha a kötvényt Nyugat-Európában a polgárok megvásárolják, akkor Magyarország megerősödik, a kontinens elfogadott, önálló államává válik, s többé nem lehet fellépni ez ellen. Jellasics betörését viszont lehetett úgy deklarálni a világ számára, hogy a birodalom két tartománya háborúzik egymással, így Magyarország hitelezése kockázatos. Ezért nem lett az államkötvényből semmi. Majdán szerint egyértelmű, hogy a bankok szívesen megfinanszírozták volna a független Magyarországot, s Bécs ezt látva el akarta bizonytalanítani a pénzvilágot.

Az viszont tény, hogy Miklós cár a pétervári Rothschildoktól vett fel személyi hitelt a Magyarország ellen indított hadműveletekhez, tette hozzá Majdán. Ám nem a Rothschildok akarták ezt a háborút, ők egyszerűen csak hiteleztek. A háborút a bécsi udvar akarta, hangsúlyozta a pécsi történész, hisz a 18 éves Ferenc József – a belőle császárt csináló anyja tanácsára – 1849. május 1-jén Varsóban letérdelt Miklós előtt, és megcsókolta a cár kezét, aki válaszul megígérte, hogy visszaszerzi neki elvesztett trónját.
Majdán János még hozzátette az előbbiekhez: – Aki azt hiszi, hogy a pénzvilág háborút indított volna Magyarországért 1848-ban, az csak a saját köldökét látja. Nem voltunk mi ennyire fontos tényezők.

Hargitai Jánost szembesítettük a történész elemzésével, aki – kérdésünkre válaszolva – elmondta: mohácsi beszédét ő maga fogalmazta meg, s nem pártja utasítására tette ezt. Az 56 éves Hargitai elvégezte a tanárképző főiskolán a történész szakot, és 1985 előtt még tanított történelmet. A politikus nem állítja, hogy neki lenne igaza, de azt gondolja, hogy a történelmi forrásokból akár az ő beszédében elhangzott következtetéseket is le lehet vonni.

Majdán János ezt nem vitatta, de ettől még hibásnak ítélte Hargitai konklúzióit, s megjegyezte, hogy 1848-ról nem olvasott hasonló elemzést, még Szálasi történészeitől sem.